Már négy és fél éve zajlik az orosz-ukrán háború. Bár rendszeresen felröppen olyan hír, hogy Oroszország esetleg bővítheti a műveletet, és célba veheti a NATO keleti szárnyát is, erre azonban eddig szerencsére nem került sor. Ennek ellenére a katonai tömb nem tétlenkedik, igyekszik fejleszteni haderejét, és hadgyakorlatokon megszerezni a szükséges harci tudást.

Az Euronews tudósítói egy hetet töltött a német litvániai dandárral és az elektronikai hadviselésre szakosodott egységekkel a belarusz határ közelében. Mintegy hat héten át közel 3000 katona – többségük a német hadseregből – gyakorlatozott Pabradėben, drónokat, elektronikai hadviselést, nehézpáncélosokat, tüzérséget, gyalogságot, helikoptereket és vadászgépeket bevetve, hogy felkészüljön a NATO-terület védelmére a hadsereg által „konvencionális agresszornak” nevezett fenyegetés ellen.

A Freedom Shield I névre keresztelt hadgyakorlat egyik központi eleme Németország 45. páncélosdandára volt, amelyet Litvánia-dandárként is emlegetnek. Több mint három évvel ezelőtt Németország úgy döntött, hogy 2027 végéig mintegy 4800 katonát állomásoztat tartósan Litvániában. A tervek szerint a dandár két helyszínen lesz szétszórva, és öt zászlóaljat foglal majd magában.

A hadgyakorlat célja egyértelműen Oroszország elrettentése.

A vilniusi városháza falán egy táblán a német kancellár, Friedrich Merz idézete olvasható: „Litvánia biztonsága a mi biztonságunk is. Vilnius védelme Berlin védelmét jelenti.”

A háború felgyorsította a NATO megerősítését

Németország 2017 óta vesz részt katonákkal a NATO litvániai többnemzetiségű harccsoportjában az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetésre válaszul létrehozott megerősített előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) keretében. A haderőtelepítés rotációs modellre épült, vagyis a katonákat és a felszerelést rendszeresen cserélték, nem pedig tartósan állomásoztatták az országban.

Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után Litvánia erősebb és tartósabb NATO-jelenlétet kért. 2022 júniusában az akkori német kancellár, Olaf Scholz megígérte, hogy Németország egy dandárt fog vezetni az országban. Kezdetben Németország nem tervezte egy teljes létszámú dandár tartós állomásoztatását Litvániában, csak a dandártörzsnek kellett volna az országban állomásoznia, míg a harcoló alakulatok továbbra is Németországból települtek volna ki gyakorlatokra vagy válság esetén, nagyjából a meglévő rotációs modell alapján.

A Német Fegyveres Erők Szövetsége szerint ez a megközelítés 2023 nyarán változott meg. A fordulat Jevgenyij Prigozsinnek, a Wagner-csoport vezetőjének az orosz katonai vezetés ellen irányuló, ám végül kudarcot valló lázadását követően, valamint az azt követő, nagyszámú wagnerista harcos szomszédos Fehéroroszországba történő áthelyezése után következett. A német kormány közölte, hogy sem a lázadás, sem a zsoldosok Fehéroroszországba telepítése nem volt önmagában oka a tartós jelenlét létrehozásáról szóló döntésnek. Berlin azonban elismerte, hogy a fejlemények további lendületet adtak az erről szóló a vitának.

Németország végül irányt váltott. Boris Pistorius védelmi miniszter és Carsten Breuer, a hadsereg vezérkari főnöke litvániai katonákat meglátogatva jelentették be, hogy a Bundeswehr történetében először egy harckész dandár fogja tartósan Németországon kívül teljesíteni szolgálatát. Pistorius 2023 őszén megerősítette a vállalást. Az akkor tervek arról szóltak, hogy a dandárt önkéntesekkel töltik fel. Már most látszanak azonban jelek arra, hogy pusztán önkéntesekre támaszkodni nem biztos, hogy elegendő lesz.

Létszámhiányos maradt a dandár

A Bild napilap szerint a tervezett dandár létszámának eddig mintegy 60 százalékát sikerült önkéntesekkel feltölteni, így körülbelül 2000 katona hiányzik még. Azoknál az erőknél, amelyek már most Litvániában állomásoznak, a feltöltöttség 92 százalékos. Ezek elsősorban a 2017 óta ott tevékenykedő többnemzetiségű harccsoportot foglalják magukban.

Ugyanakkor a 203-as harckocsizászlóalj és a 122-es páncélozott lövészzászlóalj csak 2027-ben költözik át Litvániába. Az Euronews értesülései szerint ezeknél az alakulatoknál a szükséges létszámnak még csaknem a 40 százaléka még hiányzik.