Augusztus 17-én írt arról a Reuters, hogy a független csádi antikorrupciós hatóság ellenőrei megpróbálták auditálni a nemzeti olajvállalatot és ellenőrizni a világ egyik legnagyobb nyersanyag-kereskedelmi és bányászati cégének, a svájci Glencore-nak küldött számlákat, mikor is az ellenőröket fizikailag bántalmazták és őrizetbe vették. Ahelyett azonban, hogy Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök kiállt volna a munkájukat végző hatósági személyek mellett, egy elnöki rendelettel azonnali hatállyal leváltotta a hatóság vezetőségét, amiért most sokan a korrupció nyílt fedezésével vádolják az ország vezetőjét. Eddig is voltak olyan vádak, hogy az állami olajkitermelésből származó bevételek egy része nem az államkincstárba folyik be, hanem készpénz formájában (euróban és amerikai dollárban) a N'Djamena-i elnök palotába és más, a hatalomhoz köthető rezidenciákra kerül, hogy finanszírozhassák belőle az elnök luxuskiadásait.

Az ellenzéki blogokon folyamatos ugyanis az elit fényűzésének bírálata, kezdve a magánrepülőzéssel, a főváros elkerített luxusnegyedeivel, ahol helyi beszámolók szerint a magas falakkal körbevett luxusvillákat importált márvány és egyedi dizájnbútorok díszítik (köztük a nem régiben átalakított elnöki palotát is), miközben a kerítésen túl az ivóvíz- és az áramellátás is akadozik. Csád a világ egyik legszegényebb országa, a Világbank adatai szerint a csádiak átlagjövedelme napi 2,15 dollár, és a lakosság 35 százaléka mélyszegénységben él. A csádi felnőtt lakosságnak akár a háromnegyede is analfabéta lehet, a 15-24 év közötti nők több mint 77 százaléka nem tud írni-olvasni – áll a UNICEF felmérésében.

Franciaországnak nem jön azonban most jól, hogy a független ügyészség túlbuzgón dolgozik, a vádhatóság 2024 januárjában gyanúsította meg a csádi elnököt gyakorlatilag azzal, hogy a kimentett közpénzt próbálja tisztára mosni Párizsban, az év végén pedig Csád felmondta a franciákkal fennálló védelmi megállapodását, és 2025 elején kiutasította az ott állomásozó mintegy ezer katonát, hogy az oroszokkal és a törökökkel próbálkozzanak. Miután az alternatív partnerségek nem hozták meg a várt biztonsági eredményeket a Szudán felőli fenyegetések és a terrorizmus ellen, Csád és Franciaország csendben újjáépítette katonai kapcsolatait, a közeledés részeként pedig a francia hadiipar azonnali megrendelésekhez jutott. A francia Arquus járműgyártó vállalat például egy több mint 50 millió euró értékű szerződést írt alá a csádi hadsereg logisztikai járműflottájának megújítására, emellett pedig a volt francia gyarmat érdeklődést mutat helikopterek és repülőgépek beszerzése iránt is.

Rendszeresen túllépték a maximum összeget

Március 10-én a Mediapart francia oknyomozó portál publikálta a „A csádi elnök fényűző költekezése Párizsban: az igazságszolgáltatás a Le Royal Monceau-ból származó készpénz nyomában” című cikkét, ami miatt elszabadultak az indulatok. A lap azt állította ugyanis, hogy a csádi államfő és kísérete 867 533 eurót költött 2021-2026 közt a híres párizsi luxushotelben, és szinte teljes egészében készpénzben rendezték a szoba- és lakosztályfoglalásokat. (A 2024-es párizsi olimpia kapcsán írtunk már egy részletes cikket a lényegében a katari uralkodócsalád tulajdonába tartozó és jelenleg a Raffles luxushotellánc által üzemeltetett szállodáról, ahol a nyitóeseményen fellépő Céline Dion és Lady Gaga is megszállt az elnöki és a királyi lakosztályokban, ahol a csádi elnök is.)

A bankókkal való fizetéssel az a gond, hogy a francia adóazonosítóval nem rendelkező magánszemélyek vagy adószámmal nem bíró cégek maximum 10 ezer euró értékben fizethetnek készpénzzel. A párizsi csádi nagykövetség azonban azzal védekezik, hogy a Közép-afrikai Gazdasági és Monetáris Közösségen kívüli banki átutalások csak késve ékeznek meg, és a diplomáciai képviseletnek nincsenek megfelelő bankszámlái az azonnali átutaláshoz. Amina Priscille Longoh párizsi csádi nagykövet bírálta így a Mediapart Csádot és annak hatóságait célzó „kíméletlen üldözését”, mint fogalmazott: „miközben mi hallgatunk más, nem afrikai országok valódi túlkapásairól” – melyhez nem fűzött magyarázatot. Az ügyben a cikk megjelenése után megszólalt továbbá a csádi kormány részéről Gassim Cherif Mahamat kommunikációs miniszter és kormányszóvivő is, aki a laptól bizonyítékokat követel az állítások alátámasztására. „Nem vagyunk elszámoltathatók a francia igazságszolgáltatás által az államfő állítólagosan felmerült költségeiért.”

Az elnök általában népviseletben jár, mégis 330 millió forintot költött nyugati ruhákra

A 30 évig autokrataként uralkodó apja meggyilkolását követően, 2021-ben hatalomra került Mahamat Idriss Déby Itnót természetesen hivatali ideje alatt mentelmi jog védi, de mint 2024-ben megjelent önéletrajzi könyvében (De bédouin à président – Beduinból elnök) írja, egyébként sem a perek híve, és ami a személye körül tapasztalható, az szimpla „médiaőrület”, „kitaláció” és „politikai manipuláció”. Az egész ügyet még 2023 decemberében robbantotta ki ugyanis tényfeltáró cikkével a Mediapart, a francia ügyészség pedig 2024 januárjában kezdett el nyomozni a híres öltönyügyben, amit aztán kiterjesztettek az elnök és legbelsőbb körének, családtagjainak és tanácsadóinak a franciaországi ingatlanvagyonára is, a gyanú szerint ugyanis Csádból illegálisan kijátszott közpénzekből vásárolhattak értékes lakásokat és villákat. Ehhez jött hozzá most a szálloda, ahova az öltönyök egy részét is leszállították.

Az elnök ugyanis 57 luxusöltönyt és kb. 100 inget (darabonként 290 ezer forintért) rendelt egy párizsi szabóságtól egyéb ruhadarabok mellett, így összesen 915 070 eurót hagyott ott, árulta el a szabó a bírósági meghallgatáson. A szakember elmondta, hogy az elnök világossá tette számára, hogy a legfinomabb és legdrágább öltönyöket szeretné, a méretvételre Törökországban került sor, de a ruhapróbák már a csádi elnöki palotában zajlottak. A megrendeléseket pedig három különböző címre kellett kézbesítenie: a párizsi csádi nagykövetségre, a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre és a Le Royal Monceau szállodába. A számlát egy N'Djamena-i bejegyzésű titokzatos cég bankszámlájáról fizették, az ügyészség gyanúja szerint márpedig ez a vállalkozás közvetlenül az állami bevételek megcsapolására szolgál az elnök luxusigényeit fedezendő.

(Borítókép: Mahamat Idriss Déby Itno 2021. október 21-én. Fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency / Getty Images)