• A '90-es évek alvilága politikai és rendőrségi asszisztálással milliárdokat keresett illegális olajüzletekkel.
• Lakatos András, az alvilág bankára, kulcsszereplője volt a maffia pénzügyeinek, offshore rendszerként működve.
• Az olajmaffia a szőkített olajjal, korrupcióval és kihasznált jogi kiskapukkal több milliárd forintot szerzett.
• A legmagasabb rangú rendőri vezetők jelentős havi hallgatási pénzt kaptak az elcsalt olajbevételekből.

Az Aktívnak többrészes exkluzív interjút adott Lakatos András, becenevén Kisbandi, az alvilág bankára. Ő volt az, aki a háttérből mozgatta a szálakat, és akinek a széfjében Portik Tamás és a legveszélyesebb nehézfiúk pénze forgott. Most, évtizedekkel a maffiaháborúk után megszólal és elmeséli, hogyan született meg a magyar olajmaffia – és mi vezetett az első kivégzésekhez.

– Mi hamiskártyásként kezdtük el, 15-20 éven keresztül az életünket, és mivel tudták azt, hogy ezt jól csináltam, el tudtam nyerni mindenki pénzét, ezért vittek magukkal, és becsempésztek különböző éjszakai helyekre. Így tulajdonképpen mindegyiken nagyon jó viszonyban is voltam, nekik is megérte, nekem is megérte – kezdte Lakatos.

Elmondása szerint Prisztás József hozta ezt be, hogy kamatra adott ki pénzt, ami akkor még nem volt divat a kártyások között sem. Ekkor fogott bele ő is abba, hogy bokszolókkal, birkózókkal, cselgáncsosokkal, éjszakai emberekkel kezdett üzletelni. Kisbandi tehát olyan volt az alvilágnak, mint egy offshore bankrendszer: pénzt fogadott be és kölcsönzött, csillagászati kamatokra. Amikor az olajozás és a maffia felemelkedése elkezdődött, a feltörekvő fiatal nehézfiúk – élükön Portik Tamással és az Energol-körrel – megérezték a lehetőséget.

– Amikor ezt megtudták a Portikék, hogy bankot csinálok, akkor megkerestek... Droblics Gabival is baráti viszony volt, a Brazil is nagyon jó barátom volt Lőrincről a kártyás időkből, megkerestek és megkérdezték, hogy beszállhatnak-e ebbe a bankba. És ők voltak az egyik tőkéstárs, akkor azt hiszem, 80 millió forinttal szálltak be és 10 százalékot kaptak volna érte – mesélte az interjúban.

Ugyan a bank nem jött össze. de a '90-es évek közepén megszületett a magyar gazdaságtörténet legnagyobb bűncselekmény-sorozata: az olajozás. A recept végtelenül egyszerű volt, a haszon pedig elképzelhetetlenül hatalmas. A törvényi kiskapuk és az úgynevezett halasztott vámfizetési engedélyek révén az alvilág napok alatt milliárdokat keresett. Fizetni ugyan kellett volna igaz késve, csak mire a vámhatóságok be tudták volna hajtani a jövedéki adót, addigra a cég vagy megszűnt, vagy a cég ügyvezető igazgatóját nem lehetett már megtalálni. Így a vámot senki sem fizette meg. De hogyan lehetett megszerezni egy olyan engedélyt, amit a Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka kategorikusan megtagadott? Ott, ahol a százmilliók elutasításra találtak, belépett a csúcspolitika és a korrupció, meséli a pénztáros.

– Én akkor átláttam, hogyha ők nekik a vámparancsnok nem írja alá, akkor azt egyetlen egyféleképpen lehet elintézni, ha valaki utasítani fogja a vámparancsnokot. És ugye itt jött az, hogy akkor a Szocialista Párt volt hatalmon, ott találtam egy kapcsolatot és százmillió forinttal intéztem az engedélyt – mesélte.

Akkoriban egy budapesti panellakás 2-3 millió forintba került. A maffia pedig három hét alatt több mint 3,5 milliárd forint tiszta hasznot termelt egyetlen okossággal. A halasztott vámfizetés a jéghegy csúcsa volt. Az olajat szőkítették is. Lényege az volt, hogy a kedvezményes adójú háztartási tüzelőolajat vegyi eljárással megtisztították, azaz „kifehérítették”, majd a drágább gázolaj árával, adócsalás útján adták el üzemanyagként.

– Sokkal egyszerűbben csinálták és okosabban, mert amikor megérkezett egy szerelvény a határra, ott mintát vesznek belőle, és beleöntik ezt a színezőanyagot, amiből háztartási tüzelőolaj lesz. Tulajdonképpen ugyanaz mind a kettő, csak a színezés miatt az ára egyötöd része volt vagy tized része, tehát jelentősen különbség volt. És ők megtalálták azokat a vámosokat, akik keresett - mit tudom én - 100 ezer forintot, vagy egy hónapban, és egy-egy szerelvényen adtak neki 500 ezer forintot. Tehát bele se öntötték, csak papíron volt beletéve, és így lettek eladva. Sokáig ez ment – magyarázta. Mindeközben a legnagyobb rendőrségi vezetők havi 50-100 millió forintot kaptak a hallgatásért az elmondottak szerint.

A gigantikus olajpénzek felborították a budapesti alvilág egyensúlyát. Megjelentek az orosz és ukrán maffiabandák – élükön Szeva bácsival és első számú alvezérével Leonyid Sztecurával – és szövetséget kötöttek a hazai alvilág egyik kulcsfigurájával, Seres Zoltánnal. A céljuk az volt, hogy mindenkitől védelmi pénzt szedjenek. Portik Tamás azonban nem volt hajlandó meghajolni.

– A Portik nagyon karakán volt, mert odahívták a Kempinski-be és a Seresék elmondták neki, hogy neki is fizetni kell. (…) Azt mondta nekik, de szó szerint, hogy gyerekek, akkor most itt öljetek meg engem ebben a szállodában, az utcán nőttem föl, végül is egy szállodában halok meg, de én nem fogok fizetni, és itt mindegyikőtöket megöletem. Ezt mondta, és kinevették – zárta Kisbandi.