A mikromobilitási eszközök robbanásszerű elterjedését az elmúlt években nem követte a jogszabályi környezet frissítése, ami komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. Míg 2024-ben 367 személyi sérüléssel járó balesetben voltak érintettek elektromos rolleresek, addig 2025-ben ez a szám már 635-re ugrott. A statisztikák szerint a legveszélyeztetettebb csoportot a gyermekek jelentik, a Bethesda Gyermekkórházban tavaly március és szeptember között több mint kétszáz kiskorút kellett ellátni e-rolleres baleset miatt.

A jelenlegi szabályozási hiányosságokat tetézi, hogy Magyarországon jelentős jogalkalmazási bizonytalanság övezi a rollerek használatát

- emelte ki a miniszter.

Az egyes hatóságok és a bíróságok gyakran eltérő módon kategorizálják és ítélik meg ezeket a járműveket, miközben az utakon egyre nagyobb teljesítményű modellek jelennek meg. A szakmai konszenzus szerint

a helyzet tarthatatlan, és a szabályozással nem lehet megvárni a teljes KRESZ-reform kidolgozását

- véli Vitézy.

A most indított társadalmi egyeztetés során a döntéshozók arra várnak választ a lakosságtól, hogy

indokolt-e külön kategóriába sorolni a 25 km/h-s végsebesség alatti és feletti rollereket, bevezessenek-e alsó korhatárt a használatukra, illetve milyen szintű védőfelszerelések viselését tegyék kötelezővé.

"A cél nem a rollerezés ellehetetlenítése. Éppen ellenkezőleg, világos, egyértelmű és betartható szabályokra van szükség, amelyek védik a rollereseket, a gyalogosokat, a kerékpárosokat és az autósokat is" – mutatott rá a miniszter, arra biztatva a lakosságot, hogy vegyenek részt a véleménynyilvánításban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images