GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 28. 4 percnyi olvasás
Óriási a felhábodordás, súlyos pénzek tűnnek fel az ügy hátterében.
A Bécstől mintegy 40 kilométerre délre fekvő területen, Leobersdorf városa mellett ma már munkagépek dolgoznak, de a területen egykor náci koncentrációs tábor állt. Az egykori táborból elszórtan megmaradt betonmaradványok és épületrészek emlékeztetnek arra, hogy a második világháború idején itt kényszermunkás- és hadifogolytábor is működött. Az egykori kényszermunkatábor területén most üzleti létesítmények épülnének, és a Lidl is odaköltözne. Óriási a vita a gazdasági szempontból fontos beruházás körül.
1944-ben a közelben a Mauthausen koncentrációs tábor hirtenbergi női altábora is létrejött, a terület ma Leobersdorf önkormányzatához tartozik. Több száz, elsősorban a Szovjetunióból, Lengyelországból és Olaszországból származó nőt tartottak fogva, akiknek a közeli lőszergyárban kellett kényszermunkát végezniük. A foglyokat embertelen körülmények között dolgoztatták, sokan közülük korábban Auschwitzban is raboskodtak, és a tábor 1945-ös kiürítése során több nő halálmenetben vesztette életét.
A beruházásról elsőként 2024 novemberében számolt be részletesen a Falter és a Wiener Zeitung. A projekt középpontjában Andreas Ramharter, Leobersdorf polgármestere áll, akinek
egyik cége mintegy kilenchektáros területet adott el 15,25 millió euróért Thomas Rattensperger vállalkozónak.
A vita egyik legfontosabb pontja éppen az, hogy a történelmi múlt ellenére nem emlékhelyet, hanem üzleti parkot alakítanak ki a területen.
A beruházás ellenzői szerint a fennmaradt romoknak és a teljes helyszínnek meg kellene maradnia, hogy a látogatók számára is érzékelhető legyen, mi történt ott a náci időszakban.
„Egykori koncentrációs tábort nem szabad új épületekkel beépíteni” – közölte az egykori túlélők által alapított Nemzetközi Mauthausen Bizottság. A szervezet egyik ausztriai vezetője, Josef Pumberger az AFP-nek úgy fogalmazott: gyászt, haragot és dühöt érez amiatt, hogy 2026-ban Ausztriában ilyen helyzet előállhat.
A terület értékesítését további üzleti megállapodások is kísérték. Ezek nyilvánosságra kerülése tovább fűtötte a beruházást ellenzők érzéseit az iránt. Kiderült ugyanis, hogy a szerződés egyik záradéka szerint Ramharter korábbi cége további 1,34 millió euróra jogosulttá válhatott volna, ha a leobersdorfi önkormányzat később két részterület átminősítéséről dönt. A szükséges döntést a képviselő-testület később valóban meghozta, a polgármesterhez köthető lista képviselőinek támogatásával.
A szerződés emellett lehetőséget biztosított Ramharter számára arra is, hogy a leendő üzleti park tetejére napelemes rendszert telepítsen.
A megállapodás szerint a polgármester az így termelt villamos energiát saját célra felhasználhatja, illetve előnyben részesítve vásárolhatja meg piaci feltételek mellett.
A tetőfelületek bérleti díjából az ingatlan új tulajdonosa a szerződés szerint Ramharter nettó bevételének öt százalékát kapná.
A vita nem korlátozódik az egykori tábor területének értékesítésére. A Wiener Zeitung korábbi beszámolója szerint Ramharterhez további olyan ingatlanügyletek is kapcsolódnak, amelyeknél a területek átminősítése jelentősen növelhette azok értékét.
A polgármester 2020-ban mintegy 3,6 hektár szántót vásárolt két gazdától 450 ezer euróért. A leobersdorfi önkormányzat 2022 augusztusában ezeket a területeket zöldterületi napelempark kialakítására alkalmas területté minősítette át. Ramharter a döntést megszavazta.
Amikor egy SPÖ-s képviselő felvetette az esetleges összeférhetetlenséget, a jegyzőkönyv szerint a polgármester nem látta megalapozottnak a kifogást.
Egy másik, autópálya közelében található, mintegy öthektáros területet Ramharter 2017-ben vásárolt meg 650 ezer euróért. Ezt a földet szintén 2022-ben minősítette át az önkormányzat, és a projekt azóta engedélyt kapott.
Az osztrák sajtó egy további ügyet is ismertetett: egy 2022 októberében kötött önkormányzati megállapodás révén a polgármester mintegy 8600 négyzetméternyi zöldterülethez és egy úthoz jutott. Cserébe területeket adott át egy úgynevezett „fiatal polgárok erdeje” számára. A megállapodás szerint, ha a terület tíz éven belül ipari vagy gazdasági övezetté válik, Ramharter négyzetméterenként mindössze 40 euróért vásárolhatja meg – az osztrák lapok szerint ez jelentősen a piaci ár alatt van.
Az Euronews friss beszámolójában kitér a Lidlre, mely a beruházás egyik legismertebb szereplője. A német hátterű áruházlánc megerősítette, hogy üzletet nyit a tervezett üzleti parkban.
A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az áruház nem közvetlenül az egykori koncentrációs tábor területén, hanem egy szomszédos telken épülne.
A fejlesztő, az osztrák TRA LEO GmbH & Co KG közölte, hogy támogatná egy emlékhely létrehozását a területen. A beruházás ellenzői szerint azonban egy új emlékmű nem feltétlenül helyettesíti a történelmi helyszín megőrzését.
Az Osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal állásfoglalása szerint a fennmaradt romok nem elegendők ahhoz, hogy a terület műemléki védelem alá kerüljön. Ez a döntés így lehetővé tette a beruházás folytatását, miközben a civilek és a Mauthausen Bizottság továbbra is emlékhely létrehozását követelték. A tiltakozókhoz az Izraelita Kultuszközösség, az IKG is csatlakozott.
„Számomra ez szomorú érzés, mert egy történelemmel terhelt helyet építenek be, feláldozzák a gazdaság oltárán” – mondta az AFP-nek Erich Strobl, a terület egy részének megőrzéséért küzdő helyi kezdeményezés vezetője.
A munkagépek augusztus végén jelentek meg a területen. Ramharter az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta: minden szükséges engedély rendelkezésre áll.
A helyszínen 2024-ben már felállítottak egy sztélé-emlékművet a hirtenbergi tábor áldozatainak emlékére. A Mauthausen Bizottság szerint azonban ez önmagában nem elegendő.
Az ügy politikai következményekkel is járt, de Ramharter továbbra is Leobersdorf polgármestere. A 2025 januárjában megtartott önkormányzati választás után a Zukunft Leobersdorf listája az FPÖ-vel és az ÖVP-vel alakított koalíciót.
A beruházás körüli vita így egyszerre szól
A Leobersdorf melletti egykori tábor helyén ezért nem csupán egy üzleti park építése zajlik: az ügy Ausztriában a történelmi emlékezet, az ingatlanfejlesztés és a politikai összeférhetetlenség kérdését is egyszerre hozta felszínre.
Napi