Szabályosan felrobbant a Moderna árfolyama a vizsgálatok hírére

A múlt hét folyamán két amerikai gyógyszergyártó, a Moderna és a Merck arról számolt be, hogy a közösen fejlesztett mRNS-technológián alapuló, a betegek számára személyre szabottan készített rákellenes vakcinájuk kedvező eredményeket ért el a 3. fázisú klinikai vizsgálatokban. A Merck egyik, már a piacon lévő immunterápiás készítményével (Keytruda) együtt alkalmazva több mint 1000 melanómás beteggel végzett vizsgálat során az új vakcina javulást hozott a kizárólag immunterápia alkalmazásához képest.

A két cég közleménye szerint a kezelés két mutatóban hozott javulást. Az egyik a kiújulásmentes túlélés, vagyis az az időtartam, ameddig a betegnél nem tér vissza a melanóma. A másik a távoli áttétmentes túlélés, ami azt méri, mennyi ideig nem jelenik meg új daganat a szervezet más pontjain, az eredeti góctól távol. A Moderna és a Merck szerint a javulás mindkét mutatóban „klinikailag értelmes" volt,

pontos számadatokat azonban a vállalatok egyelőre nem közöltek.

A tesztek során alkalmazott immunterápia nem újdonság, ahogy a koronavírus-járvány idején világszerte nagy figyelmet kapó mRNS-alapú vakcinákat sem most fedezték fel. A Moderna és a Merck már évek óta dolgozik együtt mRNS-kezelésen, többféle daganattípusra. A most áttörést hozó melanóma elleni vakcina pedig már több mint két éve is jól vizsgázott a korai teszteken.

A kutatók szerint azonban ez az eddigi egyik legerősebb bizonyíték a személyre szabott rákvakcinák hatásosságára, ugyanis hasonló rákvakcina korábban nem mutatott pozitív eredményt ilyen nagy, 3. fázisú klinikai vizsgálatban.

Annak ellenére, hogy a két cég nem mutatott be konkrét számokat a kezelés hatékonyságáról, a befektetők kitörő lelkesedéssel fogadták a híreket. A Moderna árfolyama egy nap alatt 177 százalékot emelkedett, amellyel az eddigi legnagyobb napon belüli mozgást produkálta, a Merck pedig több mint 12 százalékot ralizott a tőzsdén.

De vajon valóban ennyire különleges a Moderna és a Merck által bemutatott gyógymód? Tényleg új korszakot jelenthet a rákgyógyításban az mRNS-terápia? Hogy erről egy teljesebb képet kaphassunk, érdemes először áttekinteni, pontosan hogyan működik a bemutatott gyógyszer.

Személyre szabott vakcina minden betegnek

A klinikai vizsgálatokban a melanómás betegek a Keytruda immunterápia mellett intismeran autogene vakcinát kaptak, amivel az elsődleges cél az volt, hogy a betegség ne újulhasson ki náluk. Épp ezért a vizsgálatokban olyan páciensek vettek részt, akik a daganatos megbetegedésre korábban már kaptak valamilyen elsődleges kezelést (például műtéti beavatkozáson estek át). A Biopharma Dive nevű egészségügyi szaklap cikke szerint

az intismeran lényegében személyre szabott neoantigén-terápiát jelent,

tehát a klinikai vizsgálat során minden beteg a saját daganatának genetikai jellemzőire szabott vakcinát kapott.

A neoantigén vakcinákról szóló, Nature folyóiratban publikált kutatások már évekkel ezelőtt megállapították, hogy hasnyálmirigyrákos betegeknél a személyre szabott neoantigén-vakcinák tartós immunválaszt képesek kiváltani. Eddig azonban – hiába foglalkozik a kérdéssel számos nagyvállalat – nem sikerült áttörést elérniük a készítményekkel. Ahogy fent is említettük, a Moderna és a Merck készítménye volt az első, amely képes volt sikeresen teljesíteni a 3. fázisú vizsgálatokat is.

A vakcina működésének alapja, hogy a daganatsejtek genetikailag eltérnek az egészséges sejtektől, ugyanis olyan mutációkat hordoznak, amelyek nyomán a szervezet számára idegen fehérjék, úgynevezett neoantigének keletkeznek.

Ezeket a neoantigéneket az immunrendszer elvben fel tudja ismerni, az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet leírása szerint azonban egyes daganatok nagy mennyiségben termelik azt a fehérjét, amely lényegében „kikapcsolja" a rájuk támadó immunsejteket, ezzel hatástalanítva az immunválaszt.

Ha valakinek a fenti működés ismerősen csenghet, az nem véletlen, ugyanis a hatásmechanizmus lényegében a Covid-19 világjárvány kapcsán rengeteg figyelmet kapott mRNS-technológia elvén működik. Az mRNS-vakcinák tudományos alapjainak lefektetéséért Karikó Katalin és Drew Weissman 2023-ban Nobel-díjat kapott. A világjárvány idején a Pfizer-BioNTech és a Moderna Covid-oltásai rekordgyorsasággal jutottak el a fejlesztéstől az alkalmazásig, amivel ezek lettek az első, élesben is alkalmazott mRNS-vakcinák.

A folyamat legnehezebb pontja a kiválasztás, ugyanis egy daganatban több ezer mutáció is lehet, közülük viszont csak néhányra reagál ténylegesen az immunrendszer.

A személyre szabott rákvakcinák megtervezésekor először azonosítják a daganat DNS-ében lévő mutációkat, majd meghatározzák, melyik mutáció kódol olyan fehérjét, amely megjelenik a rákos sejtek felszínén, és így az immunsejtek számára láthatóvá válik. Ezek közül több mint harmincat választanak ki a vakcina előállításához

– magyarázta a folyamatot Marco Gerlinger, a Barts Cancer Institute professzora egy interjúban. A szakember azt is hozzátette, hogy a Moderna megközelítésében a vakcina mellett alkalmazott pembrolizumab hatóanyagú Keytruda immunterápiás gyógyszer „leveszi a féket” a daganat által hatástalanított immunsejtekről, így azok teljes erejükkel léphetnek fel a rosszindulatú sejtek ellen.

A kiválasztás során tehát rengeteg biológiai változót vesznek figyelembe, ezért a folyamat előrejelző algoritmusokkal működik; ennélfogva ezen a téren az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Az Oxfordi Egyetem kutatói például tavaly kaptak hozzáférést az Egyesült Királyság egyik legerősebb szuperszámítógépéhez, hogy rákellenes vakcinák tervezésén dolgozzanak.

Reménykeltőek az eredmények, de pontos számok egyelőre nincsenek

A STAT News egészségügyi szakportál cikke szerint a két biotechnológiai vállalat 2016-ban kezdett el együtt dolgozni a vakcinájukon. Először a kutatók azt gondolták, hogy DNS-szekvenálást alkalmazva vizsgálnák meg a daganatokat, hogy kiderítsék, a Keytruda immunterápia alkalmas lehet-e a kezelésükre. Később azonban rájöttek, hogy a daganatokról begyűjtött adatok akár arra is alkalmasak lehetnek, hogy a páciensekre szabottan képesek legyenek megtámadni a rosszindulatú daganatokat.

A Merck korábbi vezető kutatója, Roger Perlmutter elmondása szerint először kevés esélyt látott arra, hogy a technika valóban működni fog. A múlt hét óta megjelent szakmai kommentárok alapján azonban úgy tűnik, az első igazán nagy mérföldkövet már elérte a technológia, a bejelentést követő piaci reakció pedig azt mutatja, hogy a befektetők nemcsak a két vállalat konkrét eredményét, hanem

a személyre szabott gyógymódokban rejlő üzleti lehetőséget is árazni kezdték.

Ahogy arra Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem onkológusa és a brit kormány korábbi rákvakcina-tanácsadója is rávilágít, a koronavírus-járványt követően globálisan hatalmas pénzösszegek áramoltak az mRNS-kutatásokba, valamint az ezen alapuló gyógyszerek gyártásába, a járvány után 6 évvel pedig már ott tart a technológia, hogy a rák ellen is biztató eredményeket produkálnak a vakcinák.

A témában megszólaló kutatók ugyanakkor jellemzően hozzáteszik, hogy a cégek nem közölték a harmadik körös vizsgálatok eredményeit, így a gyógyszer pontos hatásosságáról még nincsenek biztos információk. A korábbi, második fázisú tesztek ötéves elemzése szerint, a kezelés 49 százalékkal csökkentette a betegség kiújulásának vagy a halálozásnak a kockázatát a kizárólag pembrolizumabbal kezelt csoporthoz képest. A cégek akkori közlése szerint a gyógyszer biztató eredményeket mutatott a teljes túlélés (overall survival, OS) tekintetében is.

A melanómában elért eredmény azért is fontos, mert a cégek több más daganattípusban is vizsgálják az immunterápia és a neoantigén-vakcinák párosítását. David Berman, a Moderna fejlesztési vezetője a vállalat júliusi gyorsjelentését követően arról beszélt, hogy a készítmény bevételi potenciálja azon is múlik, hogyan teljesít majd más ráktípusokkal szemben.

Feszült politikai helyzetben érkezett az áttörés az mRNS-vakcinák terén

A sikerek mellett a vakcinák személyre szabottsága a jövőbeni, nagyobb volumenű gyártás és széles körű alkalmazás szempontjából is fontos kérdés. Jane Healy, a Merck onkológiai ágazatának vezetője az áttörés kapcsán elmondta, hogy a vizsgálatokban a betegektől történő mintavételt követően hat hét telt el, ameddig a vakcina készen állt a használatra.

Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint a gyors ütemet ugyanazok a gyártókapacitások tették lehetővé ezeket a vizsgálatokat, amelyek a vállalat Covid-oltásának gyors kifejlesztéséhez is elengedhetetlenek voltak. Hoge szerint a két vállalat a lehető leghamarabb, hónapokon belül be szeretné nyújtani az engedélykérelmet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságoz (FDA).

Az mRNS-technológia, és különösen a vakcinák az Egyesült Államokban meglehetősen átpolitizált területnek számítanak, így az engedélyezés terén még jöhetnek nehézségek.

A Robert F. Kennedy Jr. vezette amerikai egészségügyi minisztérium az elmúlt időszakban igen kritikus álláspontot képviselt az mRNS-technológiával szemben, különösen a fertőző betegségek elleni vakcinák területén. Tavaly nyáron 22 mRNS-kutatást állítottak le, amelyek keretében többek között a madárinfluenza és más vírusok ellen keresték az ellenszert. A miniszter indoklása szerint az adatok azt mutatják, hogy az mRNS-alapú gyógyszerek nem védenek elég hatékonyan a felső légúti megbetegedések ellen.

A Boston Globe cikke rámutat, hogy az FDA augusztusban, hosszas huzavona után végül engedélyezte a Moderna egyik mRNS-alapú influenzaoltását, azonban a döntést megelőzően sokáig pengeélen táncolt a vakcina a hatóságoknál, akik kezdetben még a vizsgálatát is visszautasították.

Az oltások körüli kiélezett politikai helyzetet a Moderna a megnevezésekkel is igyekszik kikerülni. Az mRNS-alapú rákkezelésre az utóbbi időben inkább „terápiaként” hivatkoznak a vakcina helyett.

A személyre szabott rákkezelés engedélyeztetésével kapcsolatban a STAT cikke szerint az orvosszakma bizakodó, ugyanis az amerikai kormányzat – a különféle vírusok kezelésével ellentétben – nyitottnak tűnik a technológia rák elleni felhasználására.

Nem csodaszer, hanem új gyógyszeripari modell

A gyógyszeripar, és különösen a Moderna számára a sikeresnek tűnő rákvakcina-program annak bizonyítéka lehet, hogy

az mRNS-platformban a Covid-oltásokon túl is jelentős piaci lehetőség rejlik.

A Merck számára pedig a Keytrudával kombinált kezelés tovább erősítheti a cég onkológiai portfólióját.

A betegek szempontjából a legfontosabb ígéret az, hogy a daganat genetikai jellemzői alapján készített, személyre szabott terápia közelebb kerülhet a mindennapi onkológiai ellátáshoz. Ehhez viszont a páciensektől időben levett és megfelelően kezelt minták szükségesek, gyors genetikai elemzés, hibamentes adatkezelés, gyártási kapacitás és jól szervezett onkológiai ellátás mellett.

A múlt hét óta tartó tőkepiaci optimizmusnak tehát van tudományos alapja, de a végső választ nem az árfolyamreakció, hanem a részletes klinikai adatok adják majd meg. A Moderna és a Merck vakcinája ugyanakkor nem a rák legyőzésének bizonyítéka, hanem annak első erős jele, hogy a betegek számára személyre szabottan gyártott gyógyszerek korszaka egyre közelebb lehet.

Címlapkép forrása: Adam Glanzman/Bloomberg via Getty Images