BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 28. 3 percnyi olvasás
A Veszprém-Balaton Filmpiknik nyitóeseményén csíptük el Osvárt Andreát, aki idén a rendezvény házigazdájaként tért vissza a munkába. A színésznő lapunknak nemcsak arról mesélt, mit jelent számára ez a különleges feladat, hanem az anyaság első hónapjairól is őszintén beszélt. Mint kiderült, gyermeke érkezése alaposan átformálta az életét, és ma már a munkájához is egészen másképp viszonyul, mint korábban.
Visszakapcsolódva Veszprém 2020-as kezdeményezéséhez, idén új időpontban, 2026. augusztus 27-29. között a Veszprémben és Balatonfüreden megújult filmes esemény, a Filmpiknik várja a lelkes nézőket és a filmeseket. A rendezvény házigazdája Osvárt Andrea, aki a nyitóeseményen a Blikknek is adott egy interjút.
Andrea egy kicsit hosszabb szünet után tért vissza a munkába, az utóbbi években ugyanis kislánya került a fókuszba az életében.
– Szerintem legalább három éve nem forgattam... Lehet, hogy már lassan négy. Ugye '24-ben lettem terhes, úgyhogy három, bő három éve – mondta, majd kifejtette, mit is takar pontosan az, hogy ő az esemény házigazdája.
– Amióta bejelentettük, azóta a sajtóban képviselem az eseményt. Voltam sok interjúm, rádióban, fotózáson, TV-felvételen, hogy népszerűsítsem. És most, a három napon keresztül moderálni fogok beszélgetéseket, felvezetőket a filmekhez, videót is készítettünk, úgyhogy mindent, amit tudok, a személyes jelenlétemmel egy kicsit megtámogatom – a színésznő, aki habár imádja az anyaságot, jókedvvel kezdett újra dolgozni.
– Én most nagyon jól érzem itt magam. A főpróbán már nagyon izgalmas dolgokat láttam, és ismerős arcokat köszönthettem itt a megnyitó napján. Tök jó, hogy így visszacsöppenhetek egy ilyen pezsgő, filmes buliba így a nyár végén, mert nem is vettem észre magamon, de egy picit azért hiányzott – mondta, hozzátéve, hogy azért nehéz volt otthon hagynia a családját.
– Nagyon nehéz, de hála Istennek csak négyre kellett jönnöm, úgyhogy megvolt az egész délelőtt, meg déltől az alvás. Még az ébredésnél is ott tudtam lenni, és uzsonnával elindítottam a kislányt apukájával biciklizni, meg a nagyszülőkhöz. Úgyhogy jó kezekben van, és szerintem este 10-re már otthon leszek. Holnap egy picit előbb kell jönnöm, meg holnapután is, de végülis ez csak háromszor fél nap. Mivel nem reggel kezdődnek a vetítések, csak délután, ezért ez délutáni-esti program – árulta el, majd arról is mesélt, hogy milyen számára az anyaság a mindennapokban.
– Minden rendben van, hála Istennek. Szépen cseperedik a kislány. Ugye már másfél éves elmúlt, és minden nap egy picit ügyesebb, aranyosabb. És a biciklizés a mániája. Vettünk egy biciklit, amin van egy gyerekülés, így tudunk vele biciklizni, és reggel 7-kor már felveszi a kis sisakját, és jelzi, hogy ő már nem álmos, szeretne menni biciklizni. Úgyhogy reggel 7-kor már megyünk a boltba kiflit venni biciklivel. Nagy mozgásigényű és eleven gyerek – mesélte Andrea, aki a szülői lét miatt már másképp áll a munkájához.
– Sokkal inkább munkának tekintem azóta, aminek kell, hogy legyen egy vége. Mert nekem más szerepem is van már az életben, más dolgom is, kötelességem. Míg régebben ez egy életforma volt számomra, 0-24 órában. Csak saját magamra kellett figyeljek, magam osztottam be, hogy mikor kelek, mikor alszom, hova megyek, mit csinálok, és mindent alárendeltem a munkának, mert az volt az életem. Most viszont van egy életem, és emellett majd visszatérek a munkába, de nem mindenáron. Szóval ez változott meg szerintem bennem, hogy régen mindent alárendeltem ennek, és ez volt a legfontosabb, most viszont a család a legfontosabb, és a munka másodlagos – szögezte le.