A floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállásán már minden készen áll az évtized egyik legfontosabb tudományos eseményére. A SpaceX és a NASA hivatalos bejelentése szerint a Nancy Grace Roman űrtávcső felkészítése a menetrendnek megfelelően zajlik: a július végi üzemanyagtöltés és az augusztus 20-i sikeres szimulált főpróba után az űreszköz átesett a repülésre való alkalmasságot igazoló felülvizsgálaton is. A tervek szerint a Falcon Heavy rakéta magyar idő szerint vasárnap kora délután, 13:26-kor rajtolhat el, hogy megkezdje útját a mélyűr felé.

Az űrtávcsőre az elrugaszkodás után egy nagyjából harmincnapos utazás vár: a cél a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Mars irányában található L2 Lagrange-pont elérése. A rendszerek körülbelül három hónapos beüzemelési és kalibrációs fázisa után a távcső megkezdi nominálisan ötéves alapküldetését.

Kétezer évnyi munkát végez el egyetlen év alatt

Az űrobszervatórium a nevét dr. Nancy Grace Romanről, a NASA első csillagászati vezetőjéről kapta, akit a tudományos világ mindmáig a „Hubble anyjaként” tisztel. És bár a 36. születésnapját ünneplő Hubble főtükrének 2,4 méteres átmérőjét megörökölte a Roman, a technológiai hasonlóságok itt véget is érnek. A Roman fejlett kamerarendszere ugyanis százszor nagyobb látómezővel bír, ami azt jelenti,

A feldolgozási sebesség és az adatmennyiség terén tapasztalható ugrás szinte felfoghatatlan lesz. Míg a Hubble-nek mintegy kétezer évre lenne szüksége ekkora égboltterület feltérképezéséhez, a Roman mindezt egyetlen év leforgása alatt elvégzi. A napi szinten hazaküldött 1,4 terabájtnyi adattal a vadonatúj űrtávcső ráadásul kevesebb mint egy év alatt felülmúlja legendás elődje közel négy évtizedes, mintegy 400 terabájtos teljes termését – az ötéves alapmisszió végére pedig több mint 2500 terabájtnyi friss tudományos adattal árasztja majd el a kutatóintézeteket.

Százezer új világ és a kozmosz láthatatlan motorja

A küldetés fókusza a modern asztrofizika legnagyobb nyitott kérdéseire irányul: a világegyetem gyorsuló tágulását hajtó sötét energia, a galaxisokat összetartó sötét anyag és a távoli csillagok fizikájának feltárására. A kutatók várakozásai szerint a teleszkóp több mint százezer új, Naprendszeren kívüli exobolygót leplez majd le – köztük a csillagok nélküli, hideg sötétségben vándorló kóbor bolygókat is –, miközben galaxisok milliárdjait és csillagok százmillióit katalogizálja.

A NASA mindezzel párhuzamosan az emberes űrrepülésben is új fejezetet nyit: miközben a Roman a mélyűr titkait kutatja, a háttérben már zajlanak az Artemis-program azon előkészületei, amelyek az évtized második felében a Hold déli sarkvidékére juttatják vissza az asztronautákat. Vasárnap azonban minden szem Floridára szegeződik, ahol a Falcon Heavy hajtóműveinek begyújtásával kezdetét veszi a csillagászat új aranykora.

(Borítókép: A még építés alatt álló Nancy Grace Roman űrteleszkóp 2024-ben. Fotó: Michael S. Williamson/The Washington Post via Getty Images)