Nem hozza nyilvánosságra az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azt az értékelőlapot, amely alapján kiválasztották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázók közül a meghallgatásra behívott jelölteket.

Az Átlátszó azt követően fordult a bizottsághoz, hogy lezárult a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása. A pozícióra összesen 96-an jelentkeztek, közülük a bizottság először három pályázót választott ki nyilvános meghallgatásra. Az eredeti három név Unger Anna Róza politológus, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint Jancsics Dávid korrupciókutató szociológus volt. Jancsics azonban még a meghallgatás előtt visszalépett, végül mégis hárman álltak a bizottság elé, mivel a Tisza-frakció javaslatára Sárvári Nicholas is előadhatta elképzeléseit.

A bizottsági szavazáson végül Unger Anna kapta a legtöbb támogatást, így őt terjesztették az Országgyűlés elé. A parlament pénteken 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett választotta meg a hivatal elnökének.

Nem derül ki, hány pontot kaptak a pályázók

A portál többek között azt szerette volna megtudni, hogy milyen értékelőlap segítségével pontozták a pályázókat, hány pontot ért el az első három-négy helyezett, illetve miért nem lehet megismerni a legjobban szereplő jelöltek írásos szakmai koncepcióját.

Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tiszás elnöke válaszában arra hivatkozott, hogy a jelölési folyamat során kiemelt figyelmet fordítottak a pályázók személyes adatainak védelmére, ezért a meghallgatásra továbbjutók kiválasztása zárt ülésen történt.

Hantosi szerint a zárt ülésen tárgyalt dokumentumok és az ott megismert adatok az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján nem adhatók ki. Az Átlátszó külön visszakérdezett arra is, hogy ez magára a személyes adatokat önmagában nem feltétlenül tartalmazó pontozási sablonra is vonatkozik-e. A bizottsági elnök szerint igen: az értékelőlap is a zárt ülés dokumentumainak körébe tartozik. Mindez pedig azt jelenti, hogy egyelőre nem ismerhető meg sem az alkalmazott pontozási rendszer részletes felépítése, sem a pályázók sorrendje és elért pontszáma.

Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő már jelezte, hogy ő is kikéri a pontrendszert a bizottságtól. Ha nem kapja meg, bírósághoz fordul az adatok nyilvánosságra hozatala érdekében.

Egy másik állami kiválasztásnál kiadták ugyanezt

Az Átlátszó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden hasonló eljárásban kezelik titkosan ezeket az adatokat. Az Integritás Hatóság új alelnökeinek közelmúltbeli kiválasztásakor az értékelést végző Alkalmassági Bizottság nyilvánosságra hozta a legtöbb pontot elérő pályázók eredményeit. Amikor pedig az Átlátszó az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságtól kikérte az ott használt pontozólapot, a szervezet még aznap rendelkezésre bocsátotta azt.