Korábban írtunk róla, hogy a csődeljárást kezdeményezett maga ellen a Bayer Construct, és egyik leányvállalata, a ZVK Development. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a cég félkész lakásaival, és valóban vissza tud-e szerezni forrásokat az állam. Ebben a cikkben megemlítettük a csődeljárás, mint sratégiai lépés fontosságát is, de most újabb fontos jogi részleteket osztott meg velünk Szarka Norbert, fizetésképtelenségi és csődjogi szakjogász. 

A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember arra a kulcsfontosságú részletre hívta fel a figyelmet, amely alapjaiban határozhatja meg a Bayer Construct ügyének végkimenetelét. A csődeljárás megindítása ugyanis nem csupán időt nyerne, vagy tárgyalási előnyt jelenthet az adós számára, hanem

egy rendkívül erős jogi pozíció kiépítését is szolgálja.

A csődtörvény szigorúan megkülönbözteti az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. Ha a magyar állam vagy annak képviselője követelést jelent be a vállalattal szemben, de azt a Bayer Construct jogalapjában vagy összegében nem ismeri el, az igény vitatott státuszba kerül.

Ennek a besorolásnak három döntő jelentőségű következménye van az eljárásra nézve:

1. Az egyezségi tárgyaláson kizárólag azok a hitelezők szavazhatnak, akiknek a követelését az adós elismeri. A vitatott követelés jogosultja – függetlenül a követelt összeg nagyságától – nem rendelkezik szavazati joggal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar állam még egy óriási összegű követeléssel sem tudná megvétózni és megakadályozni a csődegyezség létrejöttét.
2. A szavazásra jogosult hitelezők által elfogadott és a bíróság által jóváhagyott megállapodás kényszeregyezségként azokra a hitelezőkre is kiterjed, akiknek a követelése vitatott. Az állam így úgy kerülhet a csődegyezség hatálya alá, hogy annak tartalmára és elfogadására semmilyen ráhatása nem volt.
3. Ahhoz, hogy a vitatott követelésre a csődegyezség során egyáltalán tartalékot képezzenek, a hitelezőnek bírósági vagy közigazgatási eljárást kell indítania az adóssal szemben, és ennek tényét igazolnia kell a vagyonfelügyelő felé.

Az állami követelés vitatottá nyilvánítása tehát

messze túlmutat egy egyszerű tárgyalási taktikán: a Bayer Construct ezzel a lépéssel jogilag semlegesítheti a magyar állam befolyását a csődegyezség kialakításában, miközben a többi hitelezővel kötött megállapodás feltételeit a törvény erejénél fogva az államra is rákényszerítheti.

Ezen tényezők figyelmen kívül hagyásával nem értékelhető pontosan a jelenlegi csődhelyzet és annak várható következményei.

Címlapkép forrása: Balaton József via MTI

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.