GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 28. 3 percnyi olvasás
Visszaigazolta a 240 megawattos hálózati csatlakozást a Schwarz-csoport – a Lidl és a Kaufland tulajdonosának – tervezett észak-kelet-németországi adatközpontjához az 50Hertz rendszerirányító, közölte a cég szóvivője pénteken a Montellel. A 5,6 milliárd eurós beruházás a német adatközpont-piac egyik legnagyobb egyedi projektje lesz.
Megvan hálózati csatlakozási visszaigazolás az 50Hertztől egy dummerstorfi adatközpontra
– mondta Volker Gustedt, a rendszerirányító szóvivője a Montelnek.
A Schwarz-csoport szerdán jelentette be, hogy 5,6 milliárd eurót fektet egy Rostock melletti, dummerstorfi adatközpontba. A telephely kezdetben a Lidl, a Kaufland és a csoport többi cégének kereskedelmi adatait dolgozná fel, később pedig a Schwarz Digits – és annak felhőszolgáltatója, a StackIT – európai IT-kínálatához adna kapacitást.
Az építkezés 2027-ben indulhat, a mecklenburg-elő-pomerániai tartományi kormány szerint
a 240 megawattos induló csatlakozási kapacitás 2033-ra készülhet el.
Egy második ütemben a telephely csatlakozási kapacitása 2045-re akár 1 gigawattig is emelkedhet, számolt be róla az NDR regionális közszolgálati médium.
Az igényre válaszul adott csatlakozási ajánlatot az 50Hertz tavaly október végén tette le az asztalra, és a beruházó most fogadta el azt. Ez a dátum önmagában is sokat elárul: a német rendszerirányítók ekkor még az érkezési sorrend elve szerint bírálták el a nagyfogyasztói csatlakozási kérelmeket.
A négy német átvitelirendszer-irányító – az 50Hertz, az Amprion, a TenneT Germany és a TransnetBW – februárban jelentette be, hogy ennek vége: április 1-jétől egy olyan eljárásra térnek át, amelyben a kérelmeket a megvalósulás valószínűsége alapján rangsorolják. Az értékelési szempontok között szerepel a földtulajdon biztosítása, az engedélyek beszerzése, a műszaki koncepció és a kérelmező pénzügyi helyzete.
A hálózatüzemeltetők jelentése szerint 2025 harmadik negyedévének végén összesen 717 csatlakozási kérelem várt elbírálásra a négy cégnél, összesen mintegy 270 gigawattnyi teljesítménnyel. Ebből 545 kérelem, 211 gigawatt a nagyméretű akkumulátoros tárolóké volt.
De miért ekkora szó a 240 megawattos beruházás? Ekkora teljesítmény folyamatos terhelésen nagyjából évi 1,8–1,9 terawattóra áramfogyasztást jelent – ez körülbelül 600 ezer német háztartás átlagos éves fogyasztásának felel meg, és
a teljes magyar villamosenergia-fogyasztás nagyjából 4 százaléka.
A helyszínválasztás mögött két érv áll. Egyrészt a telephelyen közvetlenül elérhető a 380 kilovoltos hálózat. Másrészt Észak-Németországban bőségesen van szél alapú termelés – szárazföldi és tengeri egyaránt –, amit a német hálózat egyébként gyakran nem tud délre elszállítani. A csoport emellett szándéknyilatkozatot írt alá a rostocki városi közművel a hulladékhő távhőcélú hasznosításáról - emelték ki a híroldalnak.
Németországban tavaly év végén nagyjából 3 gigawatt beépített adatközponti kapacitás működött a Bitkom digitális szakmai szövetség és a Borderstep Intézet becslése szerint. A német kormány célja, hogy ezt 2030-ig legalább megduplázza – a márciusban bemutatott mesterséges intelligencia programterv egyik központi vállalása volt ez.
A gond az, hogy a szűk keresztmetszetet ma már nem a tőke jelenti, hanem a hálózat.
Az adatközpontok és más nagyfogyasztói projektek csatlakozási igénye évek óta gyorsabban nő, mint amennyi szabad kapacitás rendelkezésre áll, ez pedig egyre nagyobb nyomás alá helyezi a német hálózatüzemeltetőket.
Ugyanez a probléma máshol is megjelent: az Egyesült Államokban a hálózati csatlakozási várólisták hossza az egyik legfontosabb fizikai korlát az adatközponti áramigény bővülése előtt, és Magyarországon is a hálózati csatlakozás átfutási ideje a fejlesztések egyik legfőbb akadálya.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi