BelföldSzerző: index 2026. 08. 28. 2 percnyi olvasás
Meglehetősen furcsa az indoklás.
Nem álltak fenn a kiadatás feltételei – szabadlábra helyezett a bíróság egy brit férfit A Fővárosi Törvényszék a kettős büntethetőség hiánya miatt 2026. augusztus 27-én megszüntette az őrizetét, és szabadlábra helyezte azt a brit férfit, akivel szemben az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki – közölte a törvényszék.
A terhelttel szemben az amerikai egyesült államokbeli Utah-i Törvényszék bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot kényszerítés és rábírás jogellenes szexuális tevékenységre bűncselekménye miatt a büntetőeljárás lefolytatása céljából.
A rendelkezésre álló adatok alapján
a brit férfi 2003-ban e-mailes levelezés útján kapcsolatot tartott fenn egy nővel, akiről azt hitte, hogy egy 13 éves lány, és találkozót beszélt meg vele szexuális kapcsolat létesítése céljából. A nő, akivel a terhelt valójában kommunikált, egy titkos műveletet végző rendőrtiszt volt.
A megszervezett találkozón a rendőrök elfogták és letartóztatták a brit állampolgárságú férfit, akit később a tárgyalásig szabadlábra helyeztek. A terhelt 2004 szeptemberében elhagyta az Egyesült Államokat, és Angliába távozott. Az USA-ban 2004 novemberében emeltek vádat ellene szexuális tevékenységre irányuló kényszerítés és rábírás bűncselekmény miatt.
„A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1997. évi LXI. törvény 2. cikke szerint a Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor adható ki, ha az a cselekmény, amely miatt a személy kiadatását kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő. A brit férfi cselekménye a magyar jog szerint az elkövetés idején hatályos, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 201. § (2) bekezdése értelmében megrontás bűntetteként minősülhetne. Figyelemmel azonban arra, hogy a bíróság megítélése szerint a jelen ügyben nem volt gyermekkorú sértett, a nemzetközi elfogatóparancsban írt cselekmény a magyar jog szerint nem minősül bűncselekménynek” – közölte a Fővárosi Törvényszék
A testület a kiadatást megtagadó végzése nem vált véglegessé, az ügyészség által bejelentett fellebbezésre tekintettel az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Napi