A tervezet makrogazdasági feltételezései nem tűnnek túlzónak, hiszen a kormány 3,0 százalékos GDP-arányos növekedéssel és 2,8 százalékos inflációval számol, ami nagyjából összhangban van az ING saját előrejelzéseivel. A kormányzat várakozásai szerint a bérnövekedés várhatóan mérséklődik, így az átlagkereset 5,9 százalékkal emelkedhet, míg a regisztrált munkanélküliségi ráta 6,0 százalék körül alakulhat 2027 végén.

Az államháztartási hiány 7,1 százalékos szintje azonban így is kiemelkedően magas marad, amivel Lengyelország jövőre várhatóan az uniós rangsor élére kerül.

A friss terv bejelentésével együtt ráadásul a kormányzat a 2026-os hiánybecslést is felfelé módosította – a korábban tervezett 6,5 százalékról szintén 7,1 százalékra –, többek között az üzemanyagok ideiglenes jövedéki adó- és áfacsökkentésének költségei miatt. A költségvetés adósemleges személyi jövedelemadó-módosításokat tartalmaz, a kiadási prioritások listája pedig továbbra is hosszú, amelyen a védelmi kiadások, az egészségügy és a gazdasági növekedés ösztönzése áll a középpontban.

A tervezet a fiskális expanzió folytatását jelenti, így a kiigazítás terén nem történik érdemi előrelépés

- állapítják meg az ING Bank közgazdászai. A terv alapján ugyanis egyértelművé vált, hatóságok ugyanis nem tesznek lépéseket a túlzottdeficit-eljárás lezárása, valamint a hiány 3 százalék alá szorítása érdekében. Ennek következtében az államadósság jövőre tovább emelkedik, és 2028-ban vagy 2029-ben elérheti az államháztartási törvényben rögzített korlátokat. Némi féket ez jelenthetne a lengyel költségvetésben,

a GDP 55 százalékát meghaladó adósságszint ugyanis már jelentős megszorításokat tesz kötelezővé, míg a 60 százalékos alkotmányos plafon már egyáltalán nem engedélyez hiányt a következő évi költségvetésben.

A bruttó finanszírozási igény első ránézésre kedvezőbben alakul 2027-ben, mint 2026-ban. Ez nagyrészt az uniós forrásfolyósítások ütemezésével magyarázható, mivel a Nemzeti Helyreállítási Terv (RRF) lezárultával csökken az európai hitelekből finanszírozott hitelfelvételi kényszer. Ezek ugyanakkor csupán pénzforgalmi tételek, amelyek az államháztartási egyenleget közvetlenül nem érintik, de a költségvetés likviditáskezelése szempontjából lényegesek - magyarázzák az ING Bank elemzői.

A szakértők úgy vélik, hogy a piacok számára a kulcskérdés a piaci eszközökkel finanszírozandó összeg nagysága, ez határozza meg ugyanis a várható állampapír-kínálatot. A jövő évre bejelentett, 317 milliárd zlotys nettó hitelfelvételi igény közel áll az idei, 320 milliárd zlotys várt értékhez, így önmagában nem vált ki komolyabb aggodalmat. Az ING Bank közgazdászai szerint a piaci szereplők tisztában vannak a fiskális kiigazítás nehézségeivel a jelenlegi politikai környezetben, amelyet a kormány és az államfő közötti feszült együttélés, valamint a közeledő parlamenti választások is nehezítenek. Az emelkedett felárak – köztük a hosszú lejáratú kamatcsereügyletek (IRS) spreadjei – már most is jól tükrözik a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos piaci aggályokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.