Az Országgyűlés pénteken 137 igen, hét nem szavazattal és egy tartózkodás mellett megválasztotta Unger Anna politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A titkos szavazáson a nyomozati elnökhelyettesi posztra Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze kapott bizalmat 139 igen és hat nem szavazattal. A döntés után a Tisza-frakció több tagja és a kormány két minisztere is közösségi oldalán reagált – a megszólalások közös eleme, hogy a 96 pályázatot magában foglaló kiválasztási folyamatot szakmainak és átláthatónak nevezték, és hangsúlyozták, hogy Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója – akit sokan esélyesebbnek tartottak – továbbra is részt vehet a hivatal munkájában.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint „a választási ígéreteink teljesítésének egyik legfontosabb állomásához érkeztünk”. Úgy fogalmazott, hogy az új, kormánytól független hivatal feladata a korrupciós ügyek, a gyanús közbeszerzések, koncessziók és ingatlanmutyik vizsgálata lesz.

2026 áprilisa óta Magyarország nem következmények nélküli ország

– írta, hozzátéve, hogy a jelöltek megválasztása körüli helyzet szerinte azt is megmutatta, hogy „a félelmek is erősek azok körében, akik attól tartanak, hogy végre fény derülhet az elmúlt másfél évtized korrupciós ügyeire”.

Kármán András pénzügyminiszter hosszabb posztban gratulált a megválasztott vezetőknek, és a hivatal gazdasági jelentőségét emelte ki.

Alig pár hónappal ezelőtt még csak álom volt, hogy Magyarországon megtörténhet az elmúlt évtizedek korrupciójával és visszaéléseivel való szembenézés, a valódi, mindeddig rendre elmaradt elszámoltatás

– írta. A miniszter szerint ma már nemcsak létrejött az ezt véghezvinni hivatott szerv, hanem az is tudható, hogy Unger Anna személyében olyasvalaki fogja vezetni, „aki készen áll arra, hogy a változás egyik motorja legyen”.

Kármán András felidézte, hogy az NVVH létrehozása a Tisza egyik legfontosabb kampányígérete volt.

„Magyar emberek milliói hosszú-hosszú időn át lehettek szemtanúi annak, hogyan vándorolnak közvagyonok a kormányzó elit zsebeibe; hogyan alakul át a köz vagyona fideszes politikusok, barátaik és üzletfeleik luxuscikkeivé; vagy hogyan válnak hazánk leggazdagabbjaivá a NER-közeli »vállalkozók«” – fogalmazott. A pénzügyminiszter szerint az elszámoltatás nemcsak igazságossági kérdés:

A büntetlen lopás, a magas korrupciós kockázat, az átláthatóság hiánya az egész magyar gazdaságot megviselte. Ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek rombolása után megteremtsük a működő és emberséges Magyarországot, a hazánkba vetett bizalom helyreállítására van szükség – ennek pedig különösen fontos letéteményese az NVVH.

Kármán a többi pályázóról is szólt, úgy fogalmazott, hogy „nagy öröm volt látni, hogy milyen kiváló, felelősségteljes és hazájukért tenni akaró szakemberek jelentkeztek a Hivatal elnöki posztjára”, és hozzátette, hogy „saját területeiken mindannyiuk tudására és munkájára számítunk a jövőben is”.

Bódis Kriszta a posztjában arról írt, hogy követte a jelöltek körüli vitákat, és végül Unger Anna Róza szakmai érvelése győzte meg. A képviselő szerint a korrupció nem ott kezdődik, „amikor valaki közpénzt lop, hanem sokkal korábban: amikor egy társadalomban természetessé válik, hogy a szabályok kijátszhatók, hogy a kapcsolatok fontosabbak a teljesítménynél”. Bódis Kriszta azt is kiemelte, hogy örül annak, hogy a feladatot egy nő kapja, mivel „a közéletben és a döntéshozatalban ma sem érvényesül mindenütt egyenlő arányban a nők reprezentációja”.

Veres Ádám László szerint az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság tagjai „az elmúlt hetekben keményen dolgoztak” a jelöltek kiválasztásán – közel száz pályázatot néztek át, nyilvános és nem nyilvános háttéranyagokat olvastak, meghallgatásokat tartottak. A képviselő szerint Unger Anna Róza „személye, szakértelme és feddhetetlensége biztosíték arra, hogy az NVVH a lehető legjobban működjön”. Hozzátette, hogy „a jó döntések nem mindig a legnépszerűbbek, de idővel igazolást nyernek”, és felhívta a figyelmet arra, hogy Tasnády Katalinról kevesebb szó esik, holott a hivatalt az elnök és az elnökhelyettesek testületként vezetik majd.

– zárta a posztját.

Porcher Áron posztjában a hivatal működési szerkezetét mutatta be. A képviselő szerint az NVVH-t egy elnök vezeti, mellette pedig négy szakmai elnökhelyettes dolgozik – a közpénzügyi, a nyomozati, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli –, és „ők öten együtt alkotják a Hivatal vezetését, és testületként közösen döntenek a szervezet működésének legfontosabb kérdéseiről”. Porcher hangsúlyozta, hogy az elnökhelyettesek nem maguk fognak nyomozni, vádat emelni vagy fellebbviteli ügyekben eljárni, hanem a hivatal vezetésében vesznek részt. A képviselő a következő jogalkotási lépéseket is felvázolta:

Gyorsítjuk a büntetőeljárásokat, rövidítjük az eljárási határidőket, és megerősítjük a bíróságokat és a nyomozó szerveket. Elfogadhatatlan, hogy egyes büntetőügyek lezárása 5 vagy akár 10 évig tartson.

Koncz Áron azt írta, hogy „büszkék vagyunk erre az intézményre és arra a kiválasztási folyamatra, amelyben annak első elnökét megválasztották”. A képviselő hangsúlyozta, hogy „Ligeti Miklós szakértelmére továbbra is számítunk”, és felidézte, hogy Unger Anna politológusként több mint két évtizede foglalkozik a demokratikus intézmények működésével, választási rendszerekkel és a jogállamiság kérdéseivel, kutatóként pedig az autoriter rendszerek kialakulását és lebontását is vizsgálta.

Ujvári Szilvia posztjában Unger Anna konkrét terveit emelte ki: az új elnök egy éven belül át kívánja tekinteni a nagy állami szerződéseket, külön vizsgálná a koncessziókat, valamint a magántőkealapokba került állami vagyont is. A képviselő azt is elismerte, hogy „a frakcióban is voltak viták és eltérő álláspontok” a döntés előtt.

A közvagyon visszaszerzése csapatmunka

– fogalmazott.

Velkey György László rövidebben reagált.

A hivatal felelőssége világos: járjon utána, hova tűnt a magyar emberek pénze, tárja fel a jogtalanul szerzett vagyont, és tegyen meg mindent annak visszaszerzéséért

– írta. Hozzátette, hogy a hivatalnak azt is biztosítania kell, hogy hasonló visszaélések soha többé ne történhessenek meg, „függetlenül attól, épp kik vannak hatalomban”.

Dávid Dóra európai parlamenti képviselő szerint Unger Anna „világossá tette, hogy politikai befolyástól mentes hivatalt akar vezetni”. A képviselő úgy fogalmazott, hogy az új elnök most megkapta a lehetőséget arra, hogy bizonyítsa, hogy „képes egy erős, független és eredményes hivatalt felépíteni”.

(Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. augusztus 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)