Közel 11 ezer fő lépett be az idei második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak valamelyikébe, ami enyhe fékezést mutat az első negyedévben látott, szinte példátlanul erős megtakarítói érdeklődés után – derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma reggel közölt adataiból.

Az új belépői hullámnak köszönhetően több mint 2000 fővel tudott növekedni a nyugdíjpénztári szektor taglétszáma,

jelenleg megközelíti az 1 millió 89 ezer főt. Az áprilistól júniusig tartó időszakban mintegy 4600 fő részesült nyugdíjszolgáltatásban, 2200 fő kilépett, valamint 900 pénztártag elhalálozott. Az utóbbi négy negyedévet az önkéntes nyugdíjpénztárak 12 500 fős növekedéssel zárták, azaz a korábbi évek tartós negatív trendje már csak kellemetlen emlék, a 2024-ben történt fordulat kellően stabilnak tűnik.

A pénztárak kezelt vagyona valósággal kilőtt 2026 második negyedévében: a március végi 2412 milliárd forintról június végére 2616 milliárd forintra ugrott a nyugdíjpénztári portfólió értéke (+204 milliárd forint).

A korábban soha nem látott mértékű ugrás főként a hozamoknak volt köszönhető – erre lentebb még kitérünk.

A legfrissebb számok szerint egy megtakarítóra átlagosan 2,40 millió forintos számlaegyenleg jut – ez a jelenlegi átlagnyugdíj 263 ezer forintos összege alapján kb. 9,1 havi átlagnyugdíjnak felel meg. Tavaly ilyenkor kb. 2,15 millió forintnyi átlagos megtakarítás jutott egy pénztártagra, azaz egy év alatt 252 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó egyenleg. Az, hogy mind a vagyon, mind az átlagos számlaérték egyaránt növekedni tudott az utóbbi egy évben, szép eredménynek mondható, tekintve, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások (mostanra lecsengett) lakáscélú felhasználhatósága alaposan betett a pénztáraknak.

A bevételek normálisak, a kiadások normalizálódtak

A pénztári befizetések negyedéves összevetésben minimálisan változtak: a tagok saját befizetései 38,1 milliárd forintot tettek ki 2026 második negyedévében, a munkáltatói hozzájárulások összege pedig 14,7 milliárd forint volt, így együttesen 52,8 milliárd forintnyi befizetést teljesítettek a megtakarítók és foglalkoztatóik,

ez 9,7%-kal haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

Ilyenkor szokott megérkezni a NAV által a pénztártagoknak utalt SZJA-visszatérítés zöme is, ez a ma megismert adatok alapján az idei második negyedévben 23 milliárd forintban teljesült, felülmúlva a tavalyi 21 milliárd forintot.

Ha a befizetéseket is egy pénztártagra vetítjük, az idei második negyedévben átlagosan havi 11 700 forintot tettek félre "saját zsebből" a megtakarítók, a munkáltatói befizetések pedig havi 4500 forintra rúgtak. SZJA-visszatérítésből átlagosan mintegy 21 ezer forintot zsebelhettek be az idei második negyedévben a pénztártagok, köszönhetően a megelőző naptári évben teljesített befizetéseiknek.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a tagság nagyjából fele valójában inaktív, azaz hosszú ideje egyáltalán nem teljesít befizetéseket a számlájára, emiatt a ténylegesen fizető tagok egy főre jutó befizetései valójában jóval nagyobbak ezeknél az összegeknél.

2025-ben, sőt 2026 első negyedévére áthúzódóan is a pénztári kifizetéseknél lehettünk tanúi a legtöbb érdekességnek, miután tavaly átmenetileg megnyílt a lehetőség arra, hogy a megtakarítók adómentesen felvegyék az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukat, és lakáscélra fordítsák azt. Az idei első negyedévben 16,2 milliárd forint volt az "egyéb" célú kifizetések összege, ami túlnyomórészt a lakáscélú kifizetéseket takarta.

Mostanra ez a sor szinte teljesen lenullázódott (0,6 milliárd forintra esett), azaz visszaállt a normál működés, többé nem zúdul kifelé a pénz lakáscélra a nyugdíjpénztárakból.

Nyugdíjszolgáltatásra 22 milliárd forintot, várakozási időn túli nem nyugdíjcélú kifizetésekre 9,7 milliárdot, kilépésekre és öröklésekre 4,8 milliárd forintot fordítottak az önkéntes nyugdíjpénztárak az idei második negyedévben.

Bivaly időszakon vannak túl a nyugdíjpénztári befektetések

Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió összetételét nézve az idei második negyedévben nem történtek nagy változások, továbbra is eléggé kockázatkerülő allokációról beszélhetünk: a kötvények (főként magyar állampapírok) részaránya enyhén, 48,9%-ra mérséklődött, a bankbetétek és készpénz súlya 2,5%-ra emelkedett, a részvényeké nőtt (12,4%), a befektetési jegyeké kissé apadt (34,1%).

A befektetési eredmények terén az első negyedévi megtorpanás után valóságos robbanást hozott az idei második negyedév:

a nyugdíjpénztárak több mint 177 milliárd forintnyi nettó hozamot termeltek,

ami a vagyonra vetítve 7,3%-os hozamnak feleltethető meg. Ez a pozitív fordulat hajtotta a korábban sosem látott gyorsaságú vagyonnövekedést.

Négy negyedévre visszatekintve 13,3% körüli gördülő hozam adódik az adatokból, ami szép ugrás a megelőző negyedévben számított 8,4%-hoz képest. A magyar nyugdíjpénztárak második negyedévi hozamaival itt foglalkoztunk részletesen.

Egyre súlyosbodik a nyugdíjpénztárak régi problémája

Az MNB közléséből a tagság és a vagyon korcsoportok szerinti, 2025. december végi megoszlását is megtudhattuk. A számokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a nyugdíjpénztári szektor továbbra is küzd a tagság elöregedésével. Az alábbi táblázatban mutatjuk, hogyan változott a korosztály szerinti összetétel 2020 vége és 2025 vége között. Beszédes, hogy miközben a 29 év alatti megtakarítók létszáma lényegében stagnált, a 30-44 évesek létszáma 30%-kal zuhant, a 45-59 éveseké 11%-kal gyarapodott, a 60 felettieké pedig 18%-kal bővült.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság korcsoportok szerinti összetétele év végén (ezer fő)
	2020.	2021.	2022.	2023.	2024.	2025.
16-29 év között	43	43	44	42	41	43
30-44 év között	380	353	325	299	280	267
45-59 év között	515	533	545	552	564	574
60 év felett	168	176	178	180	189	198
Összesen	1106	1105	1092	1073	1075	1082
Forrás: MNB, Portfolio

Mindeközben a megtakarított vagyontömeg is egyre inkább a legidősebb korosztályhoz koncentrálódik: 2025 végén a legfiatalabbak alig a vagyon 0,8%-át tartották kézben, a 30-44 éveseknél a megtakarítások 14,2%-a összpontosult, a 45-59 évesek részesedése 54,9% volt, míg a 60 év felettiek számláin már a szektor kezelt vagyonának 30%-a található.

Jó hír ugyanakkor, hogy az egy főre jutó átlagos számlaegyenleg az utolsó lezárt évben minden korosztályban emelkedést mutatott: a legfiatalabbak kevesebb mint 450 ezer forintot tartanak a nyugdíjpénztári számláikon, a 30-44 évesek és a 45-59 évesek rendre 1,27 és 2,27 millió forintnyi átlagvagyonnal rendelkeznek,

a 60 év felettiek egy főre jutó megtakarítása pedig elérte a 3,6 millió forintot.

Az egy főre jutó átlagos ÖNYP-megtakarítás az egyes korosztályokban (ezer Ft)
	2020.	2021.	2022.	2023.	2024.	2025.
16-29 év között	293	301	291	376	443	447
30-44 év között	915	955	898	1105	1265	1269
45-59 év között	1571	1648	1560	1922	2181	2275
60 év felett	2605	2716	2465	2926	3337	3600
Főátlag	1452	1545	1460	1802	2078	2196
Forrás: MNB, Portfolio

A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái az egészségpénztárak második negyedéves számait is tartalmazzák. A népszerű megtakarítást mostanra 1,29 millióan használják, ez egy év alatt 65 ezer fős növekedést jelent. A tagi és munkáltatói befizetések összesen 21,8 milliárd forintot tettek ki, és erre rájött még 20,4 milliárd forintnyi SZJA-visszatérítés, amely szinte mindenkihez a második negyedévben szokott megérkezni. A szolgáltatási kiadások 31,8 milliárd forintban teljesültek, a két legnépszerűbb felhasználási célt a gyógyszerek és a magánegészségügyi ellátások adják.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ