Török Gábor politológus szerint Unger Anna kinevezése körüli vita a jelenlegi politikai ciklus első igazán nagy tesztjévé válhat a Tisza Párt számára. A szakértő rámutat, hogy míg korábban hasonló helyzetben – Polgár Judit államfőjelölésénél – gyors korrekció történt, ezúttal Magyar Péter inkább beleállt a konfliktusba. Török szerint különösen kockázatos szembemenni a választói akarattal egy olyan politikai erő számára, amely kommunikációjában rendszeresen a népi felhatalmazásra épít. A fő kérdés szerinte az, hogy a Tisza változtat-e álláspontján, vagy inkább a párt megítélése módosul a választók körében.

Jancsics Dávid szociológus bekerült a felállóban lévő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelöltjeinek szűkített körébe, ám végül visszalépett. Döntését azzal indokolta, hogy bár szakmailag felkészült egy modern, adatalapú intézmény felépítésére, a tizenhat évnyi kormányzást követő jelenlegi történelmi helyzetben a magyar társadalom azonnali elszámoltatást vár, amihez most nem egy stratégára, hanem egy pitbullra van szükség. Óriási tisztelettel van Unger Anna felé, amiért vállalta a kihívást – számolt be a HVG.

Az Országgyűlés pénteken kétharmados többséggel megválasztotta Unger Annát a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, annak ellenére, hogy többen – köztük a Tisza párt egyik képviselője – a Transparency International jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst tartották alkalmasabbnak a posztra. A TI Magyarország gratulált Unger megválasztásához, és jelezte, hogy az első naptól kész együttműködni az új intézménnyel. A szervezet történelmi jelentőségűnek nevezte a hivatal felállítását, amely szerintük lehetőséget teremt a rendszerszintű korrupció során magánkézbe került közvagyon visszaszerzésére. Unger korábban jelezte, hogy elnökként szeretné bevonni Ligetit a korrupcióellenes munkába, így a két korábbi rivális között szakmai együttműködés alakulhat ki.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz az NNI, miután több város összesen több mint 4 milliárd forintos közlekedési tartozásának jelentős részét elengedték. A HVG szerint erre Lázár János utasította a MÁV Személyszállítási Zrt.-t.

Magyar Péter határozottan cáfolta, hogy a Tisza Párt és a Fidesz között bármilyen paktum született volna a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztásáról, az ilyen állításokat aljas hazugságnak nevezte. A parlament 137 szavazattal választotta meg Unger Annát az NVVH elnökének hat évre, ami széles körű bírálatot váltott ki, sokan Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját látták volna szívesebben a poszton. Magyar szerint a kiválasztás példátlanul transzparens volt, a meghallgatásokat a nyilvánosság élőben követhette, és a döntés szakmai mérlegelés eredménye. A pártelnök hangsúlyozta, hogy a hivatal felállítása gyors ütemben halad, a kormány már biztosította a 2026-os működéshez szükséges költségvetési forrásokat.

Az Országgyűlés döntött, Unger Anna Róza, az ELTE politológusa lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke. A döntés meglepetésnek számít, mivel sokan Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját tartották esélyesebbnek. Unger kiválasztását ugyanakkor indokolja, hogy az elnöki poszt a törvény szerint nem nyomozói, hanem stratégiai-szervezetvezetői feladatokat jelent, míg a speciális büntetőjogi munkát ügyészi végzettségű elnökhelyettesek látják el. Az új elnök a meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a hivatal hozzáadott értékét a rendszerszintű korrupciós összefüggések feltárásában és az intézményi tudás megteremtésében látja. Maga Unger egyébként számít arra, hogy a hivatalnál dolgozik majd Ligeti Miklós is.

Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlésben határozottan visszautasította, hogy az új kormány gazdaságpolitikája sodorná válságba Magyarországot, és az előző kabinet másfél évtizedes felelőtlen költekezésének örökségére hárította a felelősséget. A miniszter kiemelte, hogy míg január és április között 3850 milliárd forintos pénzforgalmi hiány halmozódott fel, addig az ő vezetése alatt, május és július között 992 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás. Kármán a javuló állampapírpiaci megítélésre, a második negyedéves 1,7 százalékos GDP-növekedésre és a júniusi 10,1 százalékos ipari termelés-bővülésre hivatkozva úgy értékelt, hogy megkezdődött a stabilizáció. A pénzügyminiszter szerint hosszú idő után ismét felelős gazdálkodás jellemzi az állam pénzügyeit, ám a korábbi évtized következményeit néhány hónap alatt nem lehet felszámolni.

Szombathely polgármestere, Nemény András hétfőre rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy a város mielőbb megkezdhesse az azbesztszennyezés kezelését célzó munkálatokat. Az Oladi platón becslések szerint 80–100 ezer tonna azbeszttel szennyezett kő található, amelyet kétrétegű bitumenes burkolattal fednének le átmeneti megoldásként. A legjobb ajánlatot benyújtó vállalkozás egymilliárd forint alatti összegből vállalná a kivitelezést, amely másfél-két hónap alatt befejezhető. A polgármester hangsúlyozta, hogy a kormányzati azbesztalapból várt támogatás körüli bizonytalanság ellenére sem halogatják tovább a döntést.

Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben reagált az NVVH elnökjelöltjének, Unger Annának a meghallgatásán elhangzott, széles körben vitatott kijelentéseire. A miniszterelnök elismerte, hogy a büntetőeljárások elhúzódása valós probléma, de hangsúlyozta: a kormány tervezett igazságügyi reformja éppen ezeket az akadályokat kívánja orvosolni, lefaragnák az ítélethozatali időket. Magyar szerint Unger és a másik jelölt, Ligeti Miklós nem a hivatal ambícióiról mondott le, hanem a jelenlegi jogrendszer korlátait írta le. A miniszterelnök egyúttal megvédte a kiválasztási eljárást, kiemelve, hogy a döntés több jelöltet felvonultató, átlátható folyamat végén született.

Magyar Péter beszél a parlamentben, ahol a kormány első 107 napját értékeli. Az Uniós pénzek hazahozatala, a költségvetési helyzet javítása, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, az oktatás és egészségügy önálló képviselete a legfontosabb eredmények között. Ősszel új klíma, energia és vízgazdálkodási szabály került az országgyűlés elé.

Felmentette főigazgatói tisztségéből Wikonkál Norbert Miklóst, az Észak-Pesti Centrumkórház–Honvédkórház főigazgatóját Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Az intézmény új vezetőjének Duray Gábor Zoltánt, a Honvédkórház Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosát nevezi ki.

Unger Anna, az újonnan felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőjének jelöltje Facebook-bejegyzésében szólalt meg a hivatal jövőjéről. A jelölt hangsúlyozta, hogy az NVVH sikerének alapja a közbizalom, amelyhez szakértelem és a korrupció elleni kérlelhetetlen elkötelezettség szükséges. Unger Anna nyilvánosan hívta meg az együttműködésre dr. Ligeti Miklóst, jelezve nyitottságát minden olyan szakember felé, aki tenni akar a hivatal céljaiért.

Pénteken megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) elnökét. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint az elnök személyénél is fontosabb, hogy az új, korrupcióellenes hivatal mielőbb megkezdje működését és elindítsa az első ügyek felderítését. A miniszter az olaszországi Cosa Nostra elleni Maxi-per példáját hozta fel annak érzékeltetésére, hogy bár az első érdemi hatósági lépések néhány hónapon belül megtörténhetnek, a nagyobb korrupciós ügyek jogerős lezárása akár évekig is eltarthat.

Dr. Hoffman Istvánt augusztus 29-ei hatállyal a köztársasági elnök a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárává nevezte ki. A jogász, egyetemi tanár évtizedek óta foglalkozik a helyi önkormányzatok, a közigazgatás és a közszolgáltatások működésével. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát és PhD-fokozatot, 2023-ban pedig elnyerte az MTA doktora címet. Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője, emellett nemzetközi oktatói és szakmai szervezeti tevékenységet is folytat.

Aláírásgyűjtést indítottak a közfinanszírozott ellátást nyújtó fogorvosok, akik legalább 60 százalékos finanszírozási emelést követelnek, mivel az állami támogatás sok esetben már a kezelések tényleges költségeit sem fedezi. A petíció szervezői szerint egy foghúzásért mindössze mintegy 600 forint finanszírozást kapnak, miközben a beavatkozás valós költsége ennek a többszöröse. A fogászati alapellátás évi 86 milliárd forintos keretét legalább 140 milliárdra kellene emelni, miközben az elmúlt években több tucat praxis szűnt meg, és mintegy 250 körzetben nincs saját fogorvos. Az aláírók érdemi tárgyalást várnak a döntéshozóktól, ennek hiányában tiltakozó akciót is kilátásba helyeztek.