Az aszály elleni védekezés nem merül ki az öntözésfejlesztésben és a tározók építésében. Bármennyi vizet is juttatunk a területekre, ha a talaj szerkezete leromlott, képtelen lesz azt befogadni - áll a portálon megjelent véleménycikkben. A következő szezon sikere már az előző betakarításakor, a tarlón hagyott szármaradványok kezelésével és a talajnedvesség megőrzésével elkezdődik.

Tartós vízhiány és extrém hőség idején a biológiai folyamatok lelassulnak, a kijuttatott műtrágya pedig a hasznosulás helyett megnöveli a talajoldat sókoncentrációját, ami komoly stresszt, esetenként sókárosodást okozhat a gyökérzetben. Ilyen szélsőséges körülmények között jelentenek áttörést az endospóraképző baktériumokat tartalmazó szárbontó készítmények. Ezek a mikrobák rendkívül ellenálló nyugalmi állapotba tudnak kerülni a szárazság idején, majd a nedvesség visszatértével újra aktiválódnak. Ennek köszönhetően a szerves anyagok lebontása és visszaforgatása a kiszámíthatatlan nyári időjárás ellenére is működőképes marad.

A talaj állapotának javítása komplex feladat. A szármaradványok szakszerű kezelése, a talajtakarás, a kíméletes talajművelés és a talajélet támogatása együttesen biztosítja, hogy egy hirtelen lezúduló nyári zápor ne egyszerűen elfolyjon a felszínen, hanem bejusson a mélyebb rétegekbe.

Ezt a megelőző munkát azonban még a tartós szárazság beállta előtt meg kell kezdeni.

A vízmegtartás ugyanakkor nem kizárólag a mezőgazdaság feladata, hiszen ezek az alapelvek a mindennapi környezetünkben is érvényesek. A településeken egyre elterjedtebb a zöldfelületek leburkolása és a csapadékvíz csatornákon keresztüli gyors elvezetése. A zöldhulladékot gyakran elszállítják ahelyett, hogy komposztként visszakerülne a természetes körforgásba. Pedig az avar és a levágott fű helyben tartásával, a talaj takarásával, valamint a felesleges beton- és térkőburkolatok csökkentésével a lakossági kertekben is jelentősen javítható a vízmegtartó képesség.

Bár az időjárási szélsőségeket nem tudjuk befolyásolni, az már rajtunk múlik, milyen állapotban várja a talaj a következő esőt - fogalmaz a szerző. A cél immár nem csupán az, hogy több vizet kapjunk a természettől, hanem az, hogy amit megkapunk, azt képesek legyünk helyben tartani. Ebben pedig a gazdálkodóktól a lakosságig mindenkinek megvan a maga feladata.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.