Bizarr kéréssel álltak elő a kutatók: több mint ezer emberrel ásatták el az alsóneműjüket

Több mint ezer önkéntes több mint kétezer pamut alsóneműt és 12 ezer teafiltert ásott el mintegy ezer helyszínen Svájcban, hogy a kutatók felmérhessék a talaj biológiai aktivitását. Két hónappal később kiásták a mintákat, lefotózták őket, majd laboratóriumi vizsgálatra küldték az anyagokat és a földből vett mintákat.

A talaj élővilágát több mint kétezer alsóneművel vizsgálták Svájcban. A kísérlet megmutatta, hogyan változik a biológiai aktivitás kertekben és gyepeken. — A talaj élővilágát több mint kétezer alsóneművel vizsgálták Svájcban. A kísérlet megmutatta, hogyan változik a biológiai aktivitás kertekben és gyepeken (illusztráció) Fotó: KAROLINA GRABOWSKA KABOOMPICS

Az alsónemű megmutatta, mennyire aktív a talaj

A Zürichi Egyetem és az Agroscope kutatói egyszerű elvre építették a kísérletet: minél gyorsabban bomlott le a pamut, annál nagyobb biológiai aktivitás zajlott a föld alatt.

A talaj élővilágában baktériumok, gombák, földigiliszták és más szervezetek bontják le a szerves anyagokat. A kutatás során ezért az alsónemű állapota látványos jelzőként szolgált arra, hogy mennyire intenzív ez a folyamat.

A leggyorsabb lebomlást a magánkertekben mérték. Ezekben a talajokban volt a legtöbb szerves anyag is, ami kedvező környezetet teremtett számos élőlény számára. A gyepeken ezzel szemben a legkisebb aktivitást tapasztalták, míg a mezők és rétek a kettő között helyezkedtek el.

Nem mindig jó, ha gyorsan lekerül az alsónemű

A kutatók szerint a földhasználat módja erősebben befolyásolta a lebomlást, mint a legtöbb vizsgált talajtulajdonság. Számított ugyanakkor a tápanyagtartalom, valamint a hőmérséklet és a nedvesség is.

A gyors bomlás azonban nem minden esetben jelent jobb talajminőséget. Természetközeli területeken a túl magas tápanyagszint felboríthatja a természetes egyensúlyt, a kertekben pedig arra utalhat, hogy túl sok műtrágyát használnak.

A kutatók szerint az egyszerű módszer alkalmas lehet arra, hogy közérthetően összehasonlítsák különböző területek biológiai aktivitását. Felvetették egy úgynevezett „alsónemű-index” létrehozását is, amely szemléletesen mutathatná meg a talaj állapotát – olvasható a ScienceDaily.com ismeretterjesztő cikkében.

Azt hittük, segítünk a növényeknek, de valójában megöljük a földet

gy új kutatás szerint a hagyományos talajművelés hatása jelentősen eltérhet attól, amit eddig hittek. Az eredmények alapján a szántás és a kapálás megbontja a talaj szerkezetét, rontja annak vízmegtartó képességét, idővel pedig súlyosabb következménye is lehet.