Minden korábbinál gyorsabban ért véget az idei aratás Magyarországon: a munka már június ​első harmadában megkezdődött, és július elejére gyakorlatilag be is fejeződött. A korai betakarítás azonban nem a jó termés reményében zajlott, hanem a hőség és az aszály és a vízhiány miatt gyorsult fel a munka. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, őszi búzából körülbelül egymillió, őszi árpából pedig 300 ezer tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban.

A GOSZ elnöke már az aratás kezdetén arról beszélt, hogy az Alföldön több térségben mindössze két-három tonnás búzahozamok várhatók. Az őszi árpa országos termésátlaga 4,3–4,4 tonna körül alakult, szemben az előző évi 5,6 tonnával.

Eltűntek az olasz vevők az árpapiacról

Búzából végül mintegy 4,1–4,2 millió tonnát takarítottak be Magyarországon. A piac az aratás kezdetén kifejezetten gyenge volt, a tonnánkénti ár 60 ezer forint körül indult. Azóta azonban 70 ezer forint fölé emelkedett, elsősorban a nemzetközi piaci kockázatok és a fekete-tengeri háború újabb fejleményei miatt.

Az őszi árpa piaca még nehezebben indult. Petőházi Tamás szerint eltűntek a korábban meghatározó olasz vásárlók, ezért az aratás idején alig volt érdemi kereslet. A tavalyinál 300 ezer tonnával kisebb, hozzávetőleg 1,6 millió tonnás termés és a nemzetközi kínálati feszültségek hatására ugyanakkor az ár időközben tonnánként 90 ezer forint közelébe emelkedett.

Az árnövekedés azonban nem jelenti azt, hogy a gazdálkodók jól jártak. A kisebb hozam miatt ugyanis jóval kevesebb áru jut egy hektárra, miközben a műtrágya, az energia, a növényvédelem és a gépi munkák költsége továbbra is magas.

A kukoricatermés a korábbi becslést is alulmúlhatja

A legnagyobb veszteséget a kukoricatermesztők szenvedhetik el. Magyarországon az idén már csak 589 ezer hektáron vetették el a növényt, vagyis a kukorica területe nagyjából a felére csökkent a korábban megszokotthoz képest. A hőség és az aszály miatt azonban több tízezer hektáron nem vártak a szemtermésre: a növényállományt lesilózták, hogy legalább takarmányként hasznosítható legyen.

Petőházi Tamás becslése szerint így végül legfeljebb 500–520 ezer hektárról kerülhet szemeskukorica a raktárakba, rendkívül alacsony termésátlag mellett. A növényt a lehető legrosszabb fejlődési időszakban, a virágzás és a szemtelítődés idején érte a forróság és a vízhiány.

A GOSZ elnöke augusztus közepén még 1,5–2 millió tonna közötti termésről beszélt, de most arra figyelmeztetett, hogy a silózás tovább csökkenti a betakarítható területet. Jelenleg úgy látja, a végeredmény ennek a becslésnek is az alsó széléhez kerülhet, vagy akár el is maradhat tőle.

A magyar helyzet nem egyedülálló. Az Európai Bizottság kutatóközpontjának augusztus 24-i jelentése szerint a tartós hőség és a rendkívüli vízhiány Nyugat- és Közép-Európa nagy részén súlyosan rontotta a nyári növények kilátásait. Az uniós kukoricahozam-előrejelzés az ötéves átlag alá került.

Az Európai Bizottság július végén 51,9 millió tonnára mérsékelte az unió 2026–2027-es kukoricatermésére vonatkozó várakozását, ami 2007 óta a legalacsonyabb mennyiség lenne. A Reuters által idézett

Franciaországban akár felére is zuhanhat a betakarított mennyiség, Németországban pedig 14 százalékos visszaesést várnak.

Mindez jelentősen növeli az unió importigényét. Petőházi Tamás szerint az év elején még 17–19 millió tonnás kukoricabehozatallal lehetett számolni, a jelenlegi terméskilátások alapján azonban már akár 25 millió tonna importra is szükség lehet. Ez a várakozás a magyar árakat is felfelé húzza.

A rekordterület sem mentette meg a napraforgót

A napraforgó betakarítása is megkezdődött, de az első eredmények a gazdálkodók számára itt is csalódást okoztak. A növény vetésterülete rekordnagyságúra, mintegy 780 ezer hektárra nőtt, és most először meg is haladta a kukoricáét. A termelők közül sokan éppen azért választották a napraforgót, mert jobban viseli a szárazságot.

A több napon át tartó, 40 Celsius-fok körüli hőséget azonban ez a kultúra sem tudta károsodás nélkül átvészelni. Petőházi Tamás szerint a korábban remélt, hektáronként három tonnát meghaladó hozam helyett országosan jó esetben 2–2,2 tonnás átlagra lehet számítani. Egyes alföldi területeken mindössze egy tonna körüli eredmények születhetnek.

A termelői ár viszont kedvezően alakul, jelenleg tonnánként 200 ezer forint körül mozog. Ebben a magyar terméskiesés mellett az alacsonyabb ukrán kínálatnak is szerepe van. 

A veszteség már a jövő évi termést is fenyegeti

A magasabb kukorica- és napraforgóárak ellenére a termésátlagok és a bevételek sok gazdaságban nem fedezik az idei ráfordításokat. A GOSZ elnöke szerint 2026 a magyar szántóföldi növénytermesztők egyik legrosszabb éve lehet.

Ennek következményei nem érnek véget a mostani betakarítással. A veszteséges gazdálkodók a következő szezonban ott próbálnak majd takarékoskodni, ahol tudnak: 

• kevesebb műtrágyát
• kevesebb növényvédő szert használhatnak, 
• visszafoghatják a talajmunkákat, 
• illetve olcsóbb technológiát választhatnak.

 Ez azonban csökkentheti a következő évi termésátlagokat is.

Petőházi Tamás szerint ezért már nem egyszerűen egy rossz esztendőről van szó. A gazdálkodóknak a teljes vetésszerkezetet és a termesztési technológiát újra kell gondolniuk. Az őszi vetésű növények szerepe növekedhet, de nincs olyan kultúra, amely önmagában megoldaná az egyre gyakoribb aszályok problémáját: mint kiderült, a napraforgó sem „Jolly Joker”, a talajkímélő technológia pedig hiába őrzi jobban a nedvességet, esőt nem tud teremteni.