Cikkünk folyamatosan frissül a miniszterelnök bejelentéseiről.

Magyar Péter határozottan visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Tisza és a Fidesz között bármilyen politikai megállapodás született volna a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztásáról. A Tisza elnöke a hivatal elnökének megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

hogy valamiféle paktum volt a Fidesz nevű állampárt, egykori állampárt és a Tisza között, és hogy azért került valaki kiválasztásra és valaki nem, mert valami paktum volt, ez egy aljas hazugság.

Szerinte akik ilyen állításokat terjesztenek, azoknak az a céljuk, hogy aláássák az új korrupcióellenes hivatal munkáját.

A miniszterelnök arra reagált, hogy korábban és pénteki megválasztása után is sokan bírálták, hogy a parlament 137 képviselői szavazattal választotta meg Unger Annát a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének a következő hat évre. Korábban tömegek követelték a közbeszédben, hogy helyette Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország korrupciós ügyekkel foglalkozó jogi igazgatóját nevezzék ki. Több Tisza-sziget is bírálta Unger jelölését, amelyről a parlament tiszás többségű szakbizottsága döntött.

Magyar erről azt mondta, a Tisza frakciójának álláspontja szakmai mérlegelés eredménye volt, és arra kérte a bírálókat, hogy ne rossz szándékot feltételezzenek a döntés mögött. „Mindenkinek meglehet a véleménye. Nem kötelező mindenkinek egyetérteni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy végső soron az országgyűlési képviselők politikai és egyéb felelőssége volt, hogy a meghallgatások, a csaknem száz beérkezett pályázat és az azokhoz tartozó szakmai koncepciók alapján kialakítsák a véleményüket.

A pártelnök részletesen beszélt a kiválasztási folyamatról is, elmondása szerint a személyes meghallgatásra behívott négy jelentkező mindegyike a Tisza frakciójának jelöltje volt, közülük azonban egy pályázó még a meghallgatás előtt visszalépett. Magyar szerint a kiválasztás nyilvánossága önmagában is cáfolja, hogy háttéralku döntött volna a hivatal vezetőjéről.

Soha ilyen transzparens, mindenki által követhető kiválasztási folyamat nem volt

– jelentette ki. Hozzátette, hogy a nyilvánosság élőben követhette a jelöltek bemutatkozását és a kérdésekre adott válaszaikat.

A meghallgatásokon Magyar elmondása szerint nemcsak az Igazságügyi Bizottság tagjai, hanem más országgyűlési képviselők is kérdezhettek, és a jogszabály alapján civil szervezeteket is bevontak a folyamatba. Minden parlamenti frakció delegálhatott civil szervezeteket: a Tisza három, a korrupcióellenes küzdelem területén ismert szervezet képviselőit hívta meg, míg a Mi Hazánk a Magyarok Világszövetségét delegálta, amelyet Patrubány Miklós képviselt. Magyar hangsúlyozta, hogy „a jelöltek megválaszolták az országgyűlési képviselők kérdéseit is, mindenre kiterjedően, és megválaszolták a civil szervezetek jelenlévő tagjainak a kérdéseit is. Ezeket mindenki láthatta.”

Nem az elnöké a legfontosabb jogi pozíció

A meghallgatások után az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága alakította ki álláspontját, majd javaslatot tett az NVVH elnökére és a nyomozati területért felelős elnökhelyettesre. Magyar elmondta, hogy a Tisza frakciója előző nap és a választás napján is megtárgyalta a bizottságból érkező jelöléseket. Állítása szerint a frakción belül lényegében egyetértés volt abban, hogy mindhárom meghallgatott elnökjelölt mellett komoly szakmai érvek szóltak. „Nagyjából egyhangúan azon a véleményen voltunk, kisebb-nagyobb eltérésekkel, hogy a meghallgatott elnökjelöltekből mindhárom jelentkezőnél tudunk olyan szakmai érveket felsorakoztatni, amelyek alkalmassá teszik őket egy ilyen hivatal vezetésére” – mondta.

Magyar szerint ugyanakkor három teljesen eltérő karakterű jelöltről volt szó, és a Tisza-frakcióban abban is nagyjából egyhangú volt az álláspont, hogy közülük „kettő bizonyosan alkalmas lett volna a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére.” A bizottsági meghallgatásokon részt vevő tiszás képviselők a frakció előtt részletesen megindokolták, hogy milyen személyes tapasztalatok, válaszok és szakmai koncepciók alapján jutottak el végül oda, hogy Unger Annát támogassák a hivatal elnöki posztjára.

A Tisza elnöke arra is kitért, hogy pártja kiemelt politikai vállalásként tekint a vagyon-visszaszerzésre és a korrupció elleni fellépésre. „Az egyik legfontosabb vállalásunkról van szó. Pontosan tisztában vagyunk a felelősségünkkel” – mondta. Szerinte ezt mutatja az is, hogy a parlament elfogadta az általa Európa egyik legszigorúbb vagyon-visszaszerzési és korrupcióellenes jogszabálycsomagjaként jellemzett szabályozást, és a hivatal felállítása gyors ütemben halad.

Magyar közlése szerint a kormány már döntött az NVVH 2026-os működéséhez szükséges költségvetési forrásokról, és a lehetséges székhelyeket is kiválasztották. Úgy fogalmazott, a cél az, hogy a hivatal „minél gyorsabban, minél szakszerűbben, professzionálisabban elkezdhesse a működését.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az NVVH működése messze nem merül ki az elnök és az elnökhelyettesek kinevezésében: a szervezetnek nyomozókat, ügyészeket, rendőröket, NAV-os pénzügyőröket, valamint más szakembereket, köztük ügyvédi, adótanácsadói és könyvvizsgálói tapasztalattal rendelkező munkatársakat is fel kell vennie.

Magyar Péter szerint önmagában nem jelent problémát, hogy az NVVH megválasztott elnöke, Unger Anna Róza nem jogász.

A Tisza elnöke az erre vonatkozó kritikákra reagálva arra hivatkozott, hogy a hivatalról szóló törvény sem ír elő jogi végzettséget az elnök számára, és példaként az FBI vezetőjét említette, akinek esetében szintén nem követelmény a jogászi háttér. Szerinte a szervezet működése szempontjából az a lényeges, hogy a nyomozati, a vádemelési és a fellebbviteli elnökhelyettes jogász, azon belül ügyész legyen, míg a közpénzügyi elnökhelyettesnek megfelelő szakirányú végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie.

Magyar arról is beszélt, hogy nagy feladat lesz magának a szervezetnek a felépítése, ezért szerinte az elnök személyén túl legalább ilyen fontos a többi vezető és a szakmai állomány kiválasztása. Úgy vélte, a jogalkotók és a választásban részt vevő képviselők annak tudatában hozták meg a döntésüket, hogy a vagyon-visszaszerzés a rendszerváltás egyik fontos politikai vállalása volt.

Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a két, szerinte ténylegesen esélyes elnökjelölt közül az egyik gratulált a másiknak, Unger Anna Róza pedig jelezte, hogy számít mindazokra, akik részt kívánnak venni a korrupcióellenes munkában és a közvagyon visszaszerzésében.

Magyar külön kiemelte, hogy a megválasztott elnök elsőként Ligeti Miklós munkájára számítana, Ligeti pedig válaszában jelezte:

fontosabbnak tartja a korrupció elleni fellépést és a hivatal működésének megkezdését annál, mint hogy személy szerint ő nyerte-e el az elnöki posztot.

A Tisza elnöke egy másik, szerinte félreértett körülményt is tisztázni igyekezett, így arról is beszélt, hogy az Országgyűlés aznap már nem két pályázó közül választott, hanem kizárólag az Igazságügyi Bizottság által jelölt Unger Anna személyéről szavazhatott. Ha a parlament nem választotta volna meg, új pályázatot és új kiválasztási eljárást kellett volna indítani, ami hetekkel eltolhatta volna a hivatal felállását.

Magyar szerint ráadásul egy új eljárásban komoly kockázata lett volna annak, hogy nem sikerül olyan jelöltet találni, aki megszerzi a szükséges kétharmados parlamenti támogatást.

Úgy érvelt, hogy emiatt az NVVH működésének megkezdése, illetve maga a vagyon-visszaszerzési folyamat is hosszú időre elakadhatott volna. A Tisza-frakció ezért szerinte felelősségteljes döntést hozott Unger támogatásával, még akkor is, ha mások másik pályázót tartottak volna jobb választásnak.

A további személyi döntések kapcsán Magyar arra hívta fel a figyelmet, hogy még három elnökhelyettesi pozíció – a vádemelési, a fellebbviteli és a közpénzügyi terület vezetése – betöltetlen. Arra biztatta az ügyészeket és más megfelelő szakembereket, hogy a következő pályázatok megnyitásakor jelentkezzenek, a civil szervezetek és különböző hatóságok munkatársait pedig arra, hogy ajánlják fel szakmai tudásukat az új hivatal számára. Szerinte közös érdek, hogy az NVVH a lehető leggyorsabban erős szakmai állománnyal kezdhesse meg a munkáját.

Szükség van a bírósági ítéletek gyorsítására

Magyar kitért a jelöltek meghallgatásán elhangzott, nagyobb visszhangot kiváltó állításokra is, így parlamenti beszéde után ismét felidézte, hogy az egyik pályázó szerint az elmúlt időszakban eltulajdonított vagyon mindössze mintegy 10 százalékának visszaszerzésére lehet reális esély, míg egy másik jelölt arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben akár hat év is eltelhet egy jogerős ítéletig.

Magyar szerint ezek kellemetlenül hangzó, de reális megállapítások voltak.

A Tisza elnöke ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországon egyes büntetőeljárások öt-tíz, szélsőséges esetben akár tizenöt évig is elhúzódnak. Szerinte különösen rombolja a jogállamba vetett társadalmi bizalmat, amikor egy nagy politikai jelentőségű gazdasági bűncselekmény nyilvánosságra kerülése és a jogerős ítélet között akár egy-másfél évtized telik el.

A kormány és a Tisza feladatának ezért azt nevezte, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek mellett a korrupciós és vagyon-visszaszerzési ügyekben érdemben gyorsabb eljárásokra van lehetőség. Ígéretet tett egy erre kiterjedő igazságügyi reformra is.

Közlése szerint hamarosan olyan változtatásokat nyújtanak be többek között a büntetőeljárási szabályokhoz, más eljárásjogi rendelkezésekhez és a bíróságok szervezetére vonatkozó jogszabályokhoz, amelyek célja, hogy mind a nyomozati, mind a bírósági szakban jelentősen rövidebbek legyenek az eljárások. Hozzátette, ehhez nemcsak jogszabályokra, hanem megfelelő költségvetési forrásokra is szükség van, hogy elegendő nyomozó, bíró és kisegítő munkatárs álljon rendelkezésre.

A Tisza elnöke ezt a korábban meghirdetett „Tisztítótűz” művelettel is összekapcsolta. Mint mondta, már annak bejelentésekor jelezte, hogy a korrupció elleni fellépés és a vagyon-visszaszerzés a kormány egyik legfontosabb feladata, és ezen a területen különösen magasak a társadalmi elvárások. Állítása szerint ez nem kizárólag a kormány támogatóira igaz: „az ellenzéki szavazók jelentős része is elvárja nemcsak azt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, hanem azt is, hogy legyen egy ilyen Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal”, amely rövid időn belül képes érdemi eredményeket felmutatni.

Magyar ismét megvédte a hivatal vezetőinek kiválasztási eljárását, és azt mondta, minden kritika ellenére rendkívül büszke a folyamatra. A bírálatokra reagálva úgy fogalmazott: „ez nem egy Való Világ-kiszavazóshow.” Szerinte komoly szakmai háttérrel rendelkező egyetemi tanárokat, nyomozókat, ügyészeket, jogászokat és nem jogász pályázókat hallgattak meg, akik részletes szakmai koncepciókat nyújtottak be. Ezeket a bizottság feldolgozta, majd a jelöltek érdemi kérdésekre adtak választ. Arra kérte a közvéleményt, hogy

politikai hovatartozástól függetlenül fogadja el: komoly és átlátható kiválasztás történt, miközben olyan jelölt nyilvánvalóan nem létezhet, akit mindenki egyformán elfogad.

Külön kitért a nyomozati elnökhelyettesnek megválasztott Tasnádi Katalinra is, akit „elképesztően jó ügyésznek” nevezett. Magyar ezzel összefüggésben megvédte azt a döntést is, hogy az ügyészi pályázók meghallgatása nem volt teljes egészében nyilvános. Érvelése szerint a jelentkezők egy része a kiválasztás után visszatér ügyészi munkájához, ahol súlyos bűncselekményekben kell nyomozniuk és vádat emelniük, ezért nem lett volna helyes, ha a teljes nyilvánosság előtt – akár az általuk üldözött bűnözők számára is hozzáférhető módon – részletesen beszélnek arról, hogyan dolgoznának az NVVH vezetőjeként.

Magyar ugyanakkor elismerte, hogy a folyamat kommunikációja lehetett volna jobb. „Minden részét vállaljuk, lehetett volna jobban kommunikálni, lehet, hogy lehetett volna tisztábban kommunikálni, nyilván mindig tanul az ember” – mondta. Hozzátette, hogy a kiválasztás szerinte jóhiszeműen és a kormány vagyon-visszaszerzési vállalásának tudatában zajlott, és reméli, hogy a most meg nem választott, általa kiválónak tartott pályázók közül többen más pozícióban bekapcsolódnak majd az NVVH munkájába. Közölte azt is, hogy személyesen elolvasta a két legesélyesebbnek tartott jelölt szakmai koncepcióját, és mindkettőt más-más szempontból rendkívül meggyőzőnek találta.

A Tisza elnöke végül arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a hivatal elnökének szerepét sok kritikus félreérti.

Arra kérte az éles bírálatokat megfogalmazókat, hogy előbb olvassák el a vonatkozó törvényt és az egyes vezetők közötti hatáskörmegosztást.

Magyar Péter azt mondta, abban bízik, hogy azok a szakmailag erős pályázók, akiket végül nem választottak meg, más pozícióban bekapcsolódnak majd a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkájába. Hangsúlyozta, hogy személyesen is elolvasta a két legesélyesebbnek tartott elnökjelölt szakmai koncepcióját, és bár azok eltérő megközelítésből indultak ki, mindkettőt rendkívül meggyőzőnek találta. Mint mondta, a hivatal felállításakor számítanak valamennyi megfelelő szakember tudására és tapasztalatára.

A Tisza elnöke ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy az NVVH elnökének és elnökhelyetteseinek feladatai világosan elválnak egymástól. „Az elnök nem emel vádat, nem nyomoz” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az elnök a szervezet kialakításáért, a szervezeti és működési szabályzat létrehozásáért, valamint a stratégia megalkotásáért felel. Szerinte ezért azoknak, akik a megválasztott elnök alkalmasságát bírálják, érdemes előbb pontosan megismerniük a törvényben meghatározott hatásköri rendszert.

Magyar a nyomozati elnökhelyettes szerepét különösen jelentősnek nevezte, ami mellett úgy érvelt, hogy egy büntetőeljárás eredményességének jelentős része már a nyomozati szakban eldől, és ez alapvetően meghatározhatja a későbbi vádképviselet, illetve a bírósági eljárás sikerét is. Emiatt szerinte „óriási felelőssége és feladata van” a nyomozati elnökhelyettesnek, Tasnádi Katalinnak. Magyar úgy értékelte, hogy mind az elnöki, mind a nyomozati elnökhelyettesi pozícióra megfelelő embert választott az Országgyűlés.

Magyar nem akart beleszólni a független hivatal felállásába

Ligeti Miklós alkalmasságát ugyanakkor ebben a részben sem kérdőjelezte meg. Arra a kérdésre, hogy Ligeti megfelelő vezetője lett volna-e a hivatalnak, azt válaszolta: „valószínűleg igen.” Ugyanakkor arra kérte a döntés kritikusait, hogy a hivatal működésének megkezdése előtt ne próbálják gyengíteni annak tekintélyét vagy mozgásterét, hanem adjanak neki lehetőséget arra, hogy bizonyítsa a működőképességét.

Magyar szerint az NVVH-val szembeni politikai támadásokra így is lehet számítani a Fidesz és a KDNP részéről. Azt állította, hogy a kormánypártok kommunikációjából és a hozzájuk kötődő sajtó cikkeiből is az látszik, hogy komoly ellenfélnek tartják Unger Anna. A Tisza szavazóinak ironikusan azt javasolta, hogy olvassák el a Magyar Nemzet és az Origo róla szóló cikkeit, mert

szerinte ezekből is jól látható, hogy a Fidesz tart az új hivatal vezetőjétől.

Úgy fogalmazott, hogy az NVVH élére „egy kemény, határozott személy kell”, és szerinte a megválasztott elnök ilyen karakter.

A Tisza elnöke emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz és a KDNP nem támogatta az NVVH létrehozását lehetővé tevő jogszabálycsomagot. Emellett arról beszélt, hogy Bóka János bejelentése szerint alkotmánybírósági eljárást kezdeményeztek a szabályozással szemben. Magyar ezt úgy értelmezte, hogy a Fidesz a törvénycsomag megsemmisítésével próbálja akadályozni a vagyon-visszaszerzést és a korrupcióellenes fellépést.

Magyar azt mondta, reméli, hogy az Alkotmánybíróság ezt a beadványt is elutasítja.

Gúnyosan megjegyezte, hogy szerinte Bóka korábbi alkotmánybírósági kezdeményezései sem jártak sikerrel, ezért nem lát okot arra, hogy a mostani eljárástól eltérő eredményt várjon.

A pártelnök végül ismét visszautasította az elmúlt napokban megjelent, a Tiszán belüli állítólagos alkukról és jelölti preferenciákról szóló állításokat. Azt mondta, pontosan látják, hogy a választás után különböző volt politikusok és közéleti szereplők „mendemondákra” hivatkozva próbálják azt a képet kialakítani, mintha a frakción belül előre leosztott szerepek vagy háttérmegállapodások határozták volna meg a döntést. Magyar szerint ezekkel az állításokkal szemben a kiválasztási folyamat szakmai jellegét és a hivatal mielőbbi működőképességét kell szem előtt tartani.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Magyar Péter ismertette, hogy azért nem szólalt meg az NVVH elnökjelöltjeiről szóló vitában, mert szerinte

a hivatal szerepének fontossága miatt távol kell tartani a párt politikát attól.

Emellett azt is közölte a miniszterelnök, hogy nem akart mikromenedzselni, ennek a látszatát is el akarta kerülni. Továbbá elismételte, hogy olvasta mind a két jelölt – Unger és Ligeti – pályázatát is, azokat megfelelőnek tartotta. Örül annak a felvetésnek, hogy a megválasztott elnök meghívta Ligetit is, hogy részt vegyen a Hivatal munkájában.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert