Egy ezeréves korallok vizsgálatára épülő kutatás szerint az El Niño-jelenség ingadozásai napjainkban jóval erősebbek, mint az iparosodás előtti időszakban. A kutatók szerint ebben a globális felmelegedésnek is szerepe lehet, azt azonban egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, mekkora a klímaváltozás hatása – írja a német Focus. 

Az El Niño nemcsak a Csendes-óceán térségét érinti: a tengervíz felszíni hőmérsékletének változása világszerte szélsőséges időjárást idézhet elő, a heves esőzésektől és áradásoktól a hőhullámokig és aszályokig.

Ezer év éghajlati történetét őrzik a korallok

A Science folyóiratban megjelent tanulmányhoz a kutatók a Galápagos-szigeteken élő és megkövesedett korallokat vizsgálták. A korallok mészváza a fák évgyűrűihez hasonlóan megőrzi a korábbi vízhőmérséklet nyomait, így évszázadokra visszamenőleg lehet következtetni az éghajlat változásaira.

A növekedés különösen az elmúlt négy évtizedben volt látványos, éppen akkor, amikor a globális felmelegedés is felgyorsult. A kutatók szerint ezért a mostani szélsőségeket egyre nehezebb kizárólag természetes éghajlati változásokkal magyarázni.

Fontos bizonyíték, de még nincs végleges válasz

Több szakértő szerint a kutatás fontos eredmény, ugyanakkor az adatokat óvatosan kell értelmezni. A vizsgálat ugyanis szinte kizárólag a Galápagos-szigetekről származó mintákra épül, miközben az El Niño egy hatalmas csendes-óceáni térség összetett folyamata.

Dietmar Dommenget, az ausztrál Monash Egyetem kutatója szerint a tanulmányból nem lehet megmondani, hogy az El Niño a jövőben erősödik, gyengül vagy változatlan marad. A kutatás azonban újabb fontos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a klímaváltozás hatással lehet az El Niño működésére.