Az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A politológus hat évre kapott megbízatást, szeptember 1-től láthatja el feladatait az újonnan létrehozott szervezet élén, amelynek feladata a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kikerült vagyon felkutatása és visszaszerzése lesz (a testület működését részletes elemzésünkben mutattuk be - a szerk.).

Összesen 146 szavazatot adtak le, ebből egy 1 érvénytelen volt, Unger Annát 137 képviselő támogatta.

Unger megválasztása bizonyos szempontból meglepetésnek számít: a kiválasztási folyamat előtt a közvélemény Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját tartotta az elnöki poszt egyik legesélyesebb várományosának. Ligeti hosszú ideje foglalkozik korrupcióellenes és közpénzügyi kérdésekkel, jogászként és korábbi minisztériumi tisztviselőként pedig közvetlen közigazgatási tapasztalattal is rendelkezik.

A végső javaslatot azonban az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága nem Ligeti, hanem Unger Anna mellett tette meg.

A testület csütörtökön hat igen, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta a politológus jelölését. A bizottság előtt eredetileg Ligeti és Unger mellett Jancsics Dávid korrupciókutató is továbbjutott a 96 elnöki pályázó közül, Jancsics azonban még a személyes meghallgatás előtt visszalépett, arra hivatkozva, hogy a hivatal élére szerinte inkább ügyészi vagy nyomozói háttérrel rendelkező vezetőre lenne szükség. A Tisza-frakció külön jelöltjeként Sárvári Nicholast is meghallgatták – de egyébként is ő kapta a negyedik legmagasabb pontszámot, így Janics helyetti pótjelöltnek is tekinthető.

Bár sokan elégedetlenkedtek, két dolgot érdemes tisztázni:

• a parlamenti szakbizottság nemcsak a meghallgatáson elhangzottakat értékelte, hanem a pályázatok tartalmát is, amelyeket a nyilvánosság nem ismert meg behatóan,
• másrészről Unger kiválasztásánál ugyanakkor fontos szempont, hogy az NVVH elnökének szerepe a törvény alapján nem elsősorban egy vezető ügyészéhez vagy nyomozóéhoz hasonlítható.

Az elnök felel a hivatal törvényes, független, szakszerű és hatékony működéséért, vezeti a munkaszervezetet, gyakorolja a munkáltatói jogokat, képviseli az intézményt, felügyeli annak költségvetését, valamint a közvagyon visszaszerzésével és védelmével kapcsolatos stratégiaalkotási és tervezési feladatokat lát el. Az elnök határozza meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát is, vagyis az intézmény egészének felépítésében és működési logikájának kialakításában kulcsszerepe lesz.

De ami miatt most sokan felróják, hogy Unger nem jogász valójában nem is nála törvényi elvárás:

az egyes ügyekhez kapcsolódó speciális szakmai, büntetőjogi és igazságszolgáltatási feladatok az elnökhelyettesekhez kerül, akiknél a négy posztból háromnál jogszabályilag csak ügyészek lehetnek.

A törvény négy ilyen posztot hozott létre: közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős és fellebbviteli elnökhelyettes segíti az elnök munkáját, és saját feladat- és hatáskörében önállóan járhat el. Az említett jogi végzettségi és feladatkorlátozás a nyomozati, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettesre vonatkozik, ezeket csak ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész lehet. A közpénzügyi elnökhelyettesnél pedig legalább 15 év, az adó- vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlatot ír elő a jogszabály.

Ez azért is lényeges Unger esetében, mert pályafutása nem a büntető igazságszolgáltatáshoz, hanem elsősorban a politikatudományhoz és a demokratikus intézmények kutatásához kötődik.

Ahogy arról tudósítottunk, a parlamenti meghallgatásán Unger maga is arról beszélt, hogy elnökként nem egyes ügyek nyomozatának kézivezérlését tekintené saját elsődleges feladatának. A hivatal hozzáadott értékét inkább abban látja, hogy az egyedi korrupciós esetek mögött képes legyen feltárni az intézményi és döntéshozatali összefüggéseket: hogyan működtek együtt egyes állami szervek, kik hozták meg vagy hajtották végre a döntéseket, és hol maradtak el azok az ellenőrzések, amelyek megakadályozhatták volna a közvagyon sérelmét.

Előéletét és szakmai múltját tekintve Unger Anna Róza politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának oktatója. Politológusi diplomáját 2003-ban szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, politikatudományi doktori fokozatát pedig 2018-ban kapta meg. Kutatási területei közé tartozik a demokrácia elmélete és gyakorlata, a demokratikus és nem demokratikus politikai rendszerek összehasonlítása, a közvetlen demokrácia, a választások működése, a választási verseny és a választások integritása, valamint az amerikai politika.

Doktori és későbbi kutatásaiban különösen sokat foglalkozott a demokratikus intézmények működésével és sérülékenységével. Könyve jelent meg a képviseleti demokrácián túli részvételi formákról, kutatta a közvetlen demokrácia magyarországi fejlődését, az utóbbi években pedig egyre nagyobb figyelmet fordított az autokratizációra, az autoriter rendszerek kialakulására és a demokratikus átmenetek problémáira. A 2000-es évek közepe óta rendszeresen publikál magyar napi- és hetilapokban, választási és demokrácia-szakértőként pedig gyakran szerepel civil szervezetek és kutatóintézetek rendezvényein, valamint a médiában.

Az NVVH szempontjából különösen az utóbbi kutatási irány lehet fontos: Unger a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy nagyjából egy évtizede foglalkozik korrupcióval, kampány- és pártfinanszírozási problémákkal is, az elmúlt időszakban pedig azt vizsgálta, milyen szerepet játszik a gazdasági és intézményi hatalom az autoriter rendszerek megszilárdulásában, illetve mi történik ezekkel a struktúrákkal egy demokratikus átmenet idején.

A meghallgatáson ennek megfelelően az NVVH feladatát sem egyszerűen büntetőügyek sorozataként írta le. Álláspontja szerint a hivatalnak az egyedi visszaélések feltárása mellett meg kell értenie azt a rendszert is, amely lehetővé tette ezeket, és olyan intézményi tudást kell létrehoznia, amely később a hasonló mechanizmusok újjáépülését is megnehezítheti. Úgy fogalmazott: tartós demokratikus konszolidáció nehezen képzelhető el valamilyen átmeneti igazságtétel nélkül, miközben arra is figyelmeztetett, hogy a hatéves mandátum végére nem reális minden nagy ügyben jogerős bírósági ítéletet várni.

Az új hivatal teljesítményét ezért szerinte nemcsak az eljárások és ítéletek számán, hanem azon is mérni kell majd, hogy mennyire sikerül feltárnia a korábbi döntési és felelősségi láncokat.

Sokan a fejére olvassák, hogy Unger a meghallgatásán azt mondta, hogy szerinte naivitás azt várni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek lesznek. Érvelése szerint a bírósági gyakorlatok alapján az látszik, hogy 8-9 év is lehet, amíg az érvényes másodfokú ítéletek megszületnek, mint az például a Quaestor-ügynél is látszott.

Erre Magyar Péter is reagált pénteki napirendi előtti felszólalásokra adott válaszában a parlamentben: a miniszterelnök szerint mind Ligeti, mind Unger valódi problémákra hívták fel a figyelmet, amelyek igazak a jelenlegi jogrendre. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az ítélethozatalok lassúak, a bíróságok túlterheltek, ezért a kabinet tervez egy igazságügyi reformot, amely felgyorsítaná az eljárásokat a megfelelő feltételek biztosításával.

Unger pénteken bejelentette, hogy Ligeti Miklós munkájára is számít az NVVH-nál.

Nyomozati elnökhelyettesnek Tasnádi Katalint válaszotta meg a parlament pénteken. A szakember jogi végzettségét követően hosszú éveken át a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ügyészeként dolgozott, ahol a kiemelt súlyú, hivatali és korrupciós bűncselekmények felderítésére szakosodott. Karrierje során a nyilvánosság kizárásával, klasszikus háttéremberként, de határozott, „nyomozó alkatú” vádhatósági szakemberként alapozta meg szakmai tekintélyét.

Tasnádi Ungernél is több szavazatot, 139 képviselői támogatást szerzett a pénteki eljárásban.

A közpénzügyi elnökhelyettes személyéről később, egy újabb eljárás keretében határoznak, mivel a posztra beérkezett eddigi pályázatokat érvénytelenítették.

Címlapkép: Unger Anna Róza politológus, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyik elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyûlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. augusztus 25-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán