Kármán András pénzügyminiszter szerint

nem az új kormány gazdaságpolitikája sodorja válság felé Magyarországot, hanem annak a másfél évtizedes gazdaságpolitikának a következményeivel kell most megbirkózni, amelyet az előző kabinet folytatott.

A pénzügyminiszter pénteken, az Országgyűlésben egy napirend előtti felszólalásra reagálva azt mondta, a korábbi kormány gazdaságpolitikáját felelőtlen költekezés, pazarlás és a gazdasági realitásoktól elszakadó döntések jellemezték, az új kabinet pedig tavasszal egy súlyos költségvetési helyzetet örökölt.

Kármán az államháztartás helyzetével kezdte válaszát, felidézte, hogy

az első negyedév véglegesnek tekinthető, eredményszemléletű államháztartási hiánya a GDP 9 százaléka volt, miközben az eredeti költségvetési törvény egész évre 3,7 százalékos deficittel számolt.

A pénzügyminiszter szerint már ez a különbség is jól mutatja, milyen állapotban vették át az ország pénzügyeit a kormányváltáskor.

A tárcavezető a pénzforgalmi adatok alapján is éles határvonalat húzott a kormányváltás előtti és utáni hónapok közé, mert mint közölte, január és április között, vagyis abban a négy hónapban, amikor még az előző kormány irányította az államháztartásért felelős minisztériumot, 3850 milliárd forintos pénzforgalmi hiány halmozódott fel. Ezzel szemben május és július között, amióta ő vezeti a Pénzügyminisztériumot, összességében 992 milliárd forintos többletet mutatott az államháztartás. Kármán ezt annak bizonyítékaként hozta fel, hogy a költségvetési politika iránya már az új kormány első hónapjaiban megváltozott.

A pénzügyminiszter szerint a pénzügyi piacokon is érzékelhető volt a gazdaságpolitikai fordulat: a magyar állampapírok hosszú hozamai március után közel két százalékponttal estek, ami Kármán értelmezése szerint azt jelezte, hogy javult Magyarország és a magyar költségvetési politika kockázati megítélése. Felidézte, hogy a magyar hosszú hozamok korábban hosszabb időn keresztül a román szint környékén mozogtak, később azonban a lengyel állampapírok hozama alá kerültek, és az amerikai, hasonló futamidejű állampapírok finanszírozási költségéhez közelítettek.

Kármán elismerte, hogy az elmúlt hetekben ismét emelkedtek a hozamok, és nagyjából 5,5 százalék körüli szintre kapaszkodtak vissza, ezt azonban elsősorban nemzetközi folyamatokkal magyarázta. Érvelése szerint a globális pénzügyi környezet romlása az Egyesült Államok finanszírozási költségeiben is megjelent, ezért a magyar hozamok legutóbbi emelkedését nem lehet önmagában a magyar gazdaságpolitika megítélésével magyarázni.

A pénzügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy a reálgazdaság állapotát jóval nehezebb rövid idő alatt megváltoztatni, mint a költségvetési politika irányát vagy a pénzügyi piacok várakozásait. Hangsúlyozta, hogy egy száz napja hivatalban lévő kormánytól nem lehet azt várni, hogy azonnal megfordítson minden kedvezőtlen gazdasági folyamatot, ráadásul a most megjelenő statisztikák egy része még részben a kormányváltás előtti időszak teljesítményét tükrözi.

Ennek ellenére Kármán szerint már a növekedési adatokban is látszik némi javulás:

a második negyedévben a magyar GDP éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt, amit azzal állított szembe, hogy 2023 és 2025 között három év alatt összesen mindössze 0,7 százalékos kumulált gazdasági növekedés történt.

A pénzügyminiszter érvelése szerint tehát egyetlen negyedév éves növekedési üteme már önmagában több mint kétszerese annak, amennyivel a magyar gazdaság az előző három év egészében bővült.

Kármán a vállalati szektor kilátásaival kapcsolatban is vitatta azt az állítást, hogy a cégek elvesztették volna a perspektívát, és nem látnának növekedési lehetőséget Magyarországon. Példaként a júniusi ipari termelési adatot hozta fel: az ipar kibocsátása éves összevetésben 10,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyminiszter szerint egy ilyen adat mellett túlzó azt állítani, hogy a vállalati szektor egészében eltűntek volna a növekedési várakozások.

A napirend előtti felszólalásban szóba kerülő minimálbér-emelési problémára Kármán részletesen nem tért ki. A felszólaló azt vetette a kormány szemére, hogy miközben korábban a minimálbér jelentős emelését ígérték, a gazdaság lassulása miatt mára még a kétszámjegyű növekedés elérése is kérdésessé vált. A pénzügyminiszter válaszának középpontjában ehelyett az állt, hogy szerinte a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok jelentős része még az előző kormány gazdaságpolitikai örökségének következménye.

Külön kitért az üzemanyagárakra is. Kármán elismerte, hogy ezen a területen kedvezőtlen nemzetközi folyamatok érvényesülnek, amelyekre a magyar kormánynak és a magyar gazdaságpolitikának csak korlátozott ráhatása van. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy

a benzin és a dízel magyarországi ára jelenleg mintegy 30 forinttal alacsonyabb a környező országokban tapasztalható árszintnél.

Összehasonlításként nem Ausztriát, hanem Szlovákiát, Romániát és Horvátországot említette, és azt mondta, a kormány a jelenlegi nemzetközi körülmények között ennél többet nehezen tehetne az autósok terheinek mérséklésére.

Kármán összegzésében ismét az előző kormány gazdaságpolitikájára hárította a felelősséget a jelenlegi nehézségek jelentős részéért: azt mondta,

a korábbi másfél évtized következményeit néhány hónap alatt nem lehet felszámolni, ezért szerinte félrevezető lenne a magyar gazdaság jelenlegi állapotából kizárólag az új kabinet teljesítményére következtetni.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy a költségvetési egyenleg elmúlt hónapokban bekövetkezett változása, az állampapírpiaci megítélés javulása, valamint egyes növekedési és ipari adatok már azt mutatják, hogy megkezdődött a stabilizáció.

A pénzügyminiszter szerint ezért Magyarország jelenleg nem a válság felé halad, hanem éppen ellenkezőleg: a kormány a korábban kialakult válságos helyzetből próbálja a gazdaságot a stabilitás felé terelni. Kármán úgy értékelte, hogy hosszú idő után ismét felelős és óvatos gazdálkodás jellemzi az állam pénzügyeinek irányítását, az elmúlt száz nap intézkedései pedig ennek a hosszabb stabilizációs folyamatnak az első lépései voltak.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila