Miközben egyértelműen pozitív, hogy a paksi atomerőművet sikerült működésben tartani a Duna rendkívül alacsony vízálássa ellenére is, sőt, mostanra teljes kapacitáson termel, az ország másik érszében egy jóval kisebb erőművet már nem sikerült megmenteni.

Már tegnap megjelentek arról nem hivatalos információk, hogy megtörtént a Tiszalöki Vízlépcső, vagy ahogy sokan ismerik, a Tiszalöki Vízerőmű leállítása.

Egészen pontosan az az információ terjedt el, hogy csütörtökön a megszokott működési rend folyamatosan változott a Tiszalöki Vízerőműben, majd végül leállt az áramtermelés. Ezt azonban eddig nem erősítették meg hivatalosan.

Az informális jelzések azzal magyarázták a fejleményt, hogy a csökkenő vízhozam miatt már eleve csak egy zsilip üzemelt, majd már a tegnap délelőtt teljesen leállt a Tiszalöki Vízerőmű áramtermelése.

A vízszabályozást a duzzasztó vette át, miközben a felvíz szintet a jelenlegi 420 centiről fokozatosan 400 centire csökkentik körülbelül egy hét alatt. Mindez az aszály következménye: a vízgyűjtő területekről egyszerűen nem érkezik utánpótlás.

Olyan helyzet ez, amilyet itt még nem láttunk. És ki tudja, meddig tart, illetve lesz-e még idén elegendő víz az erőmű újraindításához. Ennek másik látványos következménye a tiszalöki Kis-Tisza holtágnál is tapasztalható, ott a vízmennyiség jelentősen csökkent, ami a mai napon rendkívül szembetűnő volt – állította egy, az ügyet ismerő forrás a közösségi médiában.

Nem egyedül: más értesülések is alátámasztották a Tiszalöki Vízerőműnél bekövetkező eseményeket. Csontos László arról számolt be a közösségi oldalán, hogy a Tisza vízhozama Tiszalöknél átlagosan 90-100 m3/másodperc, és még július 30-án is a három napos mozgó átlag 89,2 volt,

Csakhogy amíg az Alpokban, a Duna felső vízgyűjtőjén az elmúlt két hétben több komolyabb esőzés is történt, addig a Tiszáén legfeljebb kétszer "csepergett" és akkora a szárazság, hogy az utóbbi napokban már csak 40-50 köbmétert tudtak a turbinákra engedni. Ez tovább csökkent csütörtökre, s ez vezetett a villamosáram-termelés megszakításához, mivel már attól tartottak, hogy a turbina befolyója ellevegősödik. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tiszalöki Vízerőmű már egyébként is alig működött, mindössze 1-2 MW-on ment a névleges 13,5 helyett. "Az ország ezt észre se veszi, de vízgazdálkodás szempontjából fontos tényező. Jelzésértékű. Valamit sürgősen kezdeni kell a Tiszával, visszatartani az olvadás után lefolyó nagyobb vízmennyiséget, egyébként a természet és az ember is bajba kerülhet" – fogalmazott.

Hivatalos bejelentés, leáll Magyarország egyik erőműve: nem sikerült megmenteni

A rendkívüli aszály miatt újabb intézkedés vált szükségessé a Tisza vízkészletének hatékony felhasználása érdekében.
Tegnap megkezdődött a Tiszalöki Vízlépcső - a lehető legtöbb víz megtartása érdekében korábban maximálisra emelt - felvizének csökkentése, amelynek eredményeként többlet vízhozam vezethető át a Tisza-tó, a Keleti-főcsatorna és a Körös-völgy irányába.
Az intézkedés egyik célja, hogy Kisköre-felsőn segítsük a 610 cm feletti vízállás minél hosszabb ideig történő biztosítását, ezzel is támogatva a Tisza-tó megfelelő vízkészletének fenntartását, másrészt biztosítsuk a megfelelő mennyiségű vízkészlet bevezetését a Keleti-főcsatorna irányába.
A rendkívüli vízkormányzási feladat során Igazgatóságunk a 3-as számú billenőtáblával átvette a vízkormányzást az MVM Tiszalöki Erőműtől, mivel a jelenlegi rendkívüli vízhiányos helyzetben sem a vízszint, sem a vízhozam nem elegendő a vízerőmű működéséhez.
A tartós aszályban minden rendelkezésre álló vízkészletnek különös jelentősége van. A vízügyi szakemberek folyamatosan azon dolgoznak, hogy a rendelkezésre álló vízkészleteket a lehető leghatékonyabban hasznosítsuk.