Tiltakozó akcióhoz indítottak aláírásgyűjtést a közfinanszírozott kezeléseket nyújtó fogorvosok, akik nem politikai állásfoglalásukat fejezik ki, hanem egyebek mellett kiszámítható, az ellátás költségeit fedező finanszírozást kérnek és azt, hogy a fogászati alapellátás finanszírozása közelítsen a háziorvosi ellátáséhoz. Emellett érdemi tárgyalást szeretnének a döntéshozókkal a közfinanszírozott fogászat hosszú távú működtetéséről – írta a Népszava.

Amennyiben nem születik érdemi megállapodás tiltakozó akcióval folytatják. Szeptember közepére össze is jöhet annyi aláírás, hogy demonstrációt is hirdethessenek.

Poncz Róbert fogorvos hangsúlyozta, hogy

Szerinte mára fenntarthatatlanná vált a közfinanszírozott fogászati alapellátás, mert a kezelésekért fizetett állami térítés már a legalapvetőbb ellátások költségeit sem fedezik. Mint mondta, például a foghúzásért az állam jelenleg 600 forintot fizet, miközben „egy orvos vállalkozásának a foghúzás legalább 10 ezer forintnyi költséggel jár. Egyetlen ampulla érzéstelenítő ára körülbelül 300-500 forint".

Számításaik szerint a jelenlegi 86 milliárd forintos éves keretet legalább 140 milliárd forintra kellene emelni, mert ha nem történik meg, akkor a rendszer tovább gyengül, és ennek leginkább azok a betegek látják majd kárát, akiknek nincs más lehetőségük más ellátáshoz jutni.

A közfinanszírozott fogorvosok 2017 szeptemberében három napon át csak sürgős eseteket láttak el, a legnagyobb tiltakozásra 2019 szeptemberében került sor, egy hétig csak az akut, sürgős eseteket fogadták .A fogorvosok akkor azt kérték, hogy az állami támogatás lakosonkénti éves összegét emeljék 7000 forintra. A tiltakozás eredményesnek bizonyult, nőtt a fogászati kassza.

Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnöke szerint a háziorvosi és a fogorvosi praxisok finanszírozása közötti különbség azonban nem tűnt el. Sőt az infláció, az energiaárak emelkedése, az importált anyagok drágulása és a munkabérek növekedése részben vagy egészben elvitte a korábbi többletet.

A NEAK-finanszírozott alapellátó fogorvosok többsége nem állami alkalmazott, hanem vállalkozóként vagy gazdasági társaságon keresztül működteti a rendelőt. Az elvégzett kezelések után elszámolható teljesítménydíj, a rezsitámogatás, valamint különféle bér- és területi támogatások. Más összegből gazdálkodik azonban egy felnőtt-, egy gyermek- vagy egy vegyes körzet, és a támogatás nagyságát a körzet lakosságszáma, a rendelési idő, az elvégzett beavatkozások és a praxisközösségi besorolás is befolyásolja. Egy átlagos fogorvosi praxis havi mintegy 2,3 millió forintot kap. Ez azonban nem hivatalosan közölt, valamennyi körzetre érvényes NEAK-átlag.

Az összeg ráadásul nem a fogorvos fizetése, hanem ebből működteti az egész rendelőt, ha sikerül.

A bevételből fizetik

• az asszisztens és más dolgozók bérét és járulékait,
• a rezsit,
• a fertőtlenítést,
• az egyszer használatos eszközöket,
• a fogászati anyagokat,
• a műszerek karbantartását,
• a gépek javítását és pótlását,
• továbbá a rendelő adminisztratív, informatikai és – ahol van ilyen – bérleti költségeit.

A fogászat különösen eszköz- és anyagigényes alapellátási terület egy háziorvosi rendelőhöz képest a tömőanyagok, érzéstelenítők, egyszer használatos kellékek és műszerek jelentős részét külföldről szerzik be, ezért az árukat az infláció mellett a forint árfolyama is befolyásolja.

A fogorvosi alapellátásban nem valósult meg minden praxisra kiterjedő, egységes bérrendezés.

Nagy Ákos szerint a fogorvosok a besorolásuktól függően a bértámogatás 30, 80 vagy 100 százalékát kapták meg, és ez feszültséget okozott. Megint gyors kormányzati beavatkozásra lenne szükség, mert a finanszírozási különbségek már nemcsak az egyes praxisok gazdálkodását, hanem a betegek ellátáshoz való hozzáférését is befolyásolják.

A korábbi szakmai összesítések szerint három év alatt mintegy ötven alapellátó fogorvosi praxis szűnt meg, jelenleg 250 praxisban nincs fogorvos, és mintegy 140 ezer ember olyan körzetben élhet, ahol megszűnt a praxis, további mintegy 740 ezer ember pedig tartósan betöltetlen fogorvosi körzethez tartozhat.

A betöltetlen körzetekben az önkormányzatok helyettesítéssel próbálják fenntartani az ellátást.