GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 28. 3 percnyi olvasás
Venezuela azt fontolgatja, hogy kilép az OPEC-ből, amelynek több mint hat évtizede alapító tagja – az ötlet az amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalások során merült fel. Az OPEC egysége már most is törékeny az Egyesült Arab Emírségek távozása és más tagországok elégedetlensége miatt, Venezuela esetleges kilépése pedig tovább gyengíthetné a kartell befolyását az olajárak felett.
A Bloomberg értesülései szerint
Venezuela azt fontolgatja, hogy kilép az OPEC-ből,
abból a kartellből, amelynek több mint hat évtizede az egyik alapítója volt. Az ötlet az amerikai tisztségviselőkkel folytatott egyeztetések során merült fel, végleges döntés azonban még nem született. Ezzel párhuzamosan Washington arról is tárgyal Caracasszal, hogy az Egyesült Államok jelentős részesedést szerezzen a dél-amerikai ország olajmezőiben.
A kilépés gondolata jól tükrözi a caracasi politikai átrendeződést, amelyre azután került sor, hogy Donald Trump januárban megbuktatta Nicolás Madurót, és az Egyesült Államok átvette az ország olajbevételeinek irányítását. Az új hatalmi viszonyok közepette amerikai és venezuelai tárgyalók egy lehetséges megállapodásról is egyeztetnek, és a bennfentesek szerint az is szóba került, hogy az USA több olajmezőre százéves bérleti jogot kapna. Mindez két éve még elképzelhetetlen lett volna.
Az amerikai kormányzat közvetlen szerepvállalása a venezuelai olajszektorban Trump úgynevezett Donroe-doktrínájába illeszkedik, amelynek célja az amerikai befolyás kiterjesztése a nyugati féltekén. Az elnök Venezuelát az 51. tagállamnak nevezte, és kijelentette, hogy az USA rendelkezik az ország olajkészletei felett. A lépés egybecseng azzal a szélesebb mintázattal is, amelynek keretében Washington többek között az Intel, az MP Materials és a Lithium Americas vállalatokban, valamint egy ukrán ásványkincsalapban is részesedést szerzett.
Venezuela kitermelése a szankciók és a belpolitikai válság miatt az egykori szint töredékére esett vissza. Júliusban napi 1,16 millió hordót termelt ki az ország, ami alig fele a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek, bár idén némi emelkedés mutatkozott.
A csekély volumen miatt egy esetleges kilépés önmagában nem rázná meg az olajpiacot,
amelyet jelenleg az amerikai-iráni konfliktus hullámai uralnak.
Az OPEC egysége azonban egyre törékenyebb. Alig négy hónapja az Egyesült Arab Emírségek jelentette be távozását a kartellből, Irak és más tagországok pedig nyilvánosan fejezték ki elégedetlenségüket a tagsági kötelezettségek miatt. Ha Venezuela is kilépne, az tovább fokozná a kétségeket azzal kapcsolatban, hogy a Szaúd-Arábia vezette szervezet képes-e fenntartani befolyását a nyersolajárak alakítása felett.
A kartell további felbomlása akár egy 2020-ashoz hasonló árháborút is kirobbanthatna.
Egyes amerikai tisztségviselők olyan olajipari szövetséget vizionálnak az Egyesült Államok és Venezuela között, amely érdemben csökkentené az OPEC befolyását. Caracas jelenleg nem esik az OPEC termelési kvótái alá a drasztikus termeléscsökkenés miatt, a szervezettől való elszakadás azonban hosszú távon is mentesítené az országot bármilyen termelési korlátozástól. Ez lehetővé tenné a kitermelés maximalizálását, ami Washington érdekeivel is egybeesik.
A kilépés megnyitná az utat a nemzetközi olajvállalatok előtt is, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a venezuelai olajipar újjáépítésében,
ez pedig a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint tovább növelné az elkövetkező években várható globális olajkínálati többletet.
A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio