GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 28. 9 percnyi olvasás
Hosszú várakozás és jóval az Európai Unió által adott határidő lejárta után az új kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet: azt a hosszú távú szakpolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogyan kell Magyarország lakó- és nem lakóépületeit 2050-ig fokozatosan energiahatékonyabbá és végső soron klímasemlegessé tenni. Míg az EPBD átültetése során jogszabályt kell alkotni számos új fogalomról, mint például a kibocsátásmentes épület, vagy a felújítási útlevél, és meg kell honosítani új intézményeket, mechanizmusokat, és épületenergetikai követelményeket. A NÉT a felújítások tervezésének integrált dokumentuma, az EPBD-ben foglalt feladatok közül a legkomplexebb szakpolitikai-tervezési feladat.
A terv alapvető fontosságú, ha egy kormány óriási lakásépítési programot szeretne indítani, illetve az EU-által megkívánt módon szeretné energetikailag is rendbe szedni a lakásállományát, de eddig kevés szó esett róla a nyilvánosság előtt. Pedig elengedhetetlen, hogy az állam felmérje a hazai épületállomány állapotát, kijelölje a felújítási ütemtervet 2030-as, 2040-es és 2050-es célokkal, bemutassa a szükséges intézkedéseket és támogatási programokat, valamint azt is, hogy mindehhez milyen állami, uniós és magánfinanszírozási forrásokra lesz szükség.
Hazánkban az épületek fogyasztják a legtöbb energiát, megelőzve az ipari és a közlekedési szektort is. Az energiafogyasztás 40%-áért, a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért felelősek otthonaink, kereskedelmi-, iroda- és középületeink. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük az EU minden tagállama számára kijelölt klímasemlegességi célokat az épületek területén is, nem elég az új építéseket szigorítani, a teljes épületállomány korszerűsítésére van szükség – figyelmeztet a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a MEHI. Az EU klímavédelmi céljainak teljesítése mellett számtalan érv – energiabiztonsági, levegőminőségi, versenyképességi, egészségügyi – szól az épületállomány korszerűsítése mellett.
A MEHI-nek nemrég lehetősége volt megismerni a Gazdasági és Energetikai Minisztériumban készülő NÉT első változatát, az eddig megismert anyag legfontosabb pozitívumait pedig egy hosszabb anyagban foglalta össze – megfogalmazva emellett néhány konstruktív kritikát is. Minderről reményei szerint majd lesz lehetőség részletesebben is eszmét cserélni a döntéshozókkal. A szervezet egyébként kifejezetten előremutatónak tartja, hogy végre adatalapú, felmérésekkel és elemzésekkel alátámasztott dokumentumról tud véleményt alkotni, vitatkozni és ezeket a szakminisztérium szakmai megfontolás tárgyává teszi – írta a szervezet a Portfolio kérdéseire adott válaszában. Ez a cikk a MEHI összefoglalójának afféle beharangozója, és a téma rövid ismertetése.
A NÉT első, tényadatokat tartalmazó részét – épületállomány felmérése és az ebből eredeztethető felújítási pályák – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, Dr. Csoknyai Tamás vezetésével állították össze, a finanszírozási fejezetet pedig Bihari László, az Energiahatékony Finanszírozási Koalíció hazai vezetője jegyzi.
A NÉT jelentősége azért is kiemelkedő, mert a magyar lakásállomány energetikai állapota rendkívül kedvezőtlen. Hazánkban az épületek fogyasztják a legtöbb energiát, megelőzve az ipari és a közlekedési szektort is. Az energiafogyasztás 40%-ért, a szén-dioxid kibocsátás 36%-ért felelősek otthonaink, kereskedelmi-, iroda-, és középületeink. A teljes lakásállomány nagyjából 4,6 millió lakásból áll, ebből körülbelül 4 millió lakott. A KSH statisztikai módszerekkel már a teljes állományra képes becsült energetikai besorolást adni, nemcsak azokra az ingatlanokra, amelyekre értékesítés vagy bérbeadás miatt energetikai tanúsítvány készült. Ez alapján az épületállomány közel fele a legrosszabb energetikai kategóriákba esik, és ha a C szintet tekintjük korszerűnek, akkor a lakások döntő többségénél (90% felett) indokolt valamilyen szintű felújítás.
Az előzetes véleményezésnél korábban a MEHI ráadásul már elkészítette az Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv magyarországi átültetéséhez című kiadványát, amely éppen a hazai döntéshozók és az energiahatékonysági ágazatban aktív vállalkozások és szakemberek számára szánt összefoglalója az európai követelményeknek és elvárásoknak, amely meghatározó a hazai szakpolitikai irányok lefektetésekor.
Az EPBD elvárásai alapján a NÉT-nek az alábbi témákkal mindenképp foglalkoznia kell:
A finanszírozási kérdés különösen fontos, mert a teljes magyar épületállomány érdemi energetikai korszerűsítése óriási beruházást igényel. Korábbi becslések szerint a szükséges felújítások költsége már évekkel ezelőtt is mintegy húszezer milliárd forintos nagyságrendben volt, azóta pedig az építőipari költségek emelkedése miatt ez az összeg minden bizonnyal tovább nőtt. Éppen ezért a NÉT egyik legfontosabb feladata, hogy ne csak célokat, hanem programokat és ezekhez rendelhető finanszírozási terveket is bemutasson.
A szakpolitikai alapvetéseken túl a NÉT-tel szemben számos további elvárást fogalmaz meg az EPBD. Különös figyelmet érdemel:
A felújítási útlevél szerepe azért is fontos, mert sok háztartás csak több lépésben, akár évek alatt tudja megvalósítani az energetikai korszerűsítést. Egy rosszul megválasztott első beavatkozás azonban úgynevezett lock-in hatást okozhat: a tulajdonos úgy érezheti, hogy már megtette a szükséges lépést, miközben az épület hosszabb távon alacsony hatékonysági szinten ragad. A felújítási útlevél ezzel szemben épülettípusonként vagy konkrét épületre szabva jelölhetné ki a helyes sorrendet: először a hőigény csökkentése, vagyis a külső burok, a nyílászárók, a padlásfödém és a homlokzat korszerűsítése, majd ehhez igazítva a gépészeti rendszerek modernizálása – fejtette ki egy, a Portfolióval folytatott beszélgetés során Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője.
Ebből a hosszú felsorolásból is látszik, hogy az erre a területre vonatkozó szakpolitika hihetetlenül összetett és sok különböző szakértelmet igényel. Az épülettechnikai, energetikai és mérnöki szaktudáson túl finanszírozási, jogi, logisztikai és komoly menedzsment, valamint szociológiai ismeretek szükségesek. Jól szervezetten és fokozatosan kell állami programokkal támogatva, folyamatos visszacsatolás mellett létrehozni azt a szakpolitikai keretrendszert, ami a magyar lakosság jövőbeli lakás- és életkörülményeit is erőteljesen befolyásolja.
Az épületfelújítási politika társadalmi dimenziója sem kerülhető meg: azok a háztartások, amelyek nem tudnak hűtött terekbe menekülni, vagy amelyek rosszul szigetelt, penészes, télen hideg, nyáron túlmelegedő lakásokban élnek, jellemzően a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak. Ezért az energiahatékonysági programoknak nemcsak klíma- és rezsicélokat kell szolgálniuk, hanem az energiaszegénység csökkentését és az egészségesebb lakhatási körülmények megteremtését is.
Az EPBD 2035-ig határozza meg a lakó- és nem lakóépületek felújítási pályáját. A lakóépületeknél 2030-ig 16%-os primerenergia-megtakarítást, 2035-ig 20-22%-os megtakarítást kell elérni, amelynek több mint felét, 55%-át, a leginkább felújításra szoruló épületek körében kell elérni.
A nem lakóépületek esetében gyorsabb tempót követel az EU a tagállamoktól: a legrosszabb állapotú nem lakóépületek – középület, vállalati és kereskedelmi épület – 16%-ának 2030-ig, 26%-ának pedig 2033-ig kell megújulnia.
Fontos fogalom a leginkább felújítandó, vagyis legrosszabb energetikai jellemzőkkel bíró épületek meghatározása. Ez az épületállomány alsó 43%-át jelenti, ha a teljes állományt primer energiafelhasználás szerint sorba rendezzük. A teljes primer energiafelhasználás azt fejezi ki, hogy az épület elméleti, szabványosított működéséhez mennyi elsődleges, vagyis primer energia szükséges, függetlenül a lakók szokásaitól.
A hazai felújítási ütem azonban jelenleg messze elmarad attól, amire a 2050-es célok teljesítéséhez szükség lenne. Az éves felújítási rátát 3% körüli szintre kellene emelni, miközben ez Magyarországon jelenleg 1% alatt lehet. A mélyfelújítási ráta ennél is alacsonyabb, nagyjából 0,2% körüli. Különösen fontos lenne tehát, hogy az új támogatási programok ne csak kis, elszigetelt beavatkozásokat ösztönözzenek, hanem valódi, több lépcsőből álló energetikai korszerűsítési pályára állítsák az épületeket – hangsúlyozta Pálffy Anikó.
A támogatási programokban gyakran szereplő legalább 30%-os energiamegtakarítás fontos küszöb, de szakmai értelemben inkább sekély felújításnak tekinthető. Érdemi, mélyfelújításról általában akkor beszélhetünk, ha az energiamegtakarítás ennél jóval nagyobb, akár 60% körüli. Ez ugyanakkor sok háztartás számára csak megfelelő támogatással, kedvezményes finanszírozással és szakmai segítséggel elérhető.
A Nemzeti Épületfelújítási Tervekkel (NÉT) kapcsolatos elvárásokat az európai uniós módosított Energy Performance of Building Directive (EU/2024/1275, EPBD) tartalmazza. A tagállamoknak a NÉT-ek első tervezetét 2025. december 31-ig kellett benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyet eddig 16 tagállam adott be. Az Európai Uniónak hat hónap áll a rendelkezésére visszajelzést adni ezekhez a tervekhez, amelyeket 2026. december 31-ig kell a kommentek alapján véglegesíteni. Magyarországon hamarosan társadalmi véleményezésre kerül a terv első verziója. Az átdolgozott tervet a kormány jóváhagyása után társadalmi véleményezés követi majd.
A késés azért is kockázatos, mert a szükséges épületfelújítási programok előkészítése és elindítása további időt vesz igénybe. Miközben a következő években a lakástakarékpénztári konstrukciók, a panelprogramok, a társasházi és családi házas felújítási programok újraindítása vagy megerősítése is napirendre kell, hogy kerüljön, kulcskérdés, hogy ezek a források valóban a hosszú távú energiahatékonysági célokat szolgálják-e.
A NÉT akkor töltheti be valódi szerepét, ha nem pusztán kötelező uniós dokumentumként készül el, hanem olyan cselekvési és finanszírozási keretté válik, amely ténylegesen elindítja a magyar épületállomány megújulását.
A NÉT megvalósításához, az épületszektor dekarbonizálásához több tízezer milliárd forintra lesz szükség. Kiemelten fontos tehát, hogy ezek a tervek és a jövőbeli uniós források között a koherenciát megteremtse a kormány. A közpénzek tőkeáttételi mutatóját jelentősen növeli, ha a kereskedelmi bankok, illetve magán finanszírozás bizalmat szavaz és hosszú távra olcsó forrásokat társít ehhez a területhez. Nem mellesleg a jelenlegi fel nem használt uniós források is adnak lehetőséget az új kormány számára. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programba átemelhető ilyen céllal forrás, amelynek terhére folytatható lenne az Otthonfelújítási Program némi finomhangolás után, vagy újraindíthatnák a Panelprogramot.
A MEHI 2026 februárban, széles körű szakmai érdeklődés mellett mutatta be a NÉT alapjául szolgáló irányelvről készült kiadványát. Az Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez című kiadvány részletes áttekintést ad azokról a fogalmakról és elvárásokról, amelyet Magyarországnak 2026 tavaszáig kellett volna átültetnie a nemzeti jogba, és amely a következő évtizedekben alapvetően meghatározza a hazai épületállomány felújításának, üzemeltetésének és építésének kereteit.
A kiadvány központi üzenete: az energiamegtakarítás nem teher, hanem kitörési lehetőség Magyarország számára. Az épületek energiahatékonyságának javítása érdemben csökkenti a földgázimport-függőséget és az energiaáraknak való kitettséget. Számítások szerint 100 ezer épület mélyfelújítása évente mintegy félmillió tonna CO₂-kibocsátás-csökkenést eredményezne, több tízezer munkahelyet teremtene, és javítaná a lakosság, a dolgozók egészségi állapotát. A felújítás nem egyszeri rezsicsökkentést, hanem hosszú távú rezsibiztonságot, egészségesebb beltéri környezetet és ellenállóbb, fenntarthatóbb épületállományt eredményez.
A kiadvány részletesen bemutatja az irányelv több kulcstémáját. Egyszerre magyarázza el az EPBD tartalmát, mutat be nemzetközi jó gyakorlatokat és ad hazai értelmezési kapaszkodókat. A kiadvány öt nagy témakörben összesen ötven ajánlást fogalmaz meg az energiahatékonyabb épületállomány eléréséhez. Letölthető a MEHI honlapjáról.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi