Ratcliffe kedden érkezett az orosz fővárosba egy C–17A típusú katonai szállítógéppel, miután a lettországi Rigában közbenső leszállást hajtott végre. A CIA igazgatója mintegy nyolc és fél órát töltött Moszkvában, ahol Szergej Nariskinnal, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjével tárgyalt. A CIA első emberének ez volt az első ismert moszkvai látogatása azóta, hogy 2021 végén William Burns megpróbálta lebeszélni a Kremlt az ukrajnai invázióról. A megbeszélések részletei titkosak maradtak, Nariskin csupán annyit közölt, hogy „semmi szokatlan” nem volt a találkozóban. Ratcliffe Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem találkozott.

A washingtoni figyelmeztetés lényege az volt, hogy ha Putyin jelentősen eszkalálná az ukrajnai háborút, az Donald Trump elnököt Volodimir Zelenszkij felé tolná el

– mondta a Washington Postnak egy, az ügyet ismerő forrás. Ratcliffe így azzal érvelt, hogy egy ilyen orosz lépés a visszájára sülne el.

Az utazás hátterében az iráni háború miatti amerikai katonai kimerülés áll. A hat hónapja tartó iráni hadművelet következtében az Egyesült Államok kulcsfontosságú fegyverkészletei kritikusan leapadtak. A Patriot és más légvédelmi rendszerek rakétái, a Tomahawk cirkálórakéták, valamint az Ukrajna számára is létfontosságú ATACMS harcászati ballisztikus rakéták egyaránt megfogyatkoztak. A Pentagon korábban a Reaper drónok mintegy negyedét is elveszítette, amelyek darabja 30–50 millió dollárba kerül. A készlethiányok az ázsiai szövetségeseket is nyugtalanítják, mivel kérdésessé teszik Washington elrettentő képességét egy esetleges kínai konfliktus esetén. Pete Hegseth védelmi miniszter nyilvánosan cáfolta a súlyos lőszerhiányt, miközben a kormányzat a hadiipari vállalatok termelésének felgyorsítását sürgeti.

Trump csütörtökön igyekezett elbagatellizálni az aggodalmakat, kijelentve, hogy Putyin „nem fog NATO-területet megtámadni”, Ratcliffe útjáról pedig nem kívánt részleteket közölni. A CIA és a Fehér Ház szintén elzárkózott a kommentártól.

Az ukrajnai szárazföldi frontvonalon nagyrészt patthelyzet alakult ki, de mindkét fél egyre pusztítóbb csapásokat mér a másik mélységi területére. Ukrajna orosz energetikai és logisztikai célpontokat támad, míg Moszkva továbbra is lakóépületeket, ipari létesítményeket és erőműveket bombáz szerte az országban. Oroszország kihasználja, hogy Kijev amerikai gyártmányú légvédelmi elfogórakétái fogyóban vannak. Az európai országok ugyan ígértek utánpótlást, de a szállítások nagy része csak jövőre érkezik meg. Emellett Európát hibrid hadviselési akciók sorozata sújtja – köztük a lipcsei repülőtér elleni dróntámadási kísérlet –, amelyeket elemzők és egyes kormányok Oroszországnak tulajdonítanak.

A balti államok és más kelet-európai NATO-tagok egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy Moszkva fokozhatja a provokációkat, beleértve a légtérsértéseket is.

Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.