Mi történik, ha egy történelmi korszakot nem csupán a kiállítóteremben, hanem az egykori események helyszínein próbálunk megérteni? Hogyan változik meg egy város képe, ha tudjuk, hogy ugyanazokon az utcákon, tereken és épületek között egykor vadászpilóták készültek a bevetésekre, repülőgépek zúgása töltötte be az eget, miközben a háború egyre közelebb került a mindennapi élethez?

Egy ilyen különleges időutazásra invitálják a szervezők 2026. augusztus 29-én, szombaton Balatonalmádiban mindazokat, akiket érdekel a történelem, a repülés és az a civil élet, ami a nagy történelmi események mögött húzódik.

Pumák Almádiban 

A városi séta során a Puma vadászosztályhoz kötődő helyszíneket járják végig, miközben a hallgatóság közelebb kerülhet 1944 nyarához. Egy olyan időszakhoz, amely a háború egyik legsötétebb fejezete volt, a helyszíneken járva azonban számtalan személyes történet rajzolódik ki. A séta célja éppen ezért nem a hadtörténeti ismeretek átadása: szeretnék megmutatni, milyen lehetett Almádi és az itt élők élete abban az időszakban, amikor itt lakott, és innen indult bevetésre a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. honi vadászrepülő osztálya.

A vadászrepülő osztály 1944. május 1-jén alakult meg Veszprém Jutas repülőterén. Az alakulatot hamarosan mindenki a jelvényéről és becenevéről ismerte: Pumák. A vörös pumafej nem egyszerűen egy látványos alakulatjelvény volt, hanem az egység összetartozásának és identitásának egyik fontos szimbóluma. 

A Messerschmittekkel, a korszak meghatározó vadászgépével repülő Pumák 1944-ben kerültek szembe a Magyarország légterét támadó szövetséges bombázókkal és azok vadászkísérőivel. A szövetséges légierő Magyarország ellen egyre nagyobb szabású légitámadásokat indított. A levegőben amerikai bombázókötelékek jelentek meg, a magyar vadászpilótáknak pedig ezekkel a sokszor jelentős túlerőben lévő kötelékekkel kellett megküzdeniük: volt, hogy 700 amerikai vadászgéppel szállt szembe harminc bátor magyar pilóta, akik számára nem volt kérdés, hogy ha jön a riasztás, akkor a levegőbe kell emelkedni.

Csak egy nap a világ

Eközben pedig Almádiban maradtak a feleségek, menyasszonyok, szerelmek, akik sosem tudhatták, hogy a párjuk visszatér-e bevetésről. Ahogy a Pumák nyara – avagy az amerikai szezon című kiállítás a Pannónia Művelődési Központ és Könyvtár földszintjén, úgy a séta során sem csupán a harci eseményekről lesz szó, hanem feltárul a pilóták emberi oldalt is megmutató jelenléte Almádiban. Az a „csak egy nap a világ” szemlélet, amivel az égi poklot megjáró, és sok bevetés után barátaikat, bajtársaikat elvesztő pilóták megtöltötték Almádit.

1944 májusától szeptember végéig miattuk lett még népszerűbb üdülőhely Almádi, miattuk lehetett olyan pezsgő élet, ami máshol már nem volt lehetséges. Almádiban lehetett látni a hatalmas túlerő ellen küzdő repülőkatonák mögött az embert, a korabeli fiatalság krémjét, akik puszta jelenlétükkel alapjaiban változtatták meg a település életét arra az egy nyárra. A város egészen különös élet színterévé vált.

Sőt, a háborús időkben különös módon éppen a Pumák jelenléte miatt az amerikai kultúra is könnyebben jelen lehetett Almádiban, miközben az ország más részein az amerikai zene és kultúra tiltott volt. Gyakorlatilag a pesti társasági élet áttelepült Almádiba, az elit katonai egység kedvéért egész zenekar költözött a Balaton-parti városba. Egy olyan Almádi tárul fel a séta során, amelynek történetében egyszerre volt jelen a háború közelsége, a balatoni fürdőélet, a jazz, a fiatalság és a repülés.

A séta részvételi díja egyben kiállítási belépő is. Ami útközben szóba kerül, azt a kiállításon további szöveges források, dokumentumok és tárgyi emlékek segítségével is tovább lehet gondolni. Egy-egy repülőgép-darab, térkép vagy sál egészen más jelentést kaphat, ha már tudjuk, milyen történet kapcsolódik hozzá. A sétát Papp Attila régész, kurátor vezeti

(Borítókép: Szentgyörgyi Dezső, Tóth Lajos (Drumi), Krascsenics Lajos és Karcsai János, a 2. század, a Retek pilótái. Fotó Punka György gyűjteménye)