GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 28. 3 percnyi olvasás
A szakértő szerint van még mit tisztázni.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki bejelentése szerint a 2027-es költségvetés elfogadását követően, 2027. január 1-jétől emelkedik 120 ezer forintra az öregségi nyugdíj minimuma. A mostani 28 500 forintos összeg 2008 óta változatlan, vagyis a tervezett emelés több mint négyszeresére növeli a nyugdíjminimumot. A bejelentés szerint a kormány további intézkedésekkel is segíti az idősek megélhetését, így például a vényköteles gyógyszerek áfamentességével, valamint a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével. A nyugdíjminimum emelése mellett az ennél valamivel magasabb, de továbbra is alacsony összegű nyugdíjakat sávosan tovább növelnék. Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint az intézkedéscsomag összesen több mint 700 ezer nyugdíjast érinthet. A bejelentés egyik legfontosabb kérdése ugyanakkor épp az érintettek száma.
A kormányzati és szakértői adatok alapján jelenleg mintegy 400-500 ezer ember kaphat 2027 januárjától a bejelentett 120 ezer forintos minimum alatt lévő ellátást. Ebből következően a pénzügyminiszter által említett több mint 700 ezres körbe vélhetően az alacsonyabb összegű nyugdíjak sávos emelésében részesülők is beletartoznak, de akár szó lehet azokról is, akik nyugdíjszerű ellátásában részesülnek.
Farkas András nyugdíjszakértő nyilatkozata szerint éppen ezért ennél pontosabb szabályozásra van szükség, különösen azért, mert nem minden alacsony összegű ellátás tartozik ugyanabba a kategóriába.
A szakértő üdvözölte a 120 ezer forintos nyugdíjminimum tervét, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy
a mostani bejelentés szűkebb annál, mint amit a Tisza korábbi programjában ígért.
A programban ugyanis az szerepelt, hogy nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a rokkantsági ellátás minimuma sem lehet 120 ezer forint alatt.
A mostani bejelentésben azonban csak az öregségi nyugdíjról esett szó, így egyelőre nem világos, mi lesz a rokkantsági ellátásban részesülőkkel. Farkas András szerint ebben a körben is jelentős számú, nagyon alacsony összegű ellátás található: becslése szerint mintegy 115 ezren kaphatnak 120 ezer forintnál kevesebbet.
Farkas András számítása szerint a jelenlegi formájában a 120 ezer forintos minimumra történő emelés mintegy 200-220 ezer öregségi nyugdíjast érinthet, és hozzávetőleg 200 milliárd forintos kiadást jelenthet a költségvetésnek.
Ha azonban a rokkantsági ellátottakat is bevonnák, és összesen mintegy 240 ezer olyan emberrel számolunk, akik a 120 ezer forintos küszöb alatt vannak, a költségvetési teher 210-220 milliárd forintra emelkedhet.
A szakértő szerint ez a nyugdíjkassza teljes kiadásához képest ez kezelhető nagyságrend. A mintegy 7200 milliárd forintos nyugdíjkasszához viszonyítva a 200-220 milliárd forintos többletkiadás ugyanakkor nem elhanyagolható, de a költségvetés számára végrehajtható intézkedés lehet. Ez egyben arra is magyarázatot adhat, hogy az emelést miért csak 2027 januárjától vezetnék be. A 2026-os költségvetés módosítása, a hiánycél és a kiadások átrendezése mellett egy több száz milliárd forintos új kiadás idei bevezetése jelentősen nagyobb költségvetési terhet jelentene.
A nyugdíjszakértő szerint az intézkedés hosszú távú hatását az is meghatározza, hogyan rögzítik majd a minimumot a jogszabályban. Szerinte nem szerencsés, ha a 120 ezer forint egyszerűen mereven rögzített összeghatárként kerül a törvénybe.
Jobb megoldás lenne, ha a minimumot automatikusan az inflációhoz kötnék, vagy a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott mélyszegénységi küszöbhöz igazítanák.
Farkas András szerint utóbbi alapján már jelenleg is magasabb összeg, mintegy 140 ezer forint lenne indokolt.
A nyugdíjszakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a most bejelentett 120 ezer forintos minimum is jelentős előrelépés a 28 500 forintos jelenlegi összeghez képest.
További fontos kérdés, hogy a szabályozás hogyan kezeli azokat, akik külföldről is kapnak nyugdíjat. Farkas András szerint a 120 ezer forintos határnál érdemes lenne azt vizsgálni, hogy az érintett összes nyugdíjbevétele eléri-e ezt az összeget, nem pedig kizárólag a magyarországi ellátást.
Ugyanez a kérdés felmerülhet az özvegyi nyugdíjasok, illetve azok esetében is, akik többféle jogcímen részesülnek ellátásban.
A 120 ezer forintos minimum bejelentése mellett egyelőre kevés konkrétum hangzott el a többi, korábban beharangozott nyugdíjintézkedésről.
Farkas András szerint fontos lenne, hogy januártól a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak emelésére vonatkozó korábbi ígéret is megvalósuljon. A kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy több, az időseket és a nyugdíjakat érintő döntés előkészítése is folyamatban van, így várható, hogy az öregségi nyugdíjminimum emelése mellett azok a jogosultak, akik a januártól hatályos összegnél jelenleg csak kevéssel kapnak többet, sávos emelésben részesülnek, hogy az ellátások „egymásra csúszása” elkerülhető legyen.
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke, Karácsony Mihály szintén úgy látja, hogy a jogszabály pontosítása nélkül nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, kik és mekkora összegű emelésre számíthatnak.
Szerinte ráadásul maga a 120 ezer forintos összeg is alacsony. A KSH 2024-es adataira hivatkozva azt mondta: a 65 év felettieknek átlagosan havi 155,9 ezer forintra volt szükségük még a nagyon szűkös megélhetéshez is. Mivel azóta két év eltelt, szerinte legalább 160 ezer forintos minimum lenne reális.
Jelenleg kb.
A 120 ezer forintos nyugdíjminimum így jelentős emelést jelentene a jelenlegi 28 500 forinthoz képest, a pontos jogosulti kör, a rokkantsági ellátások kezelése, a külföldről érkező nyugdíjak beszámítása, valamint az alacsonyabb nyugdíjak sávos emelésének részletei azonban még további szabályozást igényelnek.
Napi