GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 28. 14 percnyi olvasás
Csődeljárást kezdeményezett maga ellen a héten a Bayer Construct, és egyik leányvállalata, a ZVK Development. A döntést a kedvezőtlen piaci környezettel, a szabályozási változásokkal és a zuglói irodakomplexum állami megvásárlásának meghiúsulásával indokolták, a Balázs Attila vezette vállalatcsoport a további működés mellett kilencven napon belül megkezdi a tárgyalásokat a hitelezőkkel a pénzügyi helyzet rendezése és a cég megmentése érdekében. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a cég félkész lakásaival, és valóban vissza tud-e szerezni forrásokat az állam. Cikkünkben – szakértőket, ügyvédeket megszólaltatva - bemutatjuk a magyar építőipar egyik legnagyobb szereplőjének, az előző kormány időszakában jelentős állami megrendelésekhez jutó, több kiemelt státuszú beruházásban is érintett Bayer Construct bejelentésének lehetséges következményeit, amelyek párhuzamosan több szálon futnak. Egyszerre érintett ugyanis az állam, az önkormányzat, a beszállítók-alvállalkozók és a lakásvásárlók.
A vállalat csütörtök esti közlése szerint úgynevezett reorganizációs szervezetet állított fel, amely a bíróság által kirendelésre kerülő vagyonfelügyelő bevonásával
REORGANIZÁCIÓS TERVET DOLGOZ KI AZ ÁTSZERVEZÉS ÉS A SIKERES CSŐDEGYEZSÉG ÉRDEKÉBEN.
Fontos leszögezni, hogy a csődeljárás csak a Bayer Construct és a ZVK Development vállalatokra vonatkozik, tehát a Viastein Kft.-re, illetve a Bayer Property-re nem.
Kérdéseinkkel megkerestük a vállalatot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amint beérkeznek válaszaik, frissítjük cikkünket.
A cég jelenlegi nehézségeinek középpontjában a fent említett Zugló Városközpont projekt áll. Ennek megvásárlására az állam korábban előszerződést kötött, később azonban szerződésszegésre hivatkozva elállt az ügylettől. A fejlemények jogi viták sorát vetíthetik előre: a Bayer Construct az állammal szemben tervez lépéseket, miközben a zuglói önkormányzat is perindítást fontolgat a beruházóval szemben.
Az eredeti kormányhatározat legfeljebb 244 milliárd forintos vételárról szólt, de a végleges vételár több mint 254 milliárd forint plusz áfa lett. Eközben az előző kormányzat a dokumentumok szerint már mintegy 315 milliárd forintot ki is fizetett a projekt során.
A Tisza-kormány a választásokat megelőzően azt ígérte, hogy véget vet az előző kormányhoz közel álló cégek kivételezett helyzetének. Ennek egyik jeleként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) augusztus 3-án bejelentette: átvizsgálják a Zugló-ügy jogi és pénzügyi hátterét, mert szerintük a beruházó nem teljesítette időben a szerződésben vállalt feltételeket. Az egyik legfontosabb kifogás az volt, hogy az ingatlanokat továbbra is terhelte a Zuglói Önkormányzat elővásárlási joga, holott ezeket a terheket a zárásig törölni kellett volna. Ezért az állam jogszerűen elállhatott az ügylettől, és visszakövetelheti a már kifizetett vételárrészleteket, a foglaló kétszeresét, valamint kötbért és adott esetben kártérítést is.
A Bosnyák tér mögötti terület fejlesztése jóval a Bayer Construct megjelenése előtt kezdődött: az egykori Sport és Szabadidőközpont 6,7 hektáros területét még 2006-ban adta el a XIV. kerület a lengyel Echo Investmentnek, amely eredetileg bevásárlóközpontot, új polgármesteri hivatalt és irodaházat tervezett ide, lakófunkció nélkül. A beruházás azonban nem indult el: a fejlesztő a Bosnyák térig meghosszabbított 4-es metróval is számolt, és mivel ez nem valósult meg, és a 2008-as válság is befékezte a projektet, a területet eladták. Az végül, több tulajdonosi és koncepcionális fordulat után került a Bayer Construct érdekeltségébe.
Egy 2021. novemberi lakossági fórumon már komoly ellenállást váltott ki a projekt mérete: ekkor 72 ezer négyzetméternyi lakóterületről, 92 ezer négyzetméternyi irodáról és 950 lakásról beszéltek, miközben a helyiek elsősorban a várható forgalomnövekedést, a beépítés léptékét és a közlekedési kapacitások hiányát kifogásolták. A konfliktust tovább élezte, hogy a beruházás kiemelt kormányzati státuszt kapott, ami szűkítette az önkormányzat mozgásterét.
Az MNV és a Bayer-csoporthoz tartozó ZVK Development Kft. 2023 áprilisában kötött előszerződést az irodakomplexum állami megvásárlásáról. A sajtóban megjelent szerződésértelmezések szerint a végleges adásvétel feltétele volt, hogy 2026. június 30-ig az építkezés lezárása mellett rendezzék a jogi akadályokat is, köztük az elővásárlási jog kérdését. Ez azért vált kritikus ponttá, mert a zuglói önkormányzat és a beruházó között
évek óta nem született megállapodás a településrendezési szerződésről és a kerületnek járó kompenzációról.
A projekt már korábban is erősen vitatott volt Zuglóban: azzal, hogy a beruházást a korábbi kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, a helyi építési szabályok érvényesítését jelentősen korlátozta. A végleges beépítés ráadásul jóval nagyobb irodafunkciót tartalmaz, mint az eredeti elképzelések: a lakásszám 950-ről mindössze 168-ra csökkent, miközben hét úgynevezett build-to-suit, azaz a megrendelő igényeire alakított irodaépület
összesen 150 ezer négyzetméternyi irodaterülettel jelent meg a tervekben - ez annyi, mint a Váci úti irodafolyosó egyik oldala összesen.
A Bayer Construct, illetve a projektcége ezzel szemben vitatja az állami elállás jogszerűségét. A ZVK Development közleménye szerint az MNV egyoldalúan állt el az előszerződéstől, de a cég álláspontja szerint az elállás sem ténybelileg, sem jogilag nem megalapozott. A vállalat azt állítja, hogy
Nézzük a Bayer Construct mögött álló számokat, hogy értsük, mekkora cégről is beszélünk. A cég – amelynek tulajdonosa Balázs Attila, akinek több közös üzleti érdekeltsége is volt, illetve van Tiborcz István üzleti körével – az elmúlt években látványos árbevétel-növekedést ért el: csoportszintű árvbevétele a 2020-as 36 milliárd forintról
2025-RE 238 MILLIÁRD FORINTRA EMELKEDETT, VAGYIS TÖBB MINT HATSZOROSÁRA NŐTT.
A bővülés különösen 2024-ben volt ugrásszerű, amikor az árbevétel 100 milliárdról 222 milliárd forintra lőtt ki, majd 2025-ben tovább emelkedett. Az adózott eredmény ezzel szemben jóval mérsékeltebb ütemben változott: a társaság forgalma dinamikusan bővült, ugyanakkor a nyereségesség nem követte arányosan az árbevétel növekedését, sőt 2025-ben a profit még csökkent is az előző évhez képest.
A Bayer Construct hosszú lejáratú kötelezettségei 2024-2025 között összességében csökkentek: 2024 végén még 60,2 milliárd forintot tettek ki, 2025 végére viszont 49,9 milliárd forintra mérséklődtek, vagyis több mint 10 milliárd forinttal estek vissza.
| Hosszú lejáratú kötelezettségek (millió Ft) | ||||
| 2024.12.31 | % | 2025.12.31 | % | |
| 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök | 5 067 | 8% | 0 | 0% |
| 3. Tartozások kötvénykibocsátásból | 30 100 | 50% | 27 090 | 54% |
| 4. Beruházási és fejlesztési hitelek | 8 212 | 14% | 6 284 | 13% |
| 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek | 6 407 | 11% | 5 427 | 11% |
| 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | 10 411 | 17% | 11 131 | 22% |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen | 60 197 | 100% | 49 932 | 100% |
| Forrás: e-beszámoló, Portfolio | ||||
A bankok által a cégcsoport részére biztosított, különböző szerződéses kötelezettségek – például teljesítési, jótállási, előleg-visszafizetési garanciák – fedezésére szolgáló keretek 2025-ben:
Emellett a Generali, az Allianz és a CIG Pannónia biztosítók további összesen 11,4 milliárd Ft kezesi biztosítási keretet nyújtottak a cégcsoportnak. A mérlegen kívüli banki keretek összege tehát meghaladta a 120 milliárd forintot, a biztosítói kezesi keretekkel együtt pedig 130 milliárd forint fölé emelkedett. Ez ugyan nem jelent közvetlenül ugyanekkora lehívott hitelt vagy tartozást, de jól mutatja a cégcsoport finanszírozási hátterét és kitettségét.
A társaságnak kötvénytartozása is van, a 2031-as lejáratú NKP kötvényére 2024-ben a teljes 30,1 milliárd Ft-os állomány hosszú lejáratú kötelezettségként szerepelt. Tavaly viszont a kötvény hosszú lejáratú része 27,09 milliárd Ft-ra csökkent, mert a 2026-ban esedékes törlesztés miatt 3 milliárd Ft-ot átcsoportosított a vállalat a rövid lejáratú kötelezettségek közé.
Már a csődeljárás híre előtt figyelmeztetett a Scope Ratings hitelminősítő a magyar építőipari és ingatlancégek helyzetére. A cég szerint kockázatot jelentenek azok az intézkedések, amelyeket a Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta vezetett be: ilyen például egyes engedélyezési eljárások felfüggesztése, a koncessziós szerződések felülvizsgálata, valamint a korábbi állami–magán ügyletek utólagos vizsgálata.
A kormány korábban azt is jelezte, hogy áttekinti azokat a korábbi tranzakciókat, amelyek szerinte hátrányosak lehettek az államnak. A Scope példaként a Bayer Construct Zugló City Center-projektjét említette. A Bayer Construct jelenleg B/negatív adósbesorolással szerepel a hitelminősítőnél.
A csődeljárás közepette a legtöbb érintett lakásvásárlót és későbbi potenciális lakástulajdonost az érdekli, hogy a jövendőbeli lakásukra már befizetett pénznek mi lesz a sorsa, illetve a lakóingatlan megépülése esetleg megkérdőjeleződik-e. Azoknak, akiknek már elkészült a lakásuk, és csak a társasház megalapítására vagy a banki hitel folyósítására várnak, nincs okuk aggodalomra.
A Bayer Construct csődeljárása ellenére az előszerződéssel rendelkező lakásvásárlók számára a cég kommunikációja alapján a folyamatban lévő lakóprojekteket be fogják fejezni, azonban a kiemelt beruházási státuszok visszavonása és az infrastrukturális hiányosságok miatt többük újratervezésre szorulhat – mutatott rá Sápi Zoltán, az Eltinga elemzője, urbanista a Portfolio kérdésére.
A társaság portfóliójában több, különböző fázisban lévő projekt található, ezek közül kettőt, a Kincsem Lakóparkot és a debreceni Epres Ligetet beruházóként jegyzi, a többi futó projektben pedig kivitelezőként van jelen.
Kivitelezőként a Bayer Construct az alábbi projekteken dolgozik:
A XV. kerületi Szilas Liget projekt értékesítését pedig az otthon startos kiemelés felfüggesztése miatt szakították meg, ennek első üteme 427 lakással indult volna el, miközben a teljes területre hosszú távon mintegy 3500 lakás felépítését tervezték.
A Bayer Construct működési modelljének lényege, hogy a cégcsoport a lakásépítés szinte teljes folyamatát saját kézben tartja: az alapanyaggyártástól és előregyártástól a tervezésen, kivitelezésen, gépparkon és értékesítésen át az üzemeltetésig. Emiatt kevesebb külső beszállítóra és alvállalkozóra szorul, nagy tételben tud beszerezni, saját gyártással és előregyártott elemekkel gyorsítja az építkezést - egy ilyen, márciusban átadott gyárára állami támogatást is kapott.
Fontos ugyanakkor megemlíteni azt is, hogy a cégcsoport megerősödése nem választható el az előző kormányzati ciklusok gazdasági környezetétől és állami beruházáspolitikájától sem: a Bayer Construct az elmúlt években számos jelentős állami, illetve állami hátterű megrendelésben vett részt, tulajdonosa pedig jó kapcsolatokat ápolt a korábbi kormányzat meghatározó szereplőivel.
A tervezett projektek többségét urbanisztikai és beépítési problémák jellemzik. A beruházások sűrűsége, a beépítési paraméterek és több helyen a közlekedési infrastruktúra hiánya miatt számos szakmai kritika érte a fejlesztőt.
A fenntartható városfejlődés alapja a kompakt város elve, amely szerint a belső, alulhasznosított barnamezős területeket kell megújítani ahelyett, hogy újabb zöldmezős övezeteket vonnánk be a lakásépítésbe
– mondta Sápi Zoltán, hozzátéve, hogy a zöldmezős fejlesztések, mint amilyen a Szilas Liget is lett volna, jelentős közlekedési és infrastrukturális terhet rónak a környezetükre. Ezeken a területeken gyakran hiányzik
A Szilas Liget esetében a tervezett beépítési lépték sem harmonizált a környező, szellősebb kialakítású lakóteleppel.
A kiemelt státuszok révén a helyi önkormányzatokat érdemi beleszólás nélkül hagyták ki a tervezési folyamatból, ami megakadályozta a konszenzusos és integrált városfejlesztést.
A barnamezős projektek közül a Láng Negyed elhelyezkedése ugyan megfelel a kompakt város elvének, de a tervezett beépítési sűrűség itt is túlzónak bizonyult. A Kincsem projekt esetében a kötöttpályás közlekedési kapcsolatok ugyan adottak, ám a beépítés intenzitása ott is meghaladja a szomszédos lakótelep léptékét. A Virágpiac lakópark közlekedési ellátottsága szintén kedvezőtlen, de kisebb volumene miatt a környezetre gyakorolt hatása mérsékeltebb – összegezte a szakember.
A Bayer Construct által önmaga ellen kezdeményezett csődeljárás egy
jól megtervezett stratégiai lépésnek tűnik, amely időt és komoly tárgyalási előnyt biztosít a társaságnak az állammal szemben
– mutattak rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai a Portfolio kérdésére.
A Bayer Construct a legutóbbi beszámolója alapján pénzügyileg stabil társaságnak mutatkozott, azonban a zuglói óriásprojekt meghiúsulása nyilvánvalóan kimozdította a társaságot a rendes ügymenetből.
Az állam, a zuglói önkormányzat és a vállalat között induló, várhatóan hosszadalmas jogvita kimenetele nem jósolható meg, de ebben a helyzetben a csődeljárás megindítása a vállalat részéről egyfajta előre-menekülésként értékelhető
– mondta el Kutasi Balázs, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vitarendezési ügyekre és csődeljárásokra specializálódott partnere.
Fontos különbséget tenni a csődeljárás és a felszámolási eljárás között. A csődeljárás célja a társaság megmentése: a cég fizetési haladékot kap, hogy egyezséget kíséreljen meg kötni a hitelezőivel, és átstrukturálja az adósságait. A csődeljárás azonnali előnye, hogy a közzétételétől kezdve a vállalatot fizetési moratórium illeti meg: ez a fizetési haladék 180 napig tart, de akár egy évre is meghosszabbítható. Ebben az időszakban a korábban vagy ezen időszak alatt esedékessé váló követeléseket nem kell kifizetni, miközben a társaság tovább működhet. A felszámolással ellentétben – ahol a felszámoló átveszi a cég irányítását – a csődeljárás alatt a menedzsment a helyén marad, a döntéseket továbbra is ők hozzák meg, de a folyamatokat egy kirendelt vagyonfelügyelő felügyeli. A bírósági hirdetmény közzétételét követően a hitelezőknek 30 napjuk van arra, hogy bejelentsék követeléseiket a társasággal szemben. Hitelezőnek minősül minden olyan szereplő, amellyel szemben a cégnek tartozása áll fenn. Mivel a Magyar Fejlesztési Bank a Bayer Construct egyik legnagyobb finanszírozója, az állam egyszerre több csatornán keresztül is érintett hitelezőként a folyamatban.
A csődeljárás és az állam elleni bírósági per párhuzamosan futhat egymás mellett. Viszont, ha a csődeljárás alatt rendelkezésre álló legfeljebb egy év alatt nem születik egyezség a hitelezőkkel, a bíróság kötelező módon elrendeli a felszámolást.
"A csődeljárás megindítása ezáltal kényszerpályára állíthatja a kormányt, mivel egy esetleges felszámolás kockázata az államot is a megegyezés irányába terelheti. Ha ugyanis a Bayer Construct a felszámolás sorsára jutna, kérdéses, hogy az állam egy megnyert per ellenére a nap végén mennyit látna viszont a követelt több mint 300 milliárd forintból.
Az állam könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy se az ingatlanhoz, se a visszakövetelni szánt teljes vételár-előleghez nem jut hozzá a jogi eljárások végén
– mondta el Kutasi Balázs.
A másik stratégiai előny, amely a csődeljárás sajátosságából fakad, hogy mivel a Bayer Construct vitatja az állami követelés jogalapját, a vitatott státusz miatt az állam vélhetően korlátozott szavazati joggal rendelkezhet a csődegyezségi tárgyalásokon a nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezőkhöz képest. Ennek következtében a többi, nem vitatott követeléssel rendelkező hitelező akár az állam akarata ellenére is elfogadhatja a csődegyezséget – mondta a szakértő.
A kialakult helyzet az ingatlanpiacra is hatással van: a Bayer Construct meghatározó szereplője a hazai ingatlanszektornak, kivitelezőként és ingatlanfejlesztőként is jelen van, ebből következően a piaci aktivitásának kényszerű csökkenése teret nyithat más kivitelező cégek és piaci szereplők előtt az új projektek terén
– fejtette ki Krüpl László, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi és zöldmezős beruházásokért felelős partnere.
A csődeljárás nem érinti a már kiadott építési engedélyek érvényességét, ezért az ilyen engedéllyel rendelkező projektek (például a rozsdaövezeti akcióterületek keretében megvalósuló fejlesztések) elvileg jogilag megépíthetőek maradnak.
Ugyanakkor a csődeljárás alatti működés bizonytalanságot hordoz: az új építésű lakások vásárlói, akik regisztrációs díjat vagy előleget fizettek be, jogilag csak a használatbavételi engedély kiadása után kerülnek biztonságos pozícióba: az egyes albetétek csak ekkor kapnak önálló helyrajzi számot, és a vevők csak ekkor jegyezhetőek be tulajdonosként. Ha azonban meghiúsul a projekt, akkor a regisztrációs díj, illetve az előleg visszajár a vevőknek.
Ha a Bayer Construct a projektek értékesítése mellett döntene, ahhoz a vagyonfelügyelő jóváhagyása lenne szükséges, a piaci kényszerhelyzet miatt viszont ezek az eszközértékesítések lehetséges, hogy csak a cég számára jelentős értékcsökkenéssel valósulhatnának meg – mondta el Krüpl László. Ez az értékcsökkenés amiatt történne, mert potenciálisan olcsóbban tudná csak eladni egy másik beruházónak. Ez azonban a vevők részére sem időbeli csúszással, sem árnövekedéssel nem járna, hiszen ahhoz az adásvételi (elő)szerződést kellene módosítani.
A kiemelt státuszok rendszerének megszüntetése csak tovább szaporította a fejlesztőt ért kihívásokat, amelynek a zuglói állami elállás miatt egy mintegy 300 milliárd forintos adósságteherrel és folyamatos kivitelezési számlákkal kell szembenéznie – fejtette ki a Portfolio kérdésére Dienes János, Zugló volt főépítésze, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója.
A probléma közvetlenül érinti a zuglói Bosnyák utcai projektet is, ahol a vevők eleve tisztában lehettek a rendezetlen jogi helyzettel. Az ingatlanok tulajdoni lapján ugyanis szerepelt az önkormányzat elővásárlási joga, valamint a településrendezési szerződés (TRSZ) bejegyzése, amelyek értékcsökkentő tényezőknek minősülnek.
A projekt történetéhez hozzátartozik, hogy a tanácsadó szerint korábbi helyi politikusok ellenérték nélkül, pontosabban megvalósíthatatlan ellentételezések fejében akarták elengedni a beruházó kötelezettségeit.
Olyan kötelezettségvállalások fejében akarták elengedni a beruházó kötelezettségeit, mint egy szakrendelő és egy parkolóház felépítése, miközben a kerületnek egy nem is a saját tulajdonában lévő piac területét kellett volna rohamtempóban átadnia
– mondta Dienes János, aki zuglói főépítészként 2021 végéig, 2022 elejéig elmondása szerint "sikeresen hátráltatta" a beruházást. A szakember a telekalakítási eljárásban szakhatóságként vett részt, mivel az önkormányzat nem támogatta a kiemelt státusszal túlméretezetté vált projektet. Ennek megtörésére a kormány 2021 végén egy rendelettel országosan elvonta a helyi főépítészek telekalakítási szakhatósági jogkörét, és azt az állami főépítészekhez delegálta azt, akik Dienes szerint napokon belül ki is adták a szükséges engedélyeket.
A zuglói képviselő-testület szeptember elején dönthet arról, hogy pert indít-e az ügyben. A kereset benyújtása a csődeljárás vagy felszámolás közepette is sürgető, mivel
a 2022 eleji jogsértések miatti ötéves elévülési határidő már ketyeg.
A zuglói önkormányzat álláspontja szerint a ZVK Development Kft. a csődvédelemmel megpróbálhat kibújni szerződéses kötelezettségei alól. Álláspontjuk szerint a csődeljárás jogintézménye nem az ilyen rendkívüli előzményekből kialakult helyzetek kezelésére jött létre, ezért a kormánynak cselekednie kell: miként lehet megakadályozni a vagyonkimentést, elherdálást, és hogyan lehet megóvni azokat az ingatlanokat, amelyekbe nem kevés közpénz is került, illetve közvagyont mozgattak át.
Az önkormányzat úgy látja, a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, felkészült és független csődbiztos kinevezése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a Bayer cégcsoport vagyona biztosítékul szolgálhasson a kötelezettségek legalább nagyobb részére, és a további károk megelőzése érdekében az érintett ingatlanok ideiglenesen is használatba vehetők legyenek – mondta el a Portfolio kérdésére az önkormányzat jogi képviselője.
Mi a helyzet az alvállalkozókkal? Néhányukkal beszéltünk, de az ügy korai állására tekintettel még nem álltak készen a kommunikációra.
A Bayer Construct esete is rávilágít arra, hogy ez az ügy bizonyos értelemben a közjogi és gazdaságpolitikai irányváltás ára. A Tisza-kormány hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy új alapokra helyezi az állam és a nagy gazdasági szereplők viszonyát, és felszámolja a korábbi rendszerben kialakult kivételezett pozíciókat. Ennek a megközelítésnek azonban kétségkívül lehetnek rövid távon reálgazdasági költségei is: ha egy nagy, számos beruházásban érintett vállalat működési környezete hirtelen és jelentősen megváltozik, annak következményei nem állnak meg a tulajdonosoknál.
Beszállítók, finanszírozók és végső soron akár azok a lakásvásárlók is megérezhetik. A mostani helyzet azt mutatja, hogy az új kormány ezeket a kockázatokat is hajlandó vállalni a meghirdetett, állami-üzleti érdekösszefonódások rendszerének átalakítása érdekében. A kérdés csak az, hogy a rendszermódosítás potenciális költségeit ki és milyen arányban viseli: az állam (ami jelen esetben az adófizetőket jelenti egy-egy ilyen helyzetben), a piaci szereplők, a lakásvásárlók. A rövid távon jelentkező esetleges költségek viselését pedig talán megkönnyítheti az a várakozás, hogy hosszabb távon az ilyen átalakulások a valós piaci verseny kialakulását segítik elő, ami alapja egy jobban, egészségesebben működő magyar gazdaságnak.
Érdekes lesz nyomon követni, hogy az érintettek hogyan viselik ezeket a következményeket. Az biztos, hogy a Portfolio a jövőben is folyamatosan nyomon követi a fejleményeket, akár a Bayer Construct esetében is.
Címlapkép forrása: Róka László via MTI
Napi