GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 28. 3 percnyi olvasás
Jelentősen módosultak a vadászati szabályok, akár negyven vadász is részt vehet egy hajtáson.
Több ponton átírta a vadászat és a vadgazdálkodás részletszabályait Bóna Szabolcs János agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A Magyar Közlöny 119. számában megjelent 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet elsősorban a vadászati törvény végrehajtási rendeletét, valamint öt vadgazdálkodási táj tervét módosítja. A jogszabály augusztus 30-án lép hatályba.
A minisztériumi indoklás szerint a változtatások a hatósági jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatokat és a vadászati, vadgazdálkodási érdekképviseletek visszajelzéseit vezetik át a szabályozásba.
Az egyik legfontosabb változás a társas nagyvadvadászatokat érinti. Az általános szabály továbbra is az, hogy a részt vevő vadászok száma – a hivatásos vadászok és a hajtást irányítók nélkül – legfeljebb 25 fő lehet. A korábbi rendelet ennél nem engedett nagyobb létszámot.
Az új szabályozás azonban kivételt vezet be: akár 40 vadász részvételével is megtartható a társas nagyvadvadászat, ha egyidejűleg több biztonsági és szakmai feltétel teljesül. Ehhez legalább tízezer hektáros, minimum 50 százalékban erdősült vadászterület szükséges, és ki kell zárni a vadászok összelövésének lehetőségét.
Minden megkezdett tíz vadász után legalább egy hivatásos vadásznak jelen kell lennie, közülük pedig legalább egynek felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási képzettséggel kell rendelkeznie. Valamennyi résztvevőnek feltűnő színű mellényt vagy felsőruházatot kell viselnie, a 25 főnél nagyobb vadászat megszervezését pedig előzetesen külön jelezni kell a vadászati hatóságnak.
Sík terepen, ahol fennáll az összelövés veszélye, továbbra is kizárólag magasított lőállásokat lehet használni.
A korábbi rendelkezés a vaddisznó, a borz, a róka, az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve éjszakai vadászatát szabályozta. Az új rendelet ezt a kört a pézsmapocokkal egészíti ki.
Éjszakai vadászatkor változatlanul kötelező a keresőtávcső, a céltávcső és a lámpa használata. Mesterséges fényforrás vaddisznó, róka, nyestkutya, mosómedve és immár pézsmapocok elejtésénél is alkalmazható. Borz és aranysakál esetében ehhez továbbra is külön hatósági engedély szükséges.
Jelentősen kibővül az elektronikus akusztikai, vagyis a vad megtévesztésére, hívására alkalmas eszközök használati köre is. Korábban ilyen eszközt alapvetően róka, hatósági engedéllyel pedig aranysakál vadászatához lehetett igénybe venni.
Az új szabály szerint – a házi görény kivételével – valamennyi „egyéb apróvadfaj” vadászatánál használható elektronikus akusztikai eszköz. A borz, az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében azonban megmarad az engedélykötelezettség.
A korábbi rendelet név szerint engedte szelektív vadbefogó háló alkalmazását a kibocsátott fácán, a mezei és üregi nyúl, a róka, továbbá a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon és az őz befogására.
Az új szöveg egyszerűsít: a mezei és üregi nyúl, a róka, valamint a zárttéri tenyésztésből kibocsátott fácán mellett általánosan valamennyi nagyvadfaj befogható ilyen hálóval. Ez a korábbi felsoroláshoz képest kiterjeszti a lehetőséget többek között a vaddisznóra és a szikaszarvasra is.
Lényeges könnyítés, hogy a vadaskertek felszámolására rendelkezésre álló határidő az eddigi egy évről – a vadállomány nagyságától függően – legfeljebb hat évre nő. A vadasparkokra, vadfarmokra és apróvadtartó telepekre vonatkozó kéthónapos határidő nem változik. A korábbi szabály a vadaskerteknél egységesen egy évet írt elő.
A hosszabb határidőt a már folyamatban lévő felszámolási ügyekben is alkalmazni kell. A vadászati hatóság ezért hivatalból felülvizsgálja a korábban jóváhagyott felszámolási terveket, és szükség esetén módosítja azokat.
A hivatásos vadászok szempontjából fontos változás, hogy a lődíj kifizetésének gyakorisága már nem maradhat teljesen a vadászatra jogosult belső szabályozására. Eddig a jogosult állapította meg az elszámolás rendjét, amelyet a vadgazdálkodási jelentéssel együtt kellett megküldenie a hatóságnak.
Az új előírás szerint a lődíjat a munkaszerződésben vagy a beosztási okiratban meghatározottak alapján, de legalább évente egyszer, az előző kifizetés óta eltelt teljes időszakra, egy összegben kell rendezni. A módosítás tehát konkrét minimumkövetelményt állapít meg a kifizetés gyakoriságára.
Korábban a vadászati hatóság a jogszerűen elejtett, éremhatárt elérő trófeához az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet adott. Az új rendelet két kizáró okot is meghatároz: nem jár oklevél, ha a hatóság szakszerűtlennek minősíti az elejtést, vagy ha az elejtett nagyvad a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként szerepel.
Az érem odaítélését a jogszabály ugyanakkor már nem kizárólag elejtéshez köti: az éremhatárt elérő, jogszerűen elejtett vagy elhullott vad trófeájáról is átadható az érem.
A dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az észak-dunántúli, a tiszántúli, valamint az északi hegy- és dombvidéki vadgazdálkodási tájaknál az érintett trófeaminősítési tömeghatár 3 kilogrammról 3,5 kilogrammra emelkedik.
A Tiszántúlon az őzállomány tájegységi célértékeit is átrendezik:
A rendelet emellett több terminológiai és technikai pontosítást tartalmaz. Egyértelműsíti például, hogy ugyanarra a vadászterületre nem jegyezhető be új vadászatra jogosult, ha ott már más jogosult szerepel a nyilvántartásban. Pontosítja továbbá a tiltott eszközök birtoklására, az éjszakai célzóeszközökre, a hatósági feladatot ellátó személyekre és egyes vadfajok elnevezésére vonatkozó szabályokat is.
Napi