Cikkünk frissül!

„107 nap. Ennyi ideje dolgozik, működik a Tisza-kormány. 107 nap, 2568 óra” – kezdte napirend előtti felszólalását péntek reggel Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben. Ezt követően szembeállította a Tisza-kormány eddigi működését azzal az időszakkal, amely szerinte az Orbán-kormányok rendelkezésére állt.

„5827 nap. Ennyi telt el az első Orbán-kormány – második Orbán-kormány 2010. május 29-ei megalakulása és a Tisza-kormány megalakulása között” – mondta. Szerinte Orbán Viktornak és kormányának ennyi ideje volt arra, hogy „rendbe tegyék például a magyar egészségügyet, az oktatást, a magyar vasutat”, segítsenek a gyermekvédelemben nevelkedő gyerekeknek, valamint felkészítsék az országot az aszályokra és a rendkívüli dunai kisvizekre.

Magyar Péter szerint ugyancsak 5827 nap állt az előző kormány rendelkezésére arra, hogy „biztonságossá tegyék Paks működését ilyen rendkívüli helyzetekre is”, hazahozzák a magyar embereknek járó uniós forrásokat, átláthatóvá tegyék a közpénzek útját, rendezzék az ország pénzügyeit, és olyan államot építsenek, amely „nem uralkodik a magyar emberekkel, hanem szolgálja őket”.

„5827 napjuk volt rá. Nekünk eddig 107” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezért nem arról szeretne beszélni, mit vállaltak, hanem arról, „hogy mit tettünk 107 nap alatt”.

Magyar Péter azt mondta, a kormányváltáskor nem csodát ígértek, és nem állították, hogy „16 év mulasztását, negligenciáját, ármányait néhány hét alatt helyre lehet hozni”. Ehelyett azt vállalták, hogy dolgozni fognak, akár a nap 24 órájában is, feltárják és bemutatják a valóságot, a hibákat kijavítják, ahol pedig baj van, ott beavatkoznak.

„107 nap telt el, és egyáltalán nem állítom, hogy sikerült volna Magyarország minden problémáját, minden kihívását megoldani, messze nem” – mondta. Szerinte azonban egy dolog már kijelenthető: „Magyarország újra működni kezdett, hogy Magyarország visszatért, és ami talán ennél is fontosabb, kiderült, hogy Magyarország képes cselekedni.”

A miniszterelnök ezután arról beszélt, milyen állapotokat találtak a kormányzás átvételekor. Mint fogalmazott, nem „teli államkincstárt”, kész fejlesztési terveket vagy előkészített beruházásokat kaptak, hanem „egy súlyosan eladósodott államot, egy kivéreztetett, a költségvetési hiányt is eltagadó költségvetést”.

Magyar szerint működési válságban lévő egészségügyet, végletekig központosított oktatást, „széteső vasutat”, kivéreztetett vízügyet és sérülékeny energiarendszert is örököltek. Hozzátette: több ezer milliárd forintnyi uniós forrást sem kaptak meg, mert szerinte az Orbán-kormány „képtelen volt, vagy nem akarta hazahozni a magyar embereknek járó uniós forrásokat”.

„Kaptunk viszont titkosított szerződéseket dögivel, átláthatatlan magántőkealapokat sok ezer milliárd forint közpénzzel” – jelentette ki, majd egy „állami propagandagépezetről” és egy olyan költségvetésről is beszélt, amelynek tényleges állapota szerinte nem egyezett azzal, amit a választások előtt a magyar embereknek mondtak.

A miniszterelnök szerint a kormány az első napon visszatért a „normális állami működéshez”. Mint mondta, egy demokráciában „a kormány kormányoz, az Országgyűlés törvényt alkot és ellenőriz, az ellenzék vitatkozik, a bíróság ítél, az ügyészség, a rendőrség nyomoz, a sajtó kérdez, az állampolgár pedig eldönti, hogy elégedett-e velünk”.

Magyar Péter felsorolta a szerinte az első száz napban végrehajtott intézkedéseket is. Elmondása szerint „megszüntettük a rendeleti kormányzást, megszüntettük a szép emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megkezdtük a közmédia felszabadítását”, valamint átalakították a vagyonnyilatkozati rendszert és átláthatóbbá tették a magántőkealapokat.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott: „A közmédia nem a Tiszáé, nem az enyém, nem a kormányé, a magyar embereké.” Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a kormánypárti frakcióvezetők már jártak az új közmédiában és kaptak meghívást, miközben ő még nem.

A vagyon-visszaszerzési hivatalt azért hozták létre – mondta –, mert „az állam kötelessége megkérdezni, hogy hol van, hova tűnt a magyar emberek pénze”. Hozzátette: azt is meg kell vizsgálni, ki döntött az adott vagyonról, milyen szerződések alapján történt mindez, és ha valami jogellenesen került ki a magyar emberek tulajdonából, „hogyan kerülhet az vissza”.

„Lopni bűn. Félrenézni bűnrészesség” – jelentette ki Magyar Péter.

Az uniós forrásokról szólva a miniszterelnök azt mondta, több mint 6000 milliárd forintról van szó, amely magyar vállalkozásokhoz, iskolákhoz, kórházakhoz, a vasúthoz, az energetikai szektorhoz, valamint magyar településekhez kerülhet. Állítása szerint a kormány 100 nap alatt olyan törvényeket és rendeleteket alkotott, amelyekkel „megteremtettük a korrupcióellenes, jogállami feltételeket, és megnyitottuk az utat a magyar emberek pénzének hazahozatala előtt”.

Magyar Péter a költségvetésről is beszélt. Elmondása szerint „megfogtuk az értelmetlen kiadásokat, átnéztük az állami szerződéseket, felfüggesztettük a kétes kötelezettségvállalásokat”. Azt állította, hogy május, június és július együtt közel 1000 milliárd forintos államháztartási többletet hozott, míg július önmagában több mint 500 milliárd forintos többlettel zárult.

„Nem történt csoda, egyszerűen elkezdtünk vigyázni a magyar emberek pénzére” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a kormány „magunkon kezdte” a takarékoskodást: csökkentették a politikai vezetők juttatásait és a parlamenti költségeket.

„Mert ha egy ország nehéz helyzetben van, a vezetőknek, a vezetőnek kell először példát mutatnia. Nem utoljára, először. Ez a kormányzás” – mondta.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy visszaadták az önálló szakmai képviseletet többek között az egészségügynek, az oktatásnak, a gyermekügynek, a szociális területnek, a környezetvédelemnek, valamint a vidék- és területfejlesztésnek. „Mert ami fontos, annak kell, hogy legyen valódi felelőse” – zárta gondolatát.

Magyar Péter azzal folytatta, hogy az első 107 nap után sem állítja, hogy minden rendben lenne az országban. „Nem állítom, hogy rendbe jött az egészségügy, hogy rendben van az oktatás, rendben van a gyermekvédelem. Nincs” – fogalmazott. Szerinte ugyanakkor a kormány már nem azt magyarázza, miért lehetetlen változtatni, hanem „elkezdtük a változtatást”.

Magyar Péter: Egy demokráciának felelős ellenzékre is szüksége van

A miniszterelnök ezután élesen bírálta az ellenzéket. „Egy demokráciának felelős ellenzékre is szüksége van. Nem arra, amelyik annak drukkol, hogy a kormány bukjon bele egy nemzet válságába” – mondta.

Magyar Péter szerint az ellenzék vezetőinek akkor is jelen kell lenniük, amikor az ország nehéz helyzetben van, ezért elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyesek „elfutnak nyaralni, fesztiválozni, jaktozni, sörözni, pálinkázni”. „Önök helyett is szégyellem magamat, amiért sorsukra hagyták a saját politikai közösségüket, a saját választóikat is a legnagyobb válság idején” – fogalmazott.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a ciklus hátralévő részében ne feltétlenül a kormány ellen, hanem „az ország mellett” dolgozzanak. „Magyarország nem egyenlő a Tiszával, nem egyenlő a kormánnyal. Minden kormány elmegy egyszer. De az ország itt marad” – jelentette ki.

Magyar Péter: Most következik az építkezés

A miniszterelnök szerint az első száz nap „részben romeltakarítás volt”, most pedig egyre inkább az építkezés következik. Bejelentette, hogy napokon belül benyújtják az idei költségvetés felülvizsgálatát, és már készül a 2027-es költségvetés tervezete is.

Magyar Péter több tervezett intézkedést is ismertetett: áfamentessé tennék a vényköteles gyógyszereket, 27-ről 5 százalékra csökkentenék a tűzifa áfáját, megdupláznák a szociális tűzifa keretét, valamint 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék az öregségi nyugdíj minimumának összegét. „Szerintünk ez a kormányzás, tisztelt képviselőtársaim” – mondta.

A miniszterelnök szerint ősszel új klíma-, vízgazdálkodási és energiaszabályozás kerül az Országgyűlés elé. „Nem lesz majd valahogy. Tervezni kell, beruházni kell, karbantartani kell, felkészülni kell” – jelentette ki.

A külpolitikáról szólva Magyar Péter azt mondta, az elmúlt 107 napban Magyarország „visszatért az európai tárgyalóasztalhoz”, és partnerként, a magyar érdekeket képviselve vesz részt a nemzetközi politikában. Szerinte helyreállították a lengyel–magyar kapcsolatokat, újraindították a visegrádi együttműködést, és új alapokra helyezték a kapcsolatot Bajorországgal.

A kormány megkezdte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, és megállította Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Magyar Péter ugyanakkor kijelentette: „nem támogatjuk Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását”. Hozzátette: megvédték a kárpátaljai magyarok jogait. „Nem Kelet vagy Nyugat között kell választanunk, Magyarországot kell választanunk, mindig” – fogalmazott.

„Nem lehet két Magyarország”

Magyar Péter szerint ugyanez a szemlélet szükséges a magyar vidéken is. Mint mondta, a rendszerváltás után 36 évvel még mindig vannak olyan települések, amelyek úgy érzik, csak választások idején kapnak figyelmet Budapesttől és az államtól.

„Magyarország nem Budapestből és néhány megyei jogú városból áll. Magyarország azokból a falvakból is áll, ahol 97-en vagy 200-an laknak” – mondta. Szerinte nem lehet olyan település, ahol nincs bolt, orvos, megfelelő út vagy közösségi közlekedés, és ahol a fiatalok úgy érzik, csak az elköltözés jelenthet számukra jövőt.

„Minden magyar település egyformán fontos. Nem lehet két Magyarország: egy fejlődő és egy lemaradó” – jelentette ki.

A miniszterelnök arra kérte a magyar embereket, hogy ne egyszerűen higgyenek a kormánynak, hanem nézzék meg a döntéseket, a törvényeket és a számokat. „Mi is fogunk hibázni” – mondta, hozzátéve, hogy ha hibáznak, azt elismerik és kijavítják.

Magyar Péter végül azt mondta, erős ellenzéket szeretne Magyarországnak. A Fidesztől és a Mi Hazánktól is konkrét, érthető és hasznos szakmai javaslatokat vár, az ellenzéki képviselőktől pedig azt, hogy felkészülten vegyenek részt a parlament munkájában.

„Nem arra kapták a mandátumukat, hogy nekünk tapsoljanak; arra, hogy dolgozzanak minden magyar emberért” – zárta ezt a gondolatát a miniszterelnök.

Magyar Péter a felszólalás folytatásában arról beszélt, hogy továbbra is rengeteg feladat áll a kormány előtt. „Az ország pénzügyei lehetnének még inkább rendben. És ez a rengeteg seb, amit az elmúlt másfél évtized hagyott Magyarországon, nem gyógyul be egyik napról a másikra, bárhogyan is dolgozzunk” – mondta.

Szerinte azonban az elmúlt 107 nap alatt megváltozott az ország iránya. „107 napja még arról beszéltünk, hogy hogyan kezdjük el. Most már arról tudunk beszélni, hogy mit csináltunk meg” – fogalmazott.

A miniszterelnök azt mondta, a jövőben is rendszeresen beszámol majd a kormány teljesítményéről. „Akár tetszik Önöknek, akár nem, ide fogok állni az ország nyilvánossága elé, és megint el fogom mondani, hogy mi sikerült, mi nem sikerült, hol hibáztunk, mit javítottunk ki, és mi következik” – jelentette ki.

„5827 nap és 107 nap”

Magyar Péter ismét elővette a beszéde elején felállított párhuzamot. „5827 nap és 107 nap” – mondta, majd hozzátette: „Nem állítom, hogy 107 nap fontosabb, mint 5827. Azt állítom, hogy 107 nap elég volt arra, hogy bebizonyítsuk, hogy lehet ezt másképp.”

A miniszterelnök szerint lehet úgy kormányozni, hogy nincs propaganda és eltűnnek a gyűlöletkeltő plakátok, miközben „a szakemberek szava igenis számít”. Szerinte az is lehetséges, hogy az Országgyűlés érdemi munkát végez, és hogy „nem ellenség az, aki mást gondol”.

Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy az európai szövetségesekkel lehet vitázni, miközben tárgyalnak is velük, baj esetén pedig nem mutogatni kell, hanem „odamegyünk és megoldjuk”. Úgy fogalmazott: „Lehet úgy kormányozni, hogy a miniszterelnök nem ért mindenhez a legjobban, és lehet úgy kormányozni, hogy a magyar állam ismét a magyar embereké.”

A miniszterelnök szerint a kormány nem tulajdonba kapta az országot április 12-én, hanem „ideiglenes megbízást kaptunk a folyamatok ellenőrzésére, segítségére, a kormányzásra, ahogy minden demokratikus kormány”.

Magyar Péter szerint a kormányzás valódi mércéje az lesz, hogy a ciklus végére működőbb, szabadabb, emberségesebb, felelősebb és tisztességesebb lesz-e az ország és az állam. „Hogy jobb lett-e, jobb lesz-e egy magyar ember élete? Biztonságosabb lesz-e, kiszámíthatóbb lesz-e?” – sorolta.

Azt is fontosnak nevezte, hogy a gyermekeknek legyen jobb esélyük, a betegek időben kapjanak ellátást, a vonatok pontosan közlekedjenek, legyen tiszta ivóvíz és munka, amelyből meg lehet élni. „És érzi-e azt, hogy ez az ország az övé is? Hogy minden magyar emberé” – tette hozzá.

Magyar Péter végül arról beszélt, hogy a kormány addig dolgozik, amíg a magyar emberek erre felhatalmazást adnak. „Ha baj van, mi ott leszünk. Ha dönteni kell, döntünk. Ha hibázunk, kijavítjuk. Ha támadnak, álljuk. Ha segítség kell, segítünk” – mondta.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke élesen bírálta Magyar Péter napirend előtti felszólalását, és azt mondta, a miniszterelnök „legsemmitmondóbb beszédét” hallhatták. Szerinte a kormányfőnek nem irodalmi fordulatokkal, hanem a kormányzás valós eredményeivel kellett volna foglalkoznia.

„Ez az önök együttműködése!”

Toroczkai szerint Magyar Péter együttműködésről szóló kijelentései nincsenek összhangban a valósággal. A Mi Hazánk elnöke azt állította, pártja több törvény- és határozati javaslatot nyújtott be, mint a Tisza 141 fős frakciója, ezek közül azonban „egyetlenegyet nem vettek tárgysorozatba”.

„Na, ez az önök együttműködése!” – mondta Toroczkai, aki a kormányt az augusztus 20-i ügy miatt is támadta. Szerinte a kabinet ahelyett, hogy érdemben válaszolna a korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatos kritikákra, inkább más témákat használ fel politikai támadásokra.

A Mi Hazánk elnöke azt is kifogásolta, hogy szerinte a Tisza egyedül választott köztársasági elnököt, és úgy vélte, a köztársasági elnököt közvetlenül a népnek kellene megválasztania.

„Teljesen alkalmatlanok a kormányzásra”

Toroczkai szerint a kormány immár közel öt hónapja van hatalmon, ezért szerinte elfogyott az ellenzék türelme. „100 nap türelem mindenkinek jár. No de hát most már hónapok óta látszik, hogy önök teljesen impotensek!” – fogalmazott.

A politikus példaként a szociális tűzifát hozta fel. Azt mondta, támogatják a tűzifa áfájának csökkentését, ugyanakkor szerinte a szociális tűzifára vonatkozó pályázat még nem jelent meg. „Hát önök nem dolgoznak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a polgármesterek őt keresik azzal, mi lesz az idei tűzifával.

Toroczkai az NVVH élére jelölt Unger Annát is támadta

A Mi Hazánk elnöke szerint Magyar Péter azért nem beszélt részletesen a kormány teljesítményéről, mert kellemetlen lett volna kitérnie az állami intézmények vezetőinek kiválasztására. Különösen az új Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének személyét bírálta.

Toroczkai azt állította, hogy a parlamenti szavazás előtt már eldőlt, ki vezeti majd a hivatalt, és Unger Anna Rózát nevezte meg. Szerinte a politológus „alkalmatlan ennek a hivatalnak a vezetésére”.

A politikus több korábbi kinevezési ügyet is felhozott példaként, és azt állította, hogy az elmúlt hónapokban mintegy húsz olyan eset volt, amikor a kormány egy jelöltet megnevezett, majd később visszavonta a jelölést. „Hát ez az a jó kormányzás? Ez az a remek kormányzás, amiről beszélt?” – kérdezte.

Toroczkai a közmédiában történt kinevezéseket is kritizálta, és azt állította, hogy Magyar Péter egy kommenttel is visszavont már kinevezést.

A Mi Hazánk elnöke szerint a civil szervezetek támogatásának elmaradása is problémát jelent. Azt mondta, a kormány a korábbi időszak visszaélései miatt olyan civileket is hátrányosan érint, amelyek szerinte tisztességesen működnek.

„Kapják el a korrupt politikusokat, akár az előző érából, zárják börtönbe, de ne büntessék egész Magyarországot, ne büntessenek ártatlan embereket vagy éppen civileket” – mondta.

Toroczkai végül az augusztus 20-i ügy miatt benyújtandó „demokráciacsomagot” is említette. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy kormány saját maga vizsgálja ki a vele kapcsolatban felmerült korrupciógyanút.

„A kormány kivizsgálja a kormány korrupciógyanús ügyét!” – idézte fel Magyar Péter előző napi kijelentését, majd hozzátette: szerinte ez jól mutatja, hogy a Tisza „nem rendszerváltást, nem tiszta közéletet akar”, hanem „egyszerűen csak átvette a hatalmat, és kétharmaddal, a hatalommal visszaélve akarja a hatalmat gyakorolni”.

„5827 nap - Ebből Magyar Péter fideszes volt 5098 napig”

„5827 nap. Ebből Magyar Péter fideszes volt 5098 napig” – kezdte beszédét Rétvári Bence. A KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter ez idő alatt úgy gondolta, hogy Európában Magyarországon a legjobb fiatalnak lenni, a magyar családtámogatási rendszer pedig példaértékű.

Rétvári szerint Magyar Péter 5098 napon keresztül vagy valamilyen kormányzati szolgálatban dolgozott, vagy Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cégnél volt felügyelőbizottsági tag.

„5098 napig úgy gondolta, hogy a magyar politika egén a Nap az Orbán Viktor” – fogalmazott.

A KDNP frakcióvezetője hozzátette, hogy az elmúlt 107 napban minden olyan intézkedést támogattak, amely szerinte a magyar emberek számára előnyös. Példaként az iskolakezdési támogatást és a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését említette.

Ugyanakkor több kormányzati intézkedést nem támogatnak. Rétvári felsorolta a védett benzinár kivezetését, a banki díjstop megszüntetését, a vidéki otthonfelújítási támogatás felszámolását, a kis- és középvállalkozások támogatott 3 százalékos hiteleinek elvételét, valamint a jelzáloghitelesek kamatstopjának kivezetését.

„Ami jó, azt támogatjuk, ami nem jó, azt nem támogatjuk, nem tudjuk támogatni” – jelentette ki.

Rétvári Bence ezután a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének megválasztását hozta szóba. Felidézte, hogy Magyar Péter korábban a hivatal létrehozását célzó törvény kapcsán azt írta a Facebookon, hogy az egyik legfontosabb ügyről van szó, a miniszterelnök mostani felszólalásában azonban szerinte nem beszélt az intézmény vezetőjéről.

A KDNP frakcióvezetője szerint az ügy „Polt Péter-ügy 2.0-vá változott”. Állítása szerint a kiválasztási folyamatban eredetileg három jelölt maradt versenyben, majd a Tisza Párt egy negyedik jelöltet is megnevezett, miközben az egyik korábbi jelölt visszalépett.

Rétvári szerint a pályázók közül a Transparency International vezetője, Ligeti Miklós kapta a legnagyobb támogatást, ennek ellenére a Tisza Unger Annát javasolta a hivatal élére.

A KDNP frakcióvezetője több, Unger Annának tulajdonított korábbi kijelentést is felidézett. Ezek között szerepelt az a megállapítás, hogy a 3 százalékos lakáshitel szerinte a közvagyonból csinál magánvagyont, illetve az is, hogy „néhány millió agymosott választó” döntött a Fidesz–KDNP-ről.

Rétvári egy további idézetet is felhozott, amely szerint „a Fidesz és KDNP képviselők nem érdemelnek mást, csak társadalmi megvetést”.

„Ő független? Ő részrehajlásmentes?”

Rétvári Bence szerint mindez összeegyeztethetetlen azzal, hogy Unger Anna egy független intézmény vezetője legyen.

„Miniszterelnök úr! 5 perce beszélt emberséges Magyarországról és tiszteletről, és most először akkor tapsol, amikor az a mondat Unger Annától elhangzik, hogy a Fidesz-KDNP képviselők csak társadalmi megvetést érdemelnek” – mondta.

A KDNP frakcióvezetője szerint a parlamenti politikai légkör a társadalomra is hatással van. „Ön csak a gyűlöletre vevő, csak ezt szítja” – állította Magyar Péterről.

Ezután azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy szerinte egy olyan személy, aki korábban ilyen kijelentéseket tett a Fidesz–KDNP képviselőiről, lehet-e részrehajlásmentes és elfogulatlan egy független állami hivatal élén.

„Ön szerint, de tényleg, objektíven, ön szerint, önök szerint egy részrehajlásmentes AVH-vezető lesz az a hölgy, aki azt mondja, hogy a Fidesz-KDNP képviselők nem érdemelnek mást, csak társadalmi megvetést?” – kérdezte Rétvári.

A politikus Unger Anna Donald Trumpról tett korábbi kijelentéseit is felhozta, és azt állította, hogy a jelölt „nyíltan, politikailag elfogult”.

Rétvári szerint ezért fennáll annak a veszélye, hogy az új hivatal működése során „koncepciós eljárásokra” lehet számítani.

Rétvári Baka Andrásról is kérdezte Magyar Pétert

A KDNP frakcióvezetője végül Baka András köztársaságielnök-jelöltségét is szóba hozta. Azt kérdezte Magyar Pétertől, hogy mi a személyes véleménye Baka Andrásnak a tatai sortűz ügyében, Strasbourgban hozott döntéséről.

„Miniszterelnök úr, mi az ön személyes véleménye? Ön egyetért azzal a döntéssel, amit Baka András Strasbourgban a tatai sortűzperben hozott, vagy nem ért egyet?” – kérdezte Rétvári.

Hozzátette: „Egy ország akarja tudni a véleményét. Egyetért Baka András strasbourgi döntésével, vagy nem ért egyet?” A kérdést az 1956-os forradalom 70. évfordulójának közeledése miatt is fontosnak nevezte.

A mai program

Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság Unger Anna Róza politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karának docensét javasolja a hivatal elnökének megválasztani, míg a nyomozati elnökhelyettesi posztra Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze a jelölt.

A közpénzügyi elnökhelyettesi tisztségre kiírt pályázatot a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánították, a vádemelésért felelős, valamint a fellebbviteli elnökhelyettesi pozíciókra kevés pályázat érkezett, ezért érvénytelenné nyilvánították a pályázatokat.

Az NVVH elnökét és elnökhelyettesét a képviselők kétharmadának szavazatával, titkos szavazáson hat évre választja meg szeptember 1-jétől az Országgyűlés. Megválasztásuk után az elnök és az elnökhelyettes esküt tesz.

Kivételes eljárásban tárgyalja és a nap folyamán el is fogadhatja a parlament az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely a tűzifa áfáját 27 százalékról 5 százalékra javasolja csökkenteni szeptember 15-étől.

Sürgős eljárásban vitatja meg a Ház a Tisza képviselői által benyújtott, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosítását.

Ennek célja, a házszabály hozzáigazítása a Költségvetési Tanács megváltozott feladat- és hatásköréhez, miután megszűnt a tanács előzetes hozzájárulási joga, helyébe a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfelelésére irányuló véleményezési jog lépett.