Svájc, Norvégia és a többi Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállama az uniós szabályok jelentős részét átvette, és évente dollármilliárdokkal járul hozzá az EU programjaihoz, cserébe pedig hozzáférést kapott a 450 milliós belső piachoz.

Most azonban, hogy Brüsszel a kínai és az amerikai versenyre válaszul védőintézkedéseket vezet be, ezek az EU ellátási láncaiba szorosan beágyazódott szomszédos országokat is egyre gyakrabban sújtják.

A svájci gazdasági államtitkárság arra figyelmeztetett, hogy az új intézkedések megalkotásakor a teljes európai értékláncot figyelembe kellene venni, beleértve Svájcot is. A berni tisztviselők szerint a hátrányos megkülönböztetés gyakran nem szándékos, de Svájcnak egyre többször kell közbeavatkoznia, nehogy úgy kezeljék, mint egy távoli harmadik országot. Egy konkrét esetben az EU hulladékkezelési szabálytervezete megkövetelte volna, hogy az osztrák szemétszállítók a blokkon belüli, távolabbi létesítményekbe vigyék a hulladékot, holott a legközelebbi feldolgozóüzem a határ túloldalán, Svájcban volt, az ügyben végül kivételt tettek.

Svájc számára különösen nagy a tét, mivel az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, miközben Bern milliárdokat fizet az uniós kohéziós programokba anélkül, hogy beleszólása lenne az iparpolitika alakításába.

A kétoldalú kapcsolatokat rendező új megállapodási csomagot a svájci parlamentnek még jóvá kell hagynia, majd várhatóan 2027-ben vagy 2028-ban népszavazásra is bocsátják. A svájci tisztviselők attól tartanak, hogy a kiújuló kereskedelmi viták megnehezítik az EU-val való szorosabb kapcsolat elfogadtatását a választókkal.

Hasonló helyzetben van Norvégia is, amelyet tavaly váratlanul érintettek az EU egyes acélötvözetekre bevezetett kereskedelmi korlátozásai. Az eset rávilágított arra, mekkora sebezhetőséget jelent a blokkon kívüli státusz, és Norvégiában újraindította a vitát az uniós csatlakozásról. Jens Stoltenberg pénzügyminiszter a Financial Timesnak úgy nyilatkozott,

a nagy gazdasági blokkok közötti növekvő kereskedelmi feszültségek súlyos következményekkel járhatnak.

Egy norvég diplomata egyenesen úgy fogalmazott: „El kell ismernünk, hogy az EU-n kívül maradásnak ára van. Vagy elfogadjuk ezt, vagy úgy döntünk, hogy csatlakozunk.”

A vita Európa jómódú, EU-n kívüli perifériáján egyre szélesebb körben zajlik: Izlandon éppen szombaton szavaznak arról, hogy újraindítsák-e a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel.

Liechtenstein EU-nagykövete az EGT-államok nevében hangsúlyozta, hogy a belső piac az EU legnagyobb értéke, amelynek ereje az integritásában rejlik – a "Made in Europe" kezdeményezések pedig akkor lennének igazán hatékonyak, ha a teljes, harminc tagállamot átfogó piac erejére építenének.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.