Az amerikai elnök aláírta azt a rendeletet, amely

nemzeti vészhelyzetet hirdet, és megtiltja bizonyos külföldi áramhálózati berendezések használatát az Egyesült Államok nagyfeszültségű hálózatán.

A szöveg a transzformátorokra, generátorokra, akkumulátoros energiatárolókra, a hálózatra csatlakozó inverterekre, az ipari irányítási rendszerekre és a hozzájuk tartozó szoftverekre terjed ki.

Fontos, hogy nem általános tilalomról van szó: a rendelet nem söpri le az összes külföldön gyártott eszközt. Ehelyett felhatalmazza az energiaügyi minisztert, hogy eseti alapon megtiltsa azokat a jövőbeli beszerzéseket, amelyek nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősített külföldi szereplőhöz köthető berendezést érintenek.

Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

Fokozatos mechanizmus: tiltás és feltételszabás

A rendelet két szövetségi törvényre épül, amelyek lehetővé teszik, hogy az elnök korlátozó gazdasági intézkedéseket hozzon, ha külső fenyegetésre hivatkozva vészhelyzetet hirdetett.

A szöveg bevezeti az „érintett külföldi szereplő" fogalmát:

• ide tartozik minden ország vagy személy, amely amerikai embargó vagy szankciós rendszer hatálya alatt áll, illetve
• akiről az energiaügyi miniszter úgy ítéli meg, hogy a nemzetbiztonságra káros tevékenységet folytat.

Országot egyelőre nem nevez meg a rendelet, a konkrét besorolások későbbi végrehajtási lépésekben születnek meg.

Érdemes kiemelni, hogy Kínát a rendelet egyetlen betűvel sem nevezi meg, a szöveg belső logikája azonban egy irányba mutat. Az „érintett külföldi szereplő" definíciója ugyanis azokra az országokra hivatkozik, amelyekkel szemben az Egyesült Államok fegyverembargót tart fenn az ITAR-szabályozás alapján – Kína pedig 1989 óta szerepel ezen a listán, vagyis külön besorolás nélkül, automatikusan a rendelet hatálya alá esik.

Erre erősít rá a tiltható eszközök felsorolása is: a transzformátorok és megszakítók mellett külön nevesítve szerepelnek a nagyerőművi és hálózatra csatlakozó inverterek, valamint az akkumulátoros energiatárolók – pontosan az a két kategória, ahol a kínai gyártók globálisan uralják a piacot. A rendelet indoklása ráadásul kifejezetten a berendezésekbe épített „digitális hátsó kapukról" beszél, amelyeken keresztül egy külföldi ország távolról hozzáférhet az eszközökhöz - márpedig tavaly robbant a hír, hogy rejtett kommunikációs eszközök kerültek elő kínai napelemekből Amerikában.

Ráadásul nem csak a jövőbeli beszerzésekre vonatkozik, hanem

az energiaügyi miniszter a már telepített berendezésekre is elrendelhet lekapcsolást vagy cserét

- a leszerelés elrendelése előtt azonban mérlegelnie kell a hálózat üzembiztonságát és azt, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e pótlás.

A rendelet emellett előírja egy „előminősített" beszállítói és eszközlista felállítását, amely mentesül a korlátozások alól, és külön elemet szentel az energiainfrastruktúrához kapcsolódó szövetségi közbeszerzéseknek.

Előzmény az első ciklusból, európai visszhanggal

Az intézkedés nem előzmény nélküli: Trump már az első elnöki ciklusában is aláírt egy hasonló, szintén az átviteli hálózatot célzó rendeletet. Azóta viszont a bőséges és megbízható áram iránti igény érezhetően nőtt, elsősorban az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése miatt – erre maga a rendelet szövege is kifejezetten hivatkozik.

A lépés nem egyedi, az Európai Unió is egyre jobban korlátozta a kockázatosnak ítélt országokból származó energetikai beszerzések finanszírozását. Az uniós intézkedés országok szélesebb körét célozza, Kína viszont gyakorlatilag a legnagyobb érintett beszállító a régióba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images