Unger Anna, akit az NVVH vezetőjének jelöltek azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy "a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal sikerének alapja a közbizalom. Ehhez minden támogatásra, szakértelmre, és a korrupció elleni kérlelhetetlen elkötelezettségre szükség van. Elnökként mindenkit, aki ezért tenni akar, várok a fedélzetre. Mindenekelőtt dr. Ligeti Miklóst."

Az ügy háttere, hogy az NVVH vezetőjének kiválasztásában előbb a beérkezett pályázatokat szűrték és pontozták, majd a legjobbnak ítélt jelentkezőket bizottsági meghallgatásra hívták be.

Az elnöki posztra végül Unger Anna Róza politológust javasolta az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága 2026. augusztus 27-én; mellette korábban Ligeti Miklós és Sárvári Nicholas is meghallgatáson szerepelt.

A végső döntés azonban nem a bizottságé, hanem a plenáris ülésé: az NVVH elnöke csak akkor léphet hivatalba, ha az Országgyűlés kétharmada is támogatja. Ez ma lesz.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal új, kiemelt hatáskörű intézményként jön létre: feladata a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárása, a bűncselekményből származó vagy közvagyonból kikerült vagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése. A hivatal vezetőjének kiválasztása ezért politikailag és szakmailag is érzékeny ügy, mert az elnöknek egyszerre kell garantálnia a független működést, a jogállami keretek betartását és az elszámoltatási ígéret hitelességét.

A törvény szerint az NVVH elnökére és elnökhelyetteseire az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot, a jelöltekről pedig a parlament dönt kétharmados többséggel, titkos szavazáson. A kiválasztásba tanácskozási joggal civil szervezetek képviselőit is bevonják, a vezetők hat évre kapnak mandátumot, ugyanabba a tisztségbe nem választhatók újra, és a megbízatásuk legkésőbb a 70. életév betöltésekor megszűnik.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán