Az eredetileg tervezettnél jóval enyhébb formában korlátozhatja az Európai Unió a gyermekek közösségimédia-használatát, miután a teljes tiltás jogi aggályokat vetett fel, a tagállamok pedig a megfelelő korhatárban sem tudtak megegyezni. Az előkészítésen dolgozó két tisztviselő szerint

Ursula von der Leyen szeptember 16-i évértékelő beszédében várhatóan a 13 év alattiakra vonatkozó korlátozást jelent be, több kivételi lehetőséggel.

A készülő javaslat alapján a gyerekek szülői engedéllyel a korhatár elérése előtt is használhatnák a közösségi oldalakat.

A Bizottság ezzel próbálná összeegyeztetni az uniós polgárok alapvető jogaival a korlátozást, amely von der Leyen egyik személyes politikai prioritásává vált. Egy lapnak nyilatkozó névtelenséget kérő tisztviselő szerint a hozzáférés későbbre halasztása és a szülőknek biztosított mérlegelési lehetőség egyszerre szolgálhatja a gyerekek védelmét és a jogszerűséget.

A Bizottság önálló jogalkotási javaslatot készítene a kérdésben, amely von der Leyen strasbourgi beszédének egyik központi eleme lehet. A szöveg azonban még készül, így egyelőre egyetlen részletet sem tekintenek véglegesnek.

Az is óvatosságot indokol, hogy egy francia bíróság augusztusban az uniós joggal ellentétesnek találta Emmanuel Macron 15 év alattiakra vonatkozó közösségimédia-tilalmát.

A francia elnök ennek ellenére 2027 tavaszáig elfogadtatná a szabályozást.

Egy uniós szabály ugyan elsőbbséget élvezne a nemzeti jogszabályokkal szemben, és az egész blokkra érvényes alsó korhatárt határozhatna meg, a tagállamok feltehetően lehetőséget kapnának ennél szigorúbb korlátozások bevezetésére, ebben a kormányok elképzelései pedig egyelőre jelentősen eltérnek:

• Németország a 13 éves korhatárt támogatja;
• Ausztria 14 éves korhatárt javasolt;
• Franciaország 15 évben húzná meg a határt;
• Spanyolország 16 éves korig korlátozná a hozzáférést;
• Észtország pedig általános tiltás helyett a káros hatások mérséklésére helyezné a hangsúlyt.

A tervezett fellépés másik fontos eleme a platformok függőséget okozó funkcióinak átalakítása lenne. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a vállalatok változtassanak azokon a megoldásokon, amelyek hosszú ideig tartó görgetésre és folyamatos használatra ösztönzik a gyerekeket, az EU eddigi próbálkozásai azonban kevés eredményt hoztak.

A Bizottságban most abban bíznak, hogy a Meta és az amerikai tagállamok között létrejött 18 milliárd dolláros egyezség a platformokat is változtatásra késztetheti. Claire Boine, az Európai Egyetemi Intézet technológiai joggal foglalkozó adjunktusa szerint a függőséget előidéző tervezési megoldások visszaszorítása lehet az EU egyik legerősebb eszköze. Ehhez olyan jogszabályra lesz szükség, amely érdemi védelmet nyújt, de elkerüli a korábbi korlátozásoknál felmerült jogi akadályokat.

Címlapkép forrása: EU