Augusztus 27-én, csütörtökön tett javaslatot az Országgyűlésnek az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnökjelöltjére, valamint végül egy elnökhelyettes-jelöltre. A szavazáson végül az NVVH elnöki pozíciójára a szakbizottság tiszás tagjai 6 igen, 1 nem és egy tartózkodás mellett Unger Anna politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docensét javasolja a szakbizottság, míg a nyomozati elnökhelyettesi pozícióra a titkos szavazás után Tasnádi Katalin lett a befutó, miközben a közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot érvénytelenítették, amit majd később írnak ki újra.

Amennyiben az Országgyűlés pénteken jóváhagyja az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság két jelöltjét, szeptember 1-től megkezdhetik majd a munkájukat. Unger Anna jelölése többeknél kiverte a biztosítékot.

A volt igazságügyi minisztert nem győzte meg a Tisza érvelése

Bárándy Péter volt igazságyügyi miniszter élesen bírálta Unger Anna jelölését az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A jogász szerint a hivatal feladataihoz elsősorban komoly büntetőjogi, nyomozati és vádképviseleti tapasztalattal rendelkező vezetőre lenne szükség, ezért a választást szakmailag nehezen érthetőnek tartja.

Bárándy Péter a műsorban emlékeztetett arra, hogy az általa is képviselt V21 csoport Ligeti Miklós jelölését támogatta.

A volt miniszter hangsúlyozta, Unger Annát kiváló szociológusnak és választási szakembernek tartja, ugyanakkor szerinte a létrehozandó hivatal vezetéséhez egészen más szakmai háttér szükséges. Úgy fogalmazott: nem tud arról, hogy Unger korábban büntetőügyekkel, ügyészi vagy rendőrségi munkával, illetve büntetőítéletekkel foglalkozott volna. A helyzetet ahhoz hasonlította, mintha egy bűnügyi rendőrtisztet neveznének ki egy szociológiai tanszék élére.

Bárándy ezt az érvelést nem találta meggyőzőnek.

Ligeti Miklós alkalmas lenne, de lehet, hogy már késő

A volt igazságügyi miniszter szerint a hivatalnak nem elsősorban kutatóintézetként, hanem operatív, nyomozati és vádképviseleti feladatokat ellátó szervezetként kellene működnie. Úgy vélte, egy ilyen intézmény csúcsára olyan szakembert kellene állítani, akinek megfelelő büntetőjogi gyakorlata van, és akit az ott dolgozó ügyészek, nyomozók és jogászok is szakmai partnerként fogadnak el.

Külön kifogásolta Unger Anna azon korábbi megjegyzését is, amely szerint a hatéves vezetői ciklus végére sem feltétlenül reális tömegesen jogerős ítéleteket várni. Bárándy szerint éppen azért lenne szükség az új hivatalra, hogy az előkészítő és nyomozati szakasz felgyorsításával az ügyek minél előbb vádemelési szakaszba kerüljenek, és megfelelően előkészített vádiratokkal a bírósági eljárások is gyorsabbá váljanak.

Soós Eszter Petronella politológus korábban úgy értékelte, hogy a döntés azt üzeni, hogy az NVVH elnökének fő feladata nem feltétlenül a jogi „aprómunka” lesz, hanem a szervezet irányítása és a politikai narratíva egyben tartása.

Dull Szabolcs politikai elemző szintén arra hívta fel a figyelmet egy Facebook-posztjában, hogy az NVVH elnöki tisztsége szükségszerűen politikai szerep is lesz. A hivatal vezetőjének ugyanis nemcsak eljárásokat kell majd irányítania, hanem minden nagyobb vizsgálatával, nyilvános megszólalásával és az érintettek megnevezésével közvetlenül alakíthatja a politikai napirendet.

Horn Gábor szerint az NVVH nem az igazságszolgáltatást gyorsítja

Unger Anna jelölését Horn Gábor elemző sem látja jó döntésnek.

„Mintha mást akarna ezzel az egésszel a hatalmon levő párt, mint amit ígért, mint amiről szerintem szó volt, mint amiről az általuk elfogadott törvény szól” – vélekedett Horn Gábor.

Ez így inkább egyfajta értelmezési tér lesz, az orbáni múlt feltárásának színtere, de nem az igazságszolgáltatás folyamatának felgyorsítása, a valódi következmények következetes kikényszerítésének színtere

– fogalmazott.

Hozzátette: „szobor készülhet így, ha jól értem az elnökjelölt céljait, arról, hogy milyen borzalmas volt az orbáni korrupciós világ, még az is lehet, hogy megtudjuk a Hivatal működése okán, hogy miért a feudalizmus uralkodik még mindig kis hazánkban, ahogy azt a jelölt, Unger Anna ígérte a bemutatkozás során. De a polgárosodás megkezdése nem egy ilyen hivatal feladata szerintem, ezt én teljes félreértésnek gondolom”.

Horn Gábor szerint a vagyonvisszaszerzési hivatal feladata az kellene legyen, hogy erőteljesen fellépjen az elrabolt közpénzek visszaszerzéséért, és hogy a „bűnösök bűnhődjenek”. Úgy látja, Unger Anna jelölése azért problémás, mert nem csupán jogi és igazságszolgáltatási tapasztalat hiányzik a jelölt életútjából, hanem az általa felvázolt célok is eltérnek a hivatal törvényben meghatározott feladatától.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a Tisza és Magyar Péter politikai megoldásait korábban is bírálta, de a választói támogatottság eddig őket igazolta. A mostani jelöléssel kapcsolatban azonban úgy fogalmazott: „Lehet, hogy most is így lesz, jó lenne, ha így lenne, de szerintem nem erre megyünk itt”.

A Momentum alapítója szerint Ungernek vissza kellene lépnie

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója arra kérte egy bejegyzésben Unger Annát, hogy „a jelölése körül kialakult bizalmi válság miatt fontolja meg a visszalépését”. Mint írta, személyesen is ismeri Ungert, és „rendkívül tisztességes, felkészült embernek” tartja, az NVVH elnökének kiválasztása azonban szerinte túlmutat a jelölt személyén. Mivel az új hivatalnak még nincs saját tekintélye és intézményi hagyománya, az első elnök személye hosszú időre meghatározhatja annak hitelességét.

Fekete-Győr szerint Unger kiválasztása „komoly csalódottságot és bizalmatlanságot váltott ki” a rendszerváltást akaró közvélemény jelentős részében. Úgy véli, ez komoly terhet jelenthet egy olyan hivatal számára, amely politikailag érzékeny ügyekben vizsgálódik majd, és amelynek döntéseit csak akkor lehet jóhiszeműen értékelni, ha az emberek bíznak a függetlenségében és szakmai felkészültségében.

A Momentum alapítója szerint a vita egyik fő oka, hogy sokan Ligeti Miklóst szerették volna az NVVH élén látni, akit Hadházy Ákos mellett az elmúlt tizenhat év egyik legismertebb és leghitelesebb korrupcióellenes szakemberének tart. Fekete-Győr szerint az elszámoltatás fontosabb bármelyik jelöltnél, ezért „egy történelmi feladatra létrehozott intézmény társadalmi legitimációját minden személyes szempont elé kell helyezni”. Ha Unger mégsem lép vissza, azt javasolja, hogy Ligeti Miklóst és Sárvári Nicholast is vonják be az NVVH vezetésébe vagy szakmai munkájába.

Varju László szerint cselekvésre van szükség

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjéről szóló döntés különösen nagy felelősséggel jár, ezért még a végleges szavazás előtt fel kell tenni a kérdést, hogy valóban lezárult-e a szakmai mérlegelés. Mint írta, a bizottsági meghallgatásokon több komolyan vehető jelölt is bemutatkozott, és egy ilyen hivatal élén különösen fontosnak tartja a bizonyított korrupcióellenes tapasztalatot, a konkrét ügyekben szerzett tudást és a politikai kérdőjelektől minél inkább mentes szakmai hitelességet.

A DK elnöke szerint a legfontosabb szempont a választók bizalma és az elszámoltatással kapcsolatos elvárása. Úgy látja, az emberek nem újabb tanulmányokat és hosszadalmas helyzetértékeléseket várnak, hiszen számos gyanús vagyonmozgás és korrupciógyanús ügy évek óta ismert. „Itt cselekvésre van szükség” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az új hivatalnak már az első pillanattól gyorsan, szakszerűen és következetesen kell fellépnie, feltárnia az ügyeket és megkezdenie a vagyonvisszaszerzést.

Varju László szerint ezért olyan vezetőre van szükség, akinek nem évekre van szüksége ahhoz, hogy megismerje a korrupciós ügyek világát, hanem már bizonyította szakmai felkészültségét. Bár hangsúlyozta, hogy ez nem személyes kritika és senkit nem akar alkalmatlannak bélyegezni, szerinte egy ilyen jelentőségű intézménynél a lehető legmagasabbra kell tenni a mércét. Az első vezető személye ugyanis hosszú évekre meghatározhatja a hivatal hitelességét, miközben az elszámoltatásban „nincs idő éveket várni”.

Barna Judit megvédte Unger Annát

„Minden egyes alkalommal a nagy »megmondók és szakértők« szítják a feszültséget és a társadalmat, hogy a pálya széléről ordítva elégedetlenkedjenek, követeljenek, ezzel egyébként meghurcolva csodás szakembereket. De ilyenkor a máskor oly erős érzékenységük valamiért nem kapcsol be, nem veszik észre a kárt, amit ezzel okoznak. A lényeg, hogy hangos legyen, hogy »én nem őt akartam!«” – írta a kritikákkal kapcsolatban Barna Judit, az egyik első tiszás politikus, fővárosi képviselő.

„Nem úgy működik egy állam, hogy akit nem akarnak (látszólag) sokan Facebookon, azt szépen addig szidják, tartják alkalmatlannak – teljesen alaptalanul – és, lemondásra, visszalépésre szólítják fel, amíg el nem érik a céljukat. A bizalom és a felelősség a megválasztott képviselőké. Ennek tudatában meghoztak egy bizottsági döntést és ma szavaznak róla” – hangsúlyozta.

„Unger Anna érvényesen, elhivatottan és hazaszeretetből pályázott, a célja egyértelmű. A pályázati anyagát pedig csak azok olvasták, akik döntöttek is, a nyilvánosság nem. Elképesztően káros, amit művelnek vele is – megint. Mindenre volt lehetősége mindenkinek körülbelül 16 évig (nyerni is), most vonuljanak vissza, vagy épp maradjanak polgármesterek, az állandó elégedetlenkedés, feszültségszítás helyett, amivel felhergelik a népet” – fogalmazott.

„A rendszerváltás megtörtént, de a társadalomnak is fel kell mellé nőnie” – zárta bejegyzését.

Unger Anna jelölését korábban is többen kritizálták, köztük Havasi Bertalan, Hadházy Ákos, Török Gábor és Puzsér Róbert is.

(Borítókép: Unger Anna 2026. augusztus 25-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)