A CIA igazgatója, John Ratcliffe e heti, titokban tartott moszkvai látogatását új amerikai hírszerzési jelentések előzték meg, amelyek szerint a Kreml úgy véli, hogy az Amerikai Egyesült Államokat jelentősen meggyengítette az iráni háború. Moszkva értékelése szerint ez lehetőséget teremt Oroszország számára arra, hogy fokozza az amerikai érdekek és Washington európai szövetségesei elleni fellépését – számolt be róla a The Washington Post az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.

John Ratcliffe orosz kollégáival folytatott tárgyalásainak részletei továbbra is titkosak, azonban egyik forrás azonban a Washington Postnak elmondta, hogy a CIA igazgatója egyértelműen figyelmeztette Moszkvát arra, hogy ne fokozza az Ukrajna elleni háborút, mert egy ilyen lépés végül visszaüthet Oroszországra.

Ratcliffe kedden érkezett Moszkvába. Ez volt az első ismert látogatás, amelyet CIA-igazgató tett Oroszországban 2021 vége óta. Akkor Joe Biden hírszerzési vezetője, William J. Burns próbálta lebeszélni a Kremlt az orosz-ukrán háború megindításáról.

Az oroszok elismerték a CIA-főnök látogatását

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója megerősítette, hogy tárgyalt Ratcliffe-fel, ugyanakkor azt mondta, hogy az ilyen találkozókban nincs semmi szokatlan. A Kreml tájékoztatása szerint Ratcliffe nem találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A CIA és a Fehér Ház nem kívánta kommentálni az amerikai hírszerzés vezetőjének utazását.

Donald Trump amerikai csütörtökön igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Putyin támadást rendelhet el az Amerikai Egyesült Államok európai szövetségesei ellen.

„Nem fog NATO-területet megtámadni” – jelentette ki Trump, majd egy kézmozdulattal elhárította a Ratcliffe oroszországi útjának valódi céljára vonatkozó kérdést.

Az a titkos hírszerzési értékelés, amely szerint Putyin az iráni háború hat hónapja után meggyengült hatalomként tekint az Amerikai Egyesült Államokra, olyan jelentések sorát követi, amelyek az amerikai csapatok harckészültségének romlásáról és a Teherán elleni elhúzódó katonai műveletek okozta lőszerhiányról számoltak be.

Fogyóban az amerikai fegyverkészlet

Az amerikai hadsereg kulcsfontosságú fegyverkészletei jelentősen megcsappantak. Ez egyaránt érinti a Patriot légvédelmi rendszereket, valamint az olyan korszerű támadófegyvereket, mint a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek és az ATACMS taktikai ballisztikus rakéták, amelyekre az ukrajnai hadszíntéren is óriási az igény.

A Washington Post korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Reaper drónjainak hozzávetőleg a negyedét elvesztette. A felderítésre és precíziós csapásmérésre használt pilóta nélküli repülőgépek darabonként 30–50 millió dollárba kerülnek.

A fegyverhiány az Egyesült Államok ázsiai szövetségeseit is aggasztja, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Washington mennyire lenne képes elrettenteni egy esetleges konfliktust Kínával. Pete Hegseth védelmi miniszter és a kormányzat más tisztségviselői nyilvánosan cáfolják, hogy súlyos lőszerhiány alakult volna ki, miközben ezzel párhuzamosan nyomást gyakorolnak a fegyvergyártókra a termelés felgyorsítása érdekében.