A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva fesztivál egyik programja a római tábor történetét idézi fel, amely a Pilisből kinyúló hegyláb lankáinak végén, a Bükkös-patak által határolt dombon helyezkedett el. A négyszög alakú táborban kövezett utak keresztezték egymást, a katonák barakkjai mellett pedig parancsnoki és adminisztratív épületek, szentély, gabonatároló, fürdő, konyha, istálló és vélhetően kórház is helyet kapott. A tábor körül polgári település alakult ki, a városból kivezető utak mentén pedig temetők jöttek létre, amelyek sírjai a mai város különböző pontjain ma is rendszeresen előkerülnek. Az egykori épületek maradványai ma már nem láthatók, a föld alatt rejtőznek. A tábor és az egykori település történetével az augusztus 29-i régészeti sétán lehet közelebbről megismerkedni, amely a Ferenczy Múzeum udvaráról indul, és a Római Tábornál ér véget. A sétát Dr. Bózsa Anikó régész vezeti.

Szentendre régi és új történetei

Szentendre történetének másik meghatározó fejezete az 1926-ban alapított Régi Művésztelephez kapcsolódik. A jubileumi év alkalmából rendezett Művésztelep 100 című kiállításon közel száz művész több száz alkotása látható. A tárlat nemcsak ismert művekből válogat, hanem ritkábban látott és nemrégiben előkerült alkotásokat is bemutat. A művésztelep történetéhez olyan alkotók neve kapcsolódik, mint Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kondor Béla és Korniss Dezső, a kortársak közül pedig többek között Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József és Szakács Imre munkái szerepelnek a kiállításon.

A százéves művésztelep örökségét a fiatalabb generáció is továbbértelmezi. A Vajda Múzeumban látható NESTArt kiállításon tíz képzőművészeti egyetemi hallgató munkái szerepelnek. A művek a Szentendrei Nyári Művészbázison készültek, és a tárlaton az ott rendezett szitanyomó workshop grafikáiból is látható válogatás.

A Vajda és a posztmodern című kiállítás egyik különlegessége egy nemrég előkerült Vajda-montázs. A mű hordozója egy Dél-Franciaországot ábrázoló Michelin-térkép, amelynek hátoldalára Vajda egy versenybicikli körvonalát rajzolta, a két kerék belsejében pedig korabeli sajtófotókból összeállított montázsok jelennek meg, amelyek a Tour de France epizódjait idézik fel. A mű a Vajda Múzeum kiállításán látható.

Vajda művészete egy másik programban kortárs színházi formában jelenik meg. A Vajda és a posztmodern kiállításban szereplő El Kazovszkij-képregények Vajda egyik rajzát gondolják tovább. Az ezekből kiinduló El Kazovszkij Galateája a férfi és nő közötti kapcsolatok, a vágy és a tárgyiasítás kérdéseit járja körül, El Kazovszkij saját verseinek és szövegeinek felhasználásával.

A Barcsay Múzeum udvarában a kerámiáé lesz a főszerep: a Szentendrei Keramikusok Egyesülete fennállásának húszéves évfordulójához kapcsolódva kiállítás és több mesterségbemutató is várja a látogatókat. A programokon többek között régészeti kerámialeletek restaurálását, porcelánöntést és fazekaskorongon történő edénykészítést lehet megfigyelni.

Az irodalmi programok között Szilágyi Eszter Anna Vitéz László és a Halál című felolvasószínházi darabja szerepel. A Szenteczki Zita rendezte előadás a Kemény Henrik-féle bábhagyományból és a Peer Gynt bolyongástörténetéből építkezik. A történetben Vitéz László a Halállal és saját szerepével is szembekerül: egy nap haladékot kér, hogy találjon valakit, aki meghalna helyette.