A Tiangong Ultra nevű robot a leggyorsabb kísérlete során

8,64 másodperc alatt teljesítette a százméteres távot, amivel jócskán túlszárnyalta Usain Bolt 2009-es, 9,58 másodperces csúcsát.

Ez átlagosan mintegy 42 km/órás sebességnek felel meg. Csong Munhjon, a dél-koreai Cshungnam Nemzeti Egyetem sporttudományi professzora szerint figyelemre méltó technológiai áttörés, hogy egy humanoid robot az egyensúlyát megőrizve képes olyan tempóra, amelyet ember már nem tud elérni.

A rajtnál ugyanakkor a robot még messze elmarad az emberi sprinterektől. Bolt Berlinben 0,146 másodperces reakcióidővel robbant ki a rajtgépből, ami hatékony vízszintes erőkifejtést biztosított a gyorsuláshoz. A Tiangong ezzel szemben egyenes testtartásból, nehézkesen indul, az első rekordkísérleténél pedig közel egy másodpercet késlekedett a rajtjel után, feltehetően az érzékelés csúszása miatt. Iain Hunter, a Brigham Young Egyetem professzora és az amerikai atlétikai szövetség sporttudósa kiemelte, hogy Bolt az ötméteres jelnél még csaknem két másodperccel a robot előtt járt volna.

A táv második felében ugyanakkor már a gép előnyei érvényesültek. A fejlesztők a tömegcsökkentés érdekében újratervezték a robot törzsét és derekát, valamint továbbfejlesztették a motorokat, a mozgástartományt és a vezérlőszoftvert is. Ennek köszönhetően a szerkezet rendkívül gyors, ám rövid lépések sorozatával halad. Míg Bolt 41 lépésből teljesítette a távot, a Tiangong a rekorder futásán több mint ötvenet tett meg, viszont lényegesen magasabb lépésfrekvenciával. Pak Szuhan, a szöuli Kvangvun Egyetem robotikával foglalkozó professzora kifejtette, hogy a robot futástechnikája inkább a motorok optimális működését tükrözi, mintsem az emberi sprintelés leképezését.

Az emberi sprinterek az izmok, az inak és a rugalmas ízületek összehangolt működésével fejtik ki az erőt, ahol a boka, a térd és a csípő minden egyes lépésnél elnyeli, majd részben visszaadja az energiát. A robotok elektromotorjai és fogaskerekei ezzel szemben közvetlenebbül hozzák létre a forgómozgást az ízületekben – magyarázta Pak Hevon, a KAIST humanoid robotikával foglalkozó laboratóriumának vezetője. Míg a világklasszis sprinterek az utolsó húsz méteren az idegrendszeri és izomfáradtság miatt óhatatlanul lassulnak, a Tiangong végig tartani tudja a csúcssebességét, egészen addig, amíg a rekorder futás végén bele nem csapódott a pálya végén kihelyezett ütközőfalba.

A szakértők szerint éppen ez mutatja meg a robotika jelenlegi korlátait, hiszen

a fékezés, az irányváltás és az önálló döntéshozatal terén továbbra is jelentős a lemaradásuk.

Paruncshaja Dzsámkrádzsang, a thaiföldi Mahidol Egyetem sporttudósa szerint a jövőben nem a nyers sebesség fokozása jelenti majd az igazi mérföldkövet, hanem az, ha egy robot képes lesz menet közben mérlegelni, vagyis felismerni egy akadályt és időben lelassítani.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Kevin Frayer/Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.