A kormányfő célja, hogy a korábban a pótköltségvetésekben kezelt kiadások egy részét beépítse az éves alapköltségvetésbe, illetve többéves keretet hozzon létre a növekedési stratégiájának zászlóshajójául szolgáló programok számára - írja a Bloomberg. Összehasonlításképpen az idei pénzügyi évben az alap- és pótköltségvetés együttes összege nagyjából 125 ezer milliárd jen volt. A minisztériumok jellemzően szeptember elején nyújtják be igényeiket, amelyeket a pénzügyminisztérium az év végéig bírál el.

A legfőbb kérdés az, hogy mekkora új államadósság bevonására lesz szükség a megnövekedett kiadások finanszírozásához.

A pénzügyminisztérium februári becslése szerint az adóbevételek a következő pénzügyi évben 87,8 ezer milliárd jenre emelkedhetnek, Takaicsi tervezett élelmiszer-áfacsökkentése azonban mintegy 5 ezer milliárd jennel, nagyjából 83 ezer milliárd jenre mérsékelné ezt. Az adón kívüli bevételekkel együtt a teljes forrás körülbelül 91 ezer milliárd jen lehet, ami 130 ezer milliárd jen feletti költségvetés esetén közel 40 ezer milliárd jenes finanszírozási rést eredményez.

Ez a kalkuláció nagyjából egybevág Takaicsi pénteki nyilatkozatával, amelyet a Jomiuri napilapnak adott. Ebben kijelentette, hogy az új kötvénykibocsátást 40 ezer milliárd jen alatt kívánja tartani. Bár ez jóval meghaladná az idei pénzügyi év alap- és pótköltségvetésének finanszírozására felhasznált 32,7 ezer milliárd jent, történelmi léptékben nem példátlan, hiszen az Shinzo Abe időszakában hasonló összegeket bocsátottak ki, a koronavírus-járvány idején pedig az éves kibocsátás az 50 ezer milliárd jent is meghaladta.

Takaicsi azzal érvel, hogy a nagyszabású beruházások és az általuk generált gazdasági növekedés végső soron fenntarthatóbb pályára állítja az államháztartást,

miközben Japán államadóssága már most a GDP csaknem duplájára rúg. A kormány korábbi költségvetési előrejelzése szerint évi 10 ezer milliárd jen többletkiadás sem növelné a GDP-arányos államadósságot, amennyiben az ország kellően erőteljes gazdasági növekedést ér el.

Takaicsi nem az első japán kormányfő, aki felső határt próbál szabni az új államkötvény-kibocsátásnak. Koizumi Dzsunicsiró 2001 és 2006 közötti miniszterelnöksége alatt 30 ezer milliárd jenes plafont vezetett be, amelyet azonban már az első év után nehezen tudott tartani.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.