Hazai erőművek sora növelte az elmúlt hetekben a termelését azért, hogy részben pótolja azt a hiányt, amely a paksi áram nagy részének kiesése miatt keletkezett. A Paksi Atomerőmű teljesítményét a Duna alacsony vízállása, tehát üzemi ok miatt kellett visszafogni. Bevetette magát a Mátrai Erőmű is, pedig – mint az anyavállalat, az MVM sajtóosztályától a Világgazdaság megtudta – már régen nem a piac kiszolgálása a dolga.

A Mátrai Erőműnek többnyire csak egy blokkja működik 

A Mátrai Erőmű beépített kapacitása hivatalosan 950 megawatt (MW). Ez öt lignittüzelésű blokkból áll, amelyekből már csak három működik, valamint két 33 MW–os gázturbinás egységből. Azonban az Erőmű 2025. január 1-től alapesetben egy blokkos üzemeléssel termel a kapott válasz szerint.

Az idei, rendkívüli hőség okozta krízis idején a IV. és V. blokk is üzemszerűen működött, mégpedig egyenként 224 MW terheléssel. A VI. és VII. gázturbinák a legnagyobb rendszerterhelés időszakában, 17:00, illetve 18:00 órától kapcsolódtak párhuzamosan a hálózatra, egészen 22:00-23:00 óráig. A Mátrai Erőmű célja alapesetben a hazai villamosenergia-hálózat kiszolgálása, de rendelkezik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel is. A társaság tehát kereskedik is az árammal, elsősorban az üzleti kockázatai mérséklése érdekében, azonban fogyasztókkal nem áll szerződéses kapcsolatban.

Nem kötelező bekapcsolni a tartalék erőműveket

Szintén a kérdéses hetek Mavir-adataiból látszott, hogy az MVM még az áramhiány esetén sem indította be azokat a tartalék erőműveit, amelyek működésére áramállatási zavar esetén, vagy a zavar megelőzésére van szükség. Mint megtudtuk, a paksi blokkok teljesítményének csökkenése vagy az extrém rendszerterhelés önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy az MVM valamely tartalékerőművét kötelezően be kell indítani. Az, hogy milyen termelőegységre és milyen teljesítményre van szükség,

• a villamosenergia-rendszer aktuális egyensúlyi helyzetétől,
• a rendelkezésre álló hazai és importkapacitásoktól,
• valamint a rendszerirányító (Mavir) döntésétől függ.

A tartalékkapacitás éppen arra szolgál, hogy szükség esetén gyorsan – a vonatkozó rendszerüzemeltetési követelmények szerint akár mintegy 15 percen belül – rendelkezésre álljon a kieső teljesítmény pótlására – állt a magyarázatban.

A fentiek megerősítik azt a piaci véleményt, hogy a paksi áram kiesése még nem okozott ellátási nehézséget. Még a kiélezett helyzetben is volt megoldás, igaz, drága: a drága import. Külföldi áramből viszont volt elég, az áramellátás stabilitását pedig segítette az országos áramfelhasználási önmérséklet.

Szép csendben rúgták ki az erőmű vezérét

A hét elején derült ki, hogy kirúgták a Mátrai Erőmű vezérigazgatóját, de hogy ki lesz az utódja, ráadásul két napon belül ez már a második MVM-es vezető, akit elküldtek.

Sajnos a hír igaz. Vécsi György vezérigazgatót egy nap alatt távolították el a Mátrai Erőmű éléről – írta ki közösségi oldalára szerda délután Horváth László. A politikus,  aki 2026 áprilisáig a térség, Heves megyei országgyűlési egyéni választókerületi képviselője volt, azt is hozzátette, hogy Vécsi György elkötelezettségének, erőfeszítéseinek, és az ott dolgozók munkájának köszönhetően nem csak stabil jelene, hanem már jövőképe is volt a Mátrának.

– hívta fel a figyelmet. Arra is emlékeztetett, hogy 2025-re már végleg bezárták volna az erőművet, ha "a nemzetközi energialobbi és hazai kiszolgálóik" korábban érvényesíteni tudták volna akaratukat.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2021. július 1-jétől MVM Mátra Energia Zrt. néven folytatja működését. Az 1969 óta üzemelő mátrai erőmű Magyarország egyetlen jelentős hazai primer energiaforrására, a lignitre alapozott erőműve, összesen 950 MWe-os beépített kapacitással,

amely ellátásbiztonsági és energiafüggetlenségi szempontból jelentős szerepet tölt be. Az erőmű 2022. évi villamosenergia-termelése 3 417 GWh volt. Lignit alapú blokkjaiba a tüzelőanyagot két saját tulajdonú bányájából, a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be, amelyekből 2022-ben 4,87 millió tonna lignitet termeltek ki.

Az erőmű a megújuló energiatermelésben 2002 óta van jelen, amellyel jelentős mértékben hozzájárult az Európai Unión belül vállalt fenntarthatósági mutatók teljesüléséhez. A CO2 kibocsátás csökkentése érdekében a társaság a tüzelőanyaghoz keverve 12,7 százalék mennyiségben biomasszát is éget.

A céginformációs adatbázis szerint létesítmény dolgozóinak létszáma több mint 1 766 fő, a Wikipédia szerint ezen kívül még a vállalat beszállítóin keresztül további 10 ezer főnek biztosít munkát. Nettó árbevétele 2025-ben csaknem 83 milliárd forint volt, azonban adózott eredménye mínuszba fordult, a 2 milliárd forintot is meghaladta.