BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 28. 9 percnyi olvasás
A mesterséges intelligencia, vagy röviden MI, esetleg AI, már nem csupán egy jövőbeli elképzelés – már most is meghatározza, hogyan dolgozunk, tanulunk és élünk. Az AI iránti lelkesedés azonban nem oszlik meg egyenletesen a különböző korcsoportok között, minden generáció máshogyan reagál rá, ahogyan erről az AI Summit 2026-on is szó lesz. A Z-generáció és a millenniálok teljes gőzzel belevetik magukat, és az AI-t mindenben felhasználják, az iskolai feladatoktól kezdve a karrierépítésig. Eközben az X-generáció és a baby boom generáció inkább óvatosan halad, és az AI ígéretét a bizalom, a magánélet és a változásokkal kapcsolatos aggályokkal mérlegeli.
Szó lesz arról az AI Summit 2026-on, hogy mégis melyik generáció hogyan reagál az AI-ra, a mesterséges intelligenciára. Megállja-e a helyét az a közvélekedés, hogy az idősek mindent bevesznek, ami a neten van, a fiatalok meg erős forráskritikával állnak mindenhez? A kérdést már az UC, a Cincinatti Egyetem is vizsgálta, mert ez nem olyan egyszerű, mint elsőre látszódik.
A 16–29 éves Z-generáció tagjai digitális bennszülöttek, akik számára a mesterséges intelligencia gyorsan a mindennapi élet szerves részévé vált. A Deloitte 2025-ben végzett felmérése szerint a Z-generációsok 76%-a használt már önálló generatív mesterséges intelligencia-eszközöket, mint például a ChatGPT vagy a Claude, ami a legmagasabb arány az összes generáció közül.
Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit Budapestet 2026. szeptember 7–8-án a Városligetben!
Egy külön, 2025-ben készült SurveyMonkey-felmérésből kiderült, hogy a Z-generáció leggyakrabban az oktatás, a termelékenység és a szórakozás területén használja a mesterséges intelligenciát. Az oktatás vezette a listát: a válaszadók 61%-a állította, hogy mesterséges intelligencia-eszközöket használ a tanulás támogatására.
A felmérés szerint az átlagos Z-generációs fiatalok számára „a mesterséges intelligencia egyre szorosabban beépül mind a munkahelyi, mind a magánéletbe”, és a felmérések szerint a szexuális aktivitásuk erősen elmarad az elődeiktől. Az idősebb generációkhoz képest a Z-generáció inkább kíváncsisággal, mint óvatossággal viszonyul a mesterséges intelligenciához, és arra koncentrál, hogy az hogyan növelheti a hatékonyságot és javíthatja a mindennapi élményeket, kevésbé arra, hogy mit okoz ezzel az életében.
A 30–45 éves milleniálok, vagyis Y-ok kissé lemaradnak a Z-generációtól a mesterséges intelligencia használatában, de az alkalmazásuk továbbra is széles körben elterjedt. A Deloitte 2025-ös felmérése szerint a millenniumi generáció tagjainak 58%-a használt már önálló mesterséges intelligencia-eszközöket, míg 60%-uk rendszeresen használja a már meglévő termékeikbe beépített passzív mesterséges intelligenciát.
A SurveyMonkey 2025-ös felmérése szerint a millenniumi generáció tagjai gyakran fordulnak a mesterséges intelligenciához szórakozás, hobbi, sőt mentális egészségi tanácsok céljából is, amire nagy szükségük van, mert kiégésig hajtják magukat. Ez a nyitottság ellentétben áll az idősebb generációkkal, akik közül sokan továbbra is távol tartják magukat, mivel túlságosan szkeptikusak a mesterséges intelligencia által nyújtott személyre szabott tanácsokkal szemben.
A millenniumi generáció is élen járt abban, hogy a mesterséges intelligenciát bevezessék a munkahelyekre. A Pew Research Center 2025-ös felmérése szerint a válaszadók 30%-a használja a ChatGPT-t a munkája során. Ehhez képest az X- és a baby boomer generáció tagjainak csupán 18%-a jelenti, hogy a mindennapi munkája során mesterséges intelligenciát használ.
A mesterséges intelligencia (AI) elterjedtsége a 46–59 éves X-generáció körében alacsonyabb. Csupán 36%-uk használt már önálló AI-eszközöket, míg körülbelül a fele, azaz 49%, a már használt alkalmazásokban – például a Gmailben vagy a Facebookon – található passzív AI-funkciókat veszi igénybe.
Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem játszik központi szerepet a legtöbb X-generációs ember mindennapi életében, de a technológiával kapcsolatos ismertség magas. A Pew jelentése szerint a válaszadók 78%-a ismeri a ChatGPT-t, és több mint a fele, azaz 52% állítja, hogy „sokat” hallott róla.
A SurveyMonkey szerint az X-generáció „kiegyensúlyozott szemléletmóddal” viszonyul a mesterséges intelligenciához. Sokan elismerik annak értékét, különösen a szakmai környezetben, de továbbra is óvatosak maradnak. Az X-generáció tagjai „az adatvédelemmel és a pontossággal kapcsolatos fokozott aggodalmak” miatt vonakodnak a mesterséges intelligenciát személyes célokra használni.
A 60–75 éves „baby boomerek” az a generáció, amelyik a legkevésbé hajlamos az AI használatára vagy figyelemmel kísérésére, de vannak nagyon hasznos szokásaik. A Deloitte adatai szerint mindössze 20%-uk vallja, hogy kipróbálta az önállóan működő AI-eszközöket, ami 56%-os csökkenést jelent a Z-generáció elterjedtségi arányához képest.
A SurveyMonkey megállapította, hogy az AI-t kipróbáló baby boomerek körében a szórakozással kapcsolatos felhasználási módok gyakoribbak, mint a munkával kapcsolatosak. Valószínűleg a nyugdíjazás is szerepet játszik ebben, mivel sokan már nem szorulnak az AI-ra termelékenységi vagy karrierbeli eszközként.
Ennek ellenére egyre növekszik a tudatosság. A baby boomer generáció tagjainak körülbelül 67%-a ismeri a ChatGPT-t, és 35%-uk állítja, hogy már passzívan is használt mesterséges intelligencia-funkciókat. Az X-generációhoz hasonlóan a baby boomer generáció tagjai is óvatosan közelítenek a mesterséges intelligenciához, gyakran megkérdőjelezik a válaszok pontosságát és az eszközök mögött álló vállalatok megbízhatóságát.
Akár örömmel fogadják, akár ellenállnak neki, a mesterséges intelligencia alakítja a jövőt. A UC 1819 Innovation Hub központjában a Microsoft és más vállalatok szakértői oktatják a hallgatókat és a cincinnati közösség tagjait a mesterséges intelligencia témakörében, míg a startup-vállalkozások alapítói az automatizálást használják új termékek fejlesztésére.
A Cincinnat-i Innovációs Negyed vezetői egyaránt elismerik, hogy a mesterséges intelligencia ígéretes lehetőségeket, ugyanakkor valós korlátokat is hordoz magában. A Cincinnat-i Egyetem (UC) elsődleges célja, hogy a hallgatókat és a közösség tagjait felelősségteljes használatra és tájékozott döntéshozatalra képezze.
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább mindennapossá válik, minden generáció hozzájárulhat ehhez. A Z-generáció lelkesedése elősegíti az innovációt, míg az X-generáció szkepticizmusa fontos fékként szolgál annak tekintetében, hogy a kritikus feladatokat korlátozott felügyelet mellett külső platformokra bízzák-e.
Erről a világról lesz szó az AI Summit Budapest 2026-on, amely negyedik alkalommal hozza össze a technológiai szektor, az üzleti élet, a tudományos kutatás és a szabályozói oldal meghatározó szereplőit. A Városliget három ikonikus helyszíne – a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum és az RTL Liget – két napon keresztül ad otthont az eseménynek, amelyen tíz szakmai színpadon több mint 300 hazai és nemzetközi előadó osztja meg tapasztalatait. A több ezer látogatót vonzó konferencia célja, hogy a legfrissebb fejlesztések mellett azokat a gyakorlati kérdéseket is megmutassa, amelyekkel a vállalkozásoknak és a szakembereknek már most szembe kell nézniük.
Az előadók teljes névsora és a róluk kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a rendezvény oldalán.
(via)
Napi