A parlament pénteki ülésén szavazhatja meg Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, amivel célegyenesbe fordulhat Magyar Péter kampányban tett legfőbb vállalása. A miniszterelnök sokszor hangoztatta, hogy a Tisza győzelme esetén a legfőbb feladatának a korrupció felszámolását, valamint az abban részt vett személyek elszámoltatását tekinti.

Ennek érdekében hozták létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, aminek legfőbb feladata az lesz, hogy mindenkit a vádlottak padjára ültessen, akinek szerepe volt a közvagyon elherdálásában, kijátszásában.

Csütörtökön aztán bejelentették, hogy Unger Annát javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága az NVVH elnöki pozíciójára. A jelölésről a bizottság csütörtökön délelőtt szavazott, miután kedd délelőtt meghallgatták az elnökjelölti beszédét, majd válaszolt a képviselők és a kiválasztásban részt vevő civil szervezetek képviselőinek kérdéseire. Vezetői esküjét azonban csak akkor teheti le, ha az országgyűlés augusztus 28-án, pénteken kétharmados többséggel elfogadja a jelölést. Mivel a Tisza kényelmes, kétharmados többséggel rendelkezik, így ez formaságnak tűnhet, de nem biztos, hogy az.

Az Index cikke szerint ugyanis a döntés, amire kis túlzással a fél ország várt, úgy tűnik, csak jobban megosztotta a lakosságot. Szakértők, elemzők, politológusok és a közélet különböző szereplői egy másik jelöltet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst várták befutónak. Erről tanúskodnak a döntés óta megjelent vélemények is, többen ugyanis kétkedve fogadták a bizottsági jelölést, kritikával illették a kormányt vagy éppen magát a kiválasztási folyamatot.

Magyar Péter sógora sem támogatta Ungár Annát

A lap felidézte, hogy a bizottsági szavazáson egyetlen nem szavazat (tehát nem tartózkodás) érkezett, az pedig pont Unger Annára, méghozzá a Tisza egyik erős emberétől, Melléthei-Barna Mártontól, akiből majdnem igazságügyi miniszter lett. A képviselő később a 24.hu-nak árulta el döntésének hátterét:

„Azért szavaztam nemmel, mert ez volt a szakmai meggyőződésem. Egy olyan jogász végzettségű jelöltet szerettem volna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére, aki kellő szakmai beágyazottsággal rendelkezik az ügyészséghez” – mondta Melléthei-Barna, aki hozzátette, hogy szerinte alkalmasabb lett volna a feladat ellátására Ligeti Miklós.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha Melléthei-Barna Márton a bizottsági szavazáson elutasította Unger jelölését, akkor a parlamentben miért tenne ellenkezőleg, illetve, hogy esetleg mások is követhetik-e a képviselő példáját. Egy olyan forgatókönyv, hogy nem szavazza meg a Tisza-frakció Ungert, igen nagy politikai blama lenne a kormánypártnak és Magyar Péternek is.

Kritikák kereszttüzében az elnökjelölt

Számos olyan szereplő is kritizálta a döntést, akik egyébként az NVVH által célba vett az Orbán-kormányok legnagyobb kritikusainak számítanak. Hadházy Ákos korábbi országgyűlési képviselő ugyan kiváló szakembernek tartja Unger Annát, ám Ligetit sokkal alkalmasabbnak gondolja, ezért úgy véli, hogy Unger akkor bizonyítaná a legjobban alkalmasságát, ha lemondana.

Élesen bírálta Unger Anna jelölését Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A jogász szerint a hivatal feladataihoz elsősorban komoly büntetőjogi, nyomozati és vádképviseleti tapasztalattal rendelkező vezetőre lenne szükség, ezért a választást szakmailag nehezen érthetőnek tartja.

Bárándy hangsúlyozta, Unger Annát kiváló szociológusnak és választási szakembernek tartja, ugyanakkor szerinte a létrehozandó hivatal vezetéséhez egészen más szakmai háttér szükséges. Úgy fogalmazott: nem tud arról, hogy Unger korábban büntetőügyekkel, ügyészi vagy rendőrségi munkával, illetve büntetőítéletekkel foglalkozott volna. A helyzetet ahhoz hasonlította, mintha egy bűnügyi rendőrtisztet neveznének ki egy szociológiai tanszék élére.

Török Gábor politikai elemző ugyan nem fogalmazott meg kifejezetten kritikát a jelölésről, mégis úgy véli, politikai döntés születhetett, mivel Unger Anna testesítheti meg a Tisza narratíváját, míg Ligeti Miklós az ügyekre és az igazságszolgáltatásra fókuszáló megközelítést képvisel.