2026 második negyedévében az EU 701,8 milliárd euró értékben importált és 680,0 milliárd euró értékben exportált árukat az unión kívüli partnerekkel folytatott kereskedelemben. Az import éves alapon 11,7 százalékkal, az export 4,5 százalékkal nőtt, így az áruforgalmi mérleg 21,8 milliárd eurós hiányt mutatott.

Ez az első negyedéves deficit 2023 második negyedéve óta, de a folyamat legfontosabb üzenete nem pusztán az egyenleg romlása, hanem annak szerkezete:

exportoldalon az USA, importoldalon Kína és a tágabb ázsiai beszállítói kör vált meghatározóvá.

A legfontosabb exportpiac továbbra is az Egyesült Államok, ahová az EU 127,7 milliárd euró értékben szállított árut a második negyedévben. Ez azonban 5,6 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel párhuzamosan az USA-ból érkező import 11,5 százalékkal 98,7 milliárd euróra nőtt, vagyis az EU hagyományosan jelentős amerikai áruforgalmi többlete érdemben szűkült.

A havi bontás alapján az amerikai reláció romlása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre. Az adatok szerint az EU Egyesült Államokba irányuló vegyipari és gyógyszeripari kivitele 2025 második negyedévéhez képest jelentősen csökkent, miközben az USA-ból érkező ásványi tüzelőanyagok importja érdemben nőtt. Ez önmagában nem bizonyít közvetlen oksági kapcsolatot az amerikai vám- és kereskedelempolitika, valamint az EU exportgyengülése között, de növeli annak jelentőségét, hogy

az EU legnagyobb exportpiaca vámfenyegetésekkel és kétoldalú alkukkal terhelt környezetben vált sérülékenyebbé.

A WTO 2025-ös értékelése szerint a vámemelések körüli bizonytalanság és az import előrehozása már torzította a globális kereskedelmi folyamatokat, az EU és az USA pedig 2025 júliusában politikai megállapodást kötött a kereskedelmi keretek stabilizálásáról. Ezért a havi adatok értelmezésénél a vámháborús környezet fontos háttér, de nem önálló magyarázat.

Közben importoldalon Kína szerepe továbbra is meghatározó maradt.

Az EU 153,6 milliárd euró értékben importált árukat Kínából 2026 második negyedévében, ami a teljes unión kívüli import 21,9 százalékát tette ki. Az uniós export Kína felé 50,3 milliárd eurót ért el, vagyis a kétoldalú áruforgalomban továbbra is jelentős európai hiány látható.

A kínai import növekedése mellett a havi adatok arra utalnak, hogy

több más ázsiai beszállító szerepe is gyorsan erősödött.

Tajvan, Vietnám és Malajzia esetében különösen a gépek és szállítóeszközök behozatala emelkedett látványosan. Ez jól illeszkedik a „Kína plusz egy” vállalati logikához: a kockázatmentesítés nem feltétlenül az európai gyártókapacitások visszaépítését jelenti, hanem sok esetben az ázsiai beszállítói bázis földrajzi szélesítését.

A teljes mérlegromlásban az energia továbbra is kulcstényező maradt.

Az Eurostat közlése szerint 2026 második negyedévében az EU áruforgalmi deficitje elsősorban az energiaegyenleg romlása miatt alakult ki: az energiahordozók hiánya az első negyedévi 71,3 milliárd euróról 101,1 milliárd euróra nőtt.

Az EU külkereskedelmi pozíciója így nem egyik negyedévről a másikra omlott össze, hanem stratégiailag sérülékenyebb szerkezetet mutat.

Az Egyesült Államok továbbra is a legfontosabb exportpiac, de az oda irányuló kivitel csökkent, miközben az amerikai import – részben az energiahordozók miatt – nőtt. Kína importoldali dominanciája megmaradt, és a tágabb ázsiai beszállítói kör is erősödött. A külkereskedelmi adatok alapján az EU kitettsége nem eltűnt, hanem átrendeződött: a kontinens külső egyensúlya egyszerre függ az energiaáraktól, az amerikai piac hozzáférhetőségétől és az ázsiai gép- és technológiai beszállítóktól.

Az adatok az EU unión kívüli árukereskedelmére vonatkoznak, nominális euróértéken. Nem tartalmazzák a szolgáltatáskereskedelmet, az EU-n belüli áruforgalmat és a működőtőke-áramlásokat. A termékcsoportok az Eurostat által használt SITC-besorolást követik: az energia a SITC 3, a vegyipari és kapcsolódó termékek a SITC 5, a gépek és szállítóeszközök a SITC 7 kategóriába tartoznak.

Címlapkép forrása: Shutterstock