GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 28. 2 percnyi olvasás
Szerinte nincs ok az aggodalomra.
Donald Trump elnök csütörtökön telefonon nyilatkozott az Axiosnak, és azt mondta, egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy Oroszország NATO-tagállamokat támadna meg. Miért fontos ez? Az európai vezetők egyre komolyabban tartanak ettől, és nyilvánosan is figyelmeztettek arra, hogy Moszkva egy korlátozott támadással vagy más katonai provokációval próbára teheti a NATO elszántságát – valamint Trump elkötelezettségét az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke, vagyis a szövetség kollektív védelmi klauzulája iránt.
A CIA igazgatója, John Ratcliffe kedden titkos látogatást tett Moszkvában, ahol találkozott orosz kollégájával, Szergej Nariskinnel. Több sajtóorgánum arról számolt be, hogy a látogatás célja az volt, hogy Washington figyelmeztesse Moszkvát: ne támadjon meg egyetlen NATO-tagállamot sem.
Trump azonban vitatta ezeket az értesüléseket, és az Axiosnak azt mondta, Ratcliffe nem adott át ilyen figyelmeztetést.
„Egyáltalán nem aggódom emiatt. Semmi probléma nincs”
– mondta Trump, amikor arról kérdezték, hogy elképzelhetőnek tart-e egy orosz provokációt a NATO-tagállamokkal szemben.
Az elnök Ratcliffe moszkvai útját „szokásos ügyintézésnek” nevezte, és értetlenségének adott hangot a látogatásról megjelent sajtóbeszámolókkal kapcsolatban.
„Ratcliffe félévente vagy évente egyszer találkozik az orosz kollégájával. Nagyon jó a kapcsolatuk. Nem volt semmilyen üzenet, és semmi szokatlan nem történt”
– mondta Trump.
Két órával később, amikor újságírók kérdezték, ismét felmerült, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt a NATO-tagállamok elleni esetleges támadásokra.
Trump azt mondta, nem akarja kommentálni a kérdést, ugyanakkor hozzátette: „Nem fognak NATO-területet megtámadni.”
A másik fél, Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője csütörtökön megerősítette, hogy moszkvai látogatása során találkozott Ratcliffe-el. Azt mondta, hogy a megbeszélések „munkájuk rendszeres részét” képezik, és „semmi rendkívüli nem történt”. Nariskin közlése szerint Ratcliffe-el „hírszerzési ügyekről” tárgyalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin a következő hónapokban 500 ezer katona mozgósítását tervezi, hogy újabb offenzívát indítson Ukrajnában. Zelenszkij szerint Oroszország emellett 30 ezer további észak-koreai katona fogadásához szükséges infrastruktúrát is kiépít, akiket Ukrajnában vetnének be.
Az elmúlt hetekben több NATO-tagállam, köztük Románia és Lengyelország légterébe is orosz drónok hatoltak be, amelyeket lelőttek.
Csütörtökön az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország „a tűzzel játszik”, amikor olyan technológiát biztosít Ukrajnának, amely lehetővé teszi számára, hogy nagy hatótávolságú támadásokat hajtson végre Oroszország mélyén.
Az orosz külügyminisztérium egyik szóvivője azzal fenyegetőzött, hogy válaszul a brit katonai segítségre Oroszország brit katonai célpontokat támadhat meg Ukrajnában és Ukrajna területén kívül is.
Napi