Önkéntes tőketörlesztési moratórium elindításáról állapodott meg az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Magyar Bankszövetséggel – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs. A tárcavezető szerint az intézkedés célja, hogy likviditási segítséget nyújtson azoknak az agrár- és élelmiszer-gazdasági vállalkozásoknak, amelyek működését az aszály, a terméskiesés és a kedvezőtlen gazdasági környezet veszélyezteti.

A program 2026. szeptember 1-jén indul, belépni legalább december 31-ig lehet. A jogosult vállalkozások tőketörlesztését 2027. december 31-ig függeszthetik fel, miközben a kamatfizetési kötelezettségük megmarad. A könnyítés tehát nem teljes hitelmoratórium: átmenetileg mérsékli a havi pénzügyi terheket, de a tartozást nem engedi el.

Ötszáz milliárd forintnyi hitelt érinthet a mostani intézkedés

A lehetőség az agrár-élelmiszeripari értéklánc valamennyi szereplője – a mezőgazdasági termelők, az állattartók, a feldolgozók és a kereskedők – előtt nyitva állhat. A Magyar Bankszövetség becslése szerint mintegy 500 milliárd forintos tőketartozás kerülhet a program hatálya alá. Ez azonban nem új költségvetési támogatást jelent, hanem annak a banki hitelállománynak a nagyságrendjét, amelynél átmenetileg elhalaszthatják a tőketörlesztést – mutatott rá cikkében a Szabolcshir.hu.

A konstrukció mindkét oldalon önkéntes lesz. Az egyes bankok maguk dönthetnek a csatlakozásról, saját eljárásrendet és jogosultsági feltételeket alakíthatnak ki, valamint egyedileg vizsgálhatják az ügyfelek rászorultságát. A Bankszövetség ajánlása minimumfeltételeket határoz meg, amelyeknél a pénzintézetek kedvezőbb megoldást is kínálhatnak.

Az Index szerint, a bankok gyorsított különeljárás kidolgozását és tanácsadást is vállaltak. A gazdálkodóknak ugyanakkor érdemes megvárniuk saját finanszírozójuk részletes tájékoztatását, mert a bevont hitelek köre, az igénylés dokumentumai és az elbírálás szempontjai pénzintézetenként eltérhetnek.

A takarmányhiány miatt már korábban lépett a kormány

A hitelkönnyítés az új kormány eddigi aszálykezelő intézkedéssorozatába illeszkedik. Az állattartók számára az egyik legsürgetőbb problémát a szálastakarmány hiánya jelenti: egyes országrészekben a hozamok 30–50 százalékkal maradtak el az átlagostól, miközben a széna és a szalma ára jelentősen emelkedett.

A minisztérium ezért országos készletfelmérést indított, megvizsgálta az állami kezelésű területeken rendelkezésre álló kaszálási lehetőségeket, és tárgyalásokat kezdett a takarmányszállítás költségeinek mérsékléséről. A tervek között szerepel a szálastakarmány fuvarozásához kapcsolódó útdíjak csökkentése, a kedvezményt pedig a bérfuvarozókra is kiterjesztenék.

A külgazdasági hálózat bevonásával felmérték a környező országok takarmánykészleteit is, hogy hiány esetén gyorsabban lehessen külföldi forrásokat bevonni. Emellett napirendre került az erőművi biomassza-felhasználás szabályainak felülvizsgálata, valamint a takarmányozásra alkalmas ipari melléktermékek szélesebb körű hasznosítása. A kormány az agrártámogatások előlegfizetésének gyorsításával is javítani akarja a gazdaságok likviditását.

Külön védelem a támogatások elvesztése ellen

Az aszály miatt kötelezettségeiket teljesíteni nem tudó gazdálkodók vis maior kérelmet nyújthatnak be. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elmaradt vetés, a részleges kelés, a takarmányhiány vagy más, közvetlenül az időjárási helyzetből eredő akadály miatt ne veszítsék el automatikusan támogatási jogosultságukat.

A vis maior bejelentés azonban nem azonos az agrárkár-enyhítési rendszerben tett kárbejelentéssel: a két eljárást külön kell megindítani.

A korábbi aszálykárok után külön rendkívüli támogatást is meghirdettek. A 2025-ben legalább 30 százalékos igazolt kukorica-hozamveszteséget elszenvedő termelők számára legfeljebb 10,8 millió eurónak megfelelő forintösszeg áll rendelkezésre az uniós mezőgazdasági válságalapból. Az idei aszály miatt a kukoricatermelők számára külön kárenyhítési könnyítést vezetett be a kormány. A súlyosan károsodott, szemeskukoricaként már gazdaságosan nem betakarítható állományokat zölden levághatták vagy lesilózhatták anélkül, hogy emiatt automatikusan elveszítették volna a kárenyhítésre való jogosultságukat. A rendkívüli szabály alapján az aszálykárt kivételesen a növény levágását követően is be lehetett jelenteni, legkésőbb augusztus 15-ig. A könnyítés az állattartók helyzetét is javíthatta, hiszen a károsodott kukorica egy része így takarmányként hasznosulhatott.

A most bejelentett tőkemoratórium ezekhez képest közvetlenebb likviditási segítséget adhat: nem a károk utólagos megtérítésére, hanem a vállalkozások fizetőképességének megőrzésére szolgál. Hatása ugyanakkor azon múlik majd, hány bank csatlakozik, milyen hiteleket vonnak be, és milyen feltételekkel minősítik rászorulónak az ügyfeleket. A gazdák terheit ugyanakkor átmenetileg enyhítheti, az aszály miatt kiesett bevételt és a megdrágult takarmányt azonban önmagában nem pótolja.