A megoldhatatlan dilemma

Ukrajnában 2019 óta Volodimir Zelenszkij van az elnöki székben, menetrend szerint 2024-ben lett volna újabb megmérettetés, ugyanakkor ezt a fennálló háborús és jogi helyzet nem teszi lehetővé. Ahhoz, hogy demokratikus választásokat lehessen tartani az országban, rengeteg, rendkívül nehezen megoldható problémára kellene valamilyen választ találni:

• Nem tisztázott például, hogy pontosan kik, és hogyan szavazhatnának. Az ország mintegy 19-20 százaléka orosz megszállás alatt van, ahol nyilvánvalóan nem tudják leszavaztatni az ott élő ukránokat.
• A háború kezdete óta több millió ember hagyta el az országot, jelenleg mintegy 5,8 millió ukrajnai menekült él más országokban. Az ő nyilvántartásuk komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, és külföldi segítség nélkül nem is menne.
• Százezres nagyságrendben harcolnak az ukrán katonák a frontvonalon, az ő szavazásuk szinte lehetetlen, arról nem is beszélve, hogy Kijevnek egy demokratikus választáshoz olyan adatokat kellene megosztania nyilvánosan, amiből következtetni lehetne a háborúban elesett katonák számára is. Ezt a kormány nyilvánvalóan igyekszik elkerülni.
• Oroszország több száz kilométer hosszan állandó támadás alatt tartja az ukrán területeket, valamint folyamatosan bombázza a nagyvárosokat, ilyen helyzetben elképzelhetetlen, hogy biztonságosan meg tudjanak rendezni egy választást.
• Moszkva valószínűleg azonnal lecsapna a lehetőségre, és minden lehetséges eszközt bevetne, hogy gyengítse az ukrán államhatalmat. Drasztikus dezinformációs kampány jönne, kibertámadásokkal ásnák alá a választás mögötti intézményrendszert, kémek sokaságát eresztenék rá a témára. Ez nagyban megkérdőjelezné, egyáltalán mennyire lehetne tisztán, minden jelölt számára egyenlő feltételek mellett megtartani a kampányt és a választásokat.
• Az egész rengeteg pénzbe kerülne, és az oroszok elleni háborús erőfeszítésektől vonna el erőforrást.
• Jogi szempontból is alaposan meg kellene dolgozni az ügyet, például az alkotmány megváltoztatásához átmenetileg muszáj feloldani a hadiállapotot, ami kritikus következményekkel járhat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 August 2026.#StandWithUkraine pic.twitter.com/jCL5WogTvn https://x.com/hashtag/StandWithUkraine?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Ministry of Defence (@DefenceHQ) August 21, 2026

Ebben a helyzetben Kijev visszatérően azt kommunikálta, hogy egyszerűen nem állnak rendelkezésre a megfelelő feltételek, és nem tudnak megszervezni egy választást, hiszen

a fenti listára egyenként is rendkívül nehezen lehetne megoldást találni, egyben pedig lehetetlennek látszik.

A másik legnagyobb problémát az okozza, hogy a miközben Kijev négy és fél éve ádáz háborút vív az oroszokkal szemben, a legkevésbé arra van szüksége, hogy az egymás ellen kampányoló jelöltek miatt az ország megosztott legyen.

Visszatérő gondolat

Korábban már több alkalommal is felmerült, hogy esetleg választásokat kellene tartani az országban, ezek közül a két legkiemelkedőbb példa:

• Miután a fent részletezett okok miatt 2024-ben nem rendeztek választásokat az országban, Moszkva teljes pályás letámadást indított. Szinte minden orosz és oroszbarát csatornán megállás nélkül azt terjesztették, hogy Zelenszkij már nem legitim vezetője Ukrajnának, választásokat kellene tartani. Idővel ez a nagyon erős médiakampány lejjebb tekerődött, de máig nem veszett ki igazán. Az orosz politikai elit visszatérően előveszi, hogy azért sem hajlandóak tárgyalófélként tekinteni az ukrán vezetőre, mivel őt nem tartják legitimnek.
• 2025 elején Donald Trump is felvetette, hogy szerinte választásokat kellene tartani az országban. Akkor erősen felmerült annak a lehetősége, hogy valójában egy nyomásgyakorlási kísérletről volt szó a washingtoni politikus részéről, ugyanis igyekezett rávenni Zelenszkijt, hogy „nyitottabb legyen” az amerikai békés lezárást célzó megoldási elképzelésekre. Olyan kijelentés is elhangzott az amerikai elnöktől, hogy a regnáló ukrán elnök mindössze „4 százalékos” támogatottsággal bír. Gyanús ugyanakkor, hogy ez az ötlet valójában szintén Moszkvából érkezett, valószínűleg a vezető orosz politikusok folyamatosan azt sulykolták a felek között közvetíteni próbáló Fehér Háznak, hogy nem tekintik legitimnek a kijevi vezetést. Ezt a nyomást már komolyabban vették, bizonyos (látszat)intézkedések történtek is a választás kereteinek kidolgozására, de végül ebből sem lett semmi. Trump később az év végén azt is kijelentette egy interjú során, hogy szerinte „Ukrajna többé már nem demokrácia”.

Trump: Maybe Zelensky will win the election. https://t.co/ewCtQ5SJ2r

— Polymarket Intel (@PolymarketIntel) December 9, 2025

Az ukrán politikai helyzet aztán 2026 nyarán ismét felforrósodott, miután az elnök úgy határozott, hogy teljes sorcserét hajt végre, és szinte mindenkit elküld a kormányból. A lépést azzal magyarázták, hogy komoly átalakításra van szükség, különös tekintettel a közelgő tél miatt várható energetikai kihívásokra, a külpolitikai kapcsolatrendszer megerősítésére és a tartós háborús berendezkedésre. Az elküldött vezetők között van az a Mihajlo Fedorov védelmi miniszter is, aki rendkívüli népszerűségnek örvendett Ukrajnában.

A döntést követően rég nem látott jelenetek alakultak ki az utcákon: tömegek vonultak ki, hogy tüntessenek a tárcavezető elküldése ellen.

Zelenszkij is érzékelte, hogy valahogy megoldást kell találnia az elégedetlenkedésre, ezért igyekezett más pozíciót ajánlani Fedorovnak, ám ő ragaszkodott a védelmi miniszteri székéhez. A patthelyzet nem oldódott meg, ezzel az ukrán elnök pedig szerzett magának egy riválist, méghozzá olyat, aki rendkívüli elismertségnek örvend az ukrán nép körében, és egyértelműen nem Moszkva érdekeit képviseli. Az ukrán elnök számára az igazi feketeleves csak ezután jött: a korábbi minisztere nyilvánosan kritizálni kezdte őt, és ismételten a választások megtartásának fontosságáról kezdett beszélni.

VIDEO: Hundreds of people took to the streets of Kyiv to protest the removal of Defence Minister Mykhailo Fedorov, as demonstrations spread across Ukraine following President Volodymyr Zelensky's sweeping government reshuffle. pic.twitter.com/pv46vUM4Fw https://t.co/pv46vUM4Fw

— AFP News Agency (@AFP) July 16, 2026

Egy új kihívó

Fedorov egy hosszú interjúban keményen ostorozta Zelenszkijt, ami szokatlan az ukrán belpolitikában a háborús helyzetre tekintettel. Korábban több olyan vezető is volt – például a fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij – aki visszafogott kritikát fogalmazott meg a vezetéssel szemben (az ő elbocsátásakor szintén felmerült az indulása egy választáson, de ennél kevésbé direkten beszéltek róla), de az ennyire nyílt vélemény szokatlan. A volt védelmi miniszter ugyanis rögtön egy rendkívül aggasztó felvetéssel nyitott:

Úgy tűnik, Ukrajna lassan vesztésre áll az Oroszország elleni háborúban

– mondta, hozzátéve, hogy Kijevnek alig pár hónapja maradt, hogy a saját javára billentse az eseményeket.

A politikus azzal folytatta, hogy Ukrajnának egyszerűen nincsenek víziói arra vonatkozóan, mégis hogyan kellene megnyernie ezt a háborút, ennek oka egyértelműen az innováció kudarcában keresendő. Fedorov azzal szerzett magának nagy elismertséget az országban, hogy technokrata gondolkodásával számtalan reformot vitt végig, egyértelműen őt tartották a drónokra épülő katonai stratégia egyik legfontosabb arcának. Hivatalban is folyamatosan a robotizáció felpörgetését hangoztatta, nagy figyelmet fordított az innovációra. Személye és felfogása a hírek szerint ugyanakkor belső súrlódásokat eredményezett, ugyanis ez visszatérően különbözött az országban eddig kialakított háborús logikával és hierarchiával. Ezt az interjúban is megemlítette:

A mélyen gyökerező korrupció és a pártfogói hálózatok, valamint a kormányzati intézmények politikai függetlenségének hiánya szintén visszafogta az országot

– hangsúlyozta.

Azt is elmondta, hogy fordulóponthoz érkeztek, de Ukrajna csak akkor nyerhet, ha világos elképzelést alakít ki, hogyan nyerjen. Szerinte az állami intézményrendszerek hatékonyságát is nagyban fel kellene pörgetni, mivel egyelőre „5 százalékos hatékonysággal” működik a korábbi tárcavezető szerint. Megközelítése szerint szinte mindent robotizálni lehetne, az emberi jelenlétet minimalizálhatnák a frontvonalon és ezzel hatékonyan fel tudnák deríteni az ellenséges erőket. Kiemelte, hogy a korrupció beszivárgott a döntéshozatalba, sok magas pozícióban olyan kinevezettek ülnek, akik a hadiipari vállalatok érdekeit képviselik, ezzel aláásva a tényleges szükségletekre való koncentrálást.

Ukraine’s experience in technology-driven warfare will help shape the security standards of the 21st century.Technology isn’t an end in itself. Its purpose is to ensure that every Ukrainian service member comes home alive.That’s why robots and drones should fight wherever… pic.twitter.com/wdamBxwj7Q https://t.co/wdamBxwj7Q

— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) July 31, 2026

Kijev ezekre a felvetésekre azzal reagált, hogy Fedorov „meg volt elégedve” a státuszával ameddig pozícióban volt, akkor vált kritikussá, amikor megváltozott a helyzete. Azt is hozzátették, hogy a reformer elképzelései komoly költségvetési lyukat okoztak, amire nem volt valós fedezet, ezt a korábbi miniszter tagadta.

A kritikák mellett az is elhangzott, hogy Ukrajnában választást kellene tartani, ami megoldást kínálhat a fent megnevezett problémákra.

Az elképzelés ismételt felvetése azért különbözik az eddigiektől, mivel most egy népszerű, oroszpártisággal aligha vádolható politikustól érkezett. Fedorov elmondta, hogy tisztában van azokkal a nehézségekkel, amiket korábban a cikk részletesen kifejtett, ugyanakkor szerinte képesek innovatív megoldásokat találni a problémák áthidalására. Azt nem árulta el, hogy ő maga indulna-e az elnöki pozícióért. A kijelentés ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert, hiába a politikus elismertsége. Sokan attól tartanak, hogy egy esetleges választás megosztaná az országot, elvenné a fókuszt a háborús erőfeszítésekről, miközben azt is kétségesnek gondolják, hogy ebben a helyzetben tényleg meg lehetne oldani a logisztikai kihívásokat. Ezekre a dilemmákra erősített rá az elnöki kommunikáció is, Zelenszkij szerint ez „tönkreteheti Ukrajnát”. Azt is hozzátették, hogy

„külső erők” befolyásolhatják a kijelentéseket, de ezt Fedorov határozottan elutasította.

Fedorov is being pushed into the wrong things, — Zelensky.“I offered him 4 different formats of working in a team for our state. Usually I don’t meet with people 4 times to offer them a job, because I think it’s unconstructive. In this case, I did it, given our good and… pic.twitter.com/IPun2SboxR https://t.co/IPun2SboxR

— The Ukrainian Review (@UkrReview) August 23, 2026

Bár aligha valószínű, hogy most beindulnak azok a folyamatok, aminek az eredményeként választást rendeznek Ukrajnában még a háború ideje alatt, Kijevnek egy új kihívással kell szembenéznie. Nyilvánosságra lépett egy olyan belső kritikus, akire országszerte sokan hallgatnak, ezért a kritikus vélemények és az esetleges felvetések egyre nagyobb teret kaphatnak a közvéleményben is. Mivel ez lényegében Moszkva érdekeinek is megfelelne, ezért az orosz dezinformációs gépezet is beindulhat, hogy politikai törésvonalakat generáljanak Ukrajnában, hiszen ez meglátásuk szerint gyengítheti az országot. Fedorov megígérte, hogy folytatni fogja a kampányát, terveket is gyárt, miként lehet legyőzni Oroszországot, valamint az Egyesült Államokba is ellátogat, hogy támogatókat szerezzen a technológiai elképzelései megvalósításához. Azt sem vetette el, hogy kidolgozza a biztonságos választás megtartásának részleteit. Zelenszkij számára sosem érkezik kedvező időpontban a felhívás a választásokra, de

a mostani helyzet a korábbiaknál is aggasztóbb lehet, valamit pedig ki kell találniuk a volt védelmi minisztere okozta problémákra megoldásként, mert az elégedetlenség már az elnök népszerűségi mutatóiban is érzékelhető.

Címlapkép forrása: Emmanuele Contini/NurPhoto via Getty Images