Bilincs, bilincs, rács, rács – ki ne emlékezne Magyar Péter könnyen értelmezhető, rövidsége ellenére mégis súlyos tartalommal és egyértelmű üzenettel bíró közösségi médiás felütésére, amivel jelezte már a választási kampányban, hogy a Tisza győzelme esetén a legfőbb feladatának a korrupció felszámolását, valamint az abban részt vett személyek elszámoltatását tekinti. A rövid, emojikkal is kifejezhető üzenetet aztán konkretizálta, mikor bejelentette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, aminek egyetlen legfőbb feladata az lesz, hogy mindenkit a vádlottak padjára ültessen, akinek szerepe volt a közvagyon elherdálásában, kijátszásában, egyszerűbben fogalmazva: ellopásában.

A Tisza jött, látott, győzött, felállt a kormány, majd a kabinet kevesebb mint négy hónap leforgása alatt eljutott a végső fázisig: vezetőt rakni a szervezet élére, aki furkósbottal indul neki visszaszerezni a közvagyont – a bűnösök felelősségre vonása mellett. Augusztus 27-én az is kiderült, hogy ez a személy Unger Anna politológus, legalábbis őt jelöli a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a szervezet élére. Már csak egyetlen lépés van hátra, a parlamentnek a mai napon (augusztus 28-án) kétharmados többséggel el kell fogadnia a jelölést, csak ezután teheti le még aznap esküjét az új vezető.

Hiába azonban a döntés, amire kis túlzással a fél ország várt, úgy tűnik, az csak jobban megosztotta a lakosságot. Szakértők, elemzők, politológusok és a közélet különböző szereplői egy másik jelöltet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst várták befutónak. Erről tanúskodnak a döntés óta megjelent vélemények is, többen ugyanis kétkedve fogadták a bizottsági jelölést, kritikával illették a kormányt vagy éppen magát a kiválasztási folyamatot.

Ezért szavazott nemmel Melléthei-Barna Márton

Hangsúlyozni kell azonban – és erre figyelmeztetnek is –, hogy Unger Anna hivatalosan még nem az NVVH elnöke, addig még vár rá egy parlamenti szavazás és egy eskütétel. Formalitásnak tűnhet a hátralévő folyamat, hiszen a Tiszának stabil kétharmados többsége van és eddig még nem fordult elő a pár hónapos parlamenti munkában, hogy a kormánypárt képviselői kiszavaztak volna a frakcióból. Van azonban egy pont, ami különös pikantériát ad az ügynek: a bizottsági szavazáson egyetlen nem szavazat (tehát nem tartózkodás) érkezett, az pedig pont Unger Annára, méghozzá a Tisza egyik erős emberétől, Melléthei-Barna Mártontól, akiből majdnem igazságügyi miniszter lett. A képviselő később a 24.hu-nak árulta el döntésének hátterét:

Azért szavaztam nemmel, mert ez volt a szakmai meggyőződésem. Egy olyan jogász végzettségű jelöltet szerettem volna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére, aki kellő szakmai beágyazottsággal rendelkezik az ügyészséghez.

Hozzátette még, hogy szerinte alkalmasabb lett volna a feladat ellátására Ligeti Miklós.

Ez lehet az első repedés?

Felmerül ezért többekben, ha Melléthei-Barna a bizottsági szavazáson elutasította Unger jelölését, akkor a parlamentben miért tenne ellenkezőleg, valamint idekapcsolódóan felmerülhet, hogy esetleg mások is követhetik-e a képviselő példáját. Ha valóban ilyen kimenetele lenne a szavazásnak – hogy nem szavazza meg a Tisza-frakció Ungert –, az felérne egy politikai öngyilkossággal a kormánypártnak és ezzel természetesen Magyar Péternek. Hiszen kis túlzással erre a szuperhivatalra tettek fel mindent, bilincset és rácsot ígérve a népnek, a Tisza-szavazók pedig „vért akarnak látni”. A Tisza nem engedheti meg magának, hogy az NVVH végleges felállításához szükséges folyamatot elölről elkezdje, újabb hónapokkal elhalasztva a beígért elszámoltatást. Arról nem is beszélve, hogy milyen üzenetet küldenének azzal, hogy még a legnagyobb vállalásuk teljesítésében sincsen teljes egyetértés a frakción belül, ami mondani sem kell, megingathatja a rájuk szavazókat.

Azok, akik most kritizálják a döntést, nem vádolhatók azzal, hogy a Fidesz malmára hajtanák a vizet, az Orbán-kormányok legnagyobb kritikusai szólaltak meg, hogy talán problémás lehet Unger Anna jelölése.

Hadházy Ákos korábbi országgyűlési képviselő ugyan kiváló szakembernek tartja Unger Annát, ám Ligetit sokkal alkalmasabbnak gondolja, ezért úgy véli, akkor bizonyítaná a legjobban alkalmasságát, ha lemondana. Hadházy azonban tovább ment, szerinte több mint szomorú, felháborító és aggasztó, hogy elbuktatták Ligetit. Hadházyhoz hasonlóan Márki-Zay Péter, a 2022-es választások ellenzéki miniszterelnök-jelöltje is kritizálta a döntést, a hódmezővásárhelyi polgármesterben még az is felmerült, hogy szabotázs történt. Felidézte továbbá, hogy problémásnak tartja Unger Anna azon kijelentését, miszerint az elkövetkezendő hat évben nem születhetnek jogerős ítéletek a hivatalok lassúsága miatt.

A politikai elemző szerint Unger Anna vezetésével a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal egyszerre válhat történeti szemléletű és erősen politikai intézménnyé. Török Gábor úgy látja, a kiválasztási folyamat egyúttal a Tisza jövőbeli kormányzásának mintáját is megmutathatja: a pályázati rendszer hangsúlyozása mellett politikai szempontok is érvényesülhetnek.

A kiválasztási folyamat is több kritikát kiváltott

A megszólalók sorát még hosszasan lehetne sorolni, de az eddigi megszólalások alapján az a kép rajzolódik ki, hogy Unger Annát bár kiváló politológusnak tartják, az NVVH élére inkább Ligeti Miklóst gondolnák alkalmasabbnak. Ez még persze nem jelenti azt, hogy Unger véglegesítése után Ligeti nem vehet részt a hivatal munkájában, Horn Gábor elemző is kifejezte például ezt az igényét, illetve hogy vele együtt még sok hozzáértő szakember vegyen részt a vagyonvisszaszerzési hivatal munkájában. Mert az NVVH nem egy személyről fog szólni, 150-200 fő körüli személyzeti állomány állhat majd fel.

De nemcsak Unger Anna személyét illetően merültek föl kérdések, hanem a kiválasztási folyamatot illetően is. A szakbizottság először három nevet jelölt ki meghallgatásra, majd ezután váratlanul a Tisza-frakció bedobta Sárvári Nicholas nevét, hogy őt is jó lenne meghallgatni. Ez a döntés pedig többekben a kiválasztási folyamat tisztaságát kérdőjelezte meg, miként az sem tartották túl szerencsésnek, hogy az elnökhelyettesek meghallgatása, majd a szavazás is zárt ajtók mögött történt, teljesen kizárva a sajtót és a nyilvánosságot.

Van azonban még egy fontos kérdés, látva a reakciókat. Bár Unger Anna személyével kapcsolatban senki nem fogalmazott meg erős kritikát, ő maga lapunknak elmondta a bizottsági meghallgatása után, ha ilyen támadások érnék, amivel ellehetetlenülne a hivatal vezetése és működése, akkor kivenné a kalapját és lemondana. Kérdés, hogy Unger ezeket a megszólalásokat miként tekinti: szokásos politikai véleményeknek vagy támadásnak a személye ellen.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállása tehát a célvonalba ért, de ahelyett, hogy széleskörű társadalmi egyetértés alakult volna ki, inkább csak több kérdés merült fel. Pedig ennek a hivatalnak a létrehozása volt Magyar Péter és a Tisza legfőbb és leghangzatosabb vállalása, ami fura módon akár a legnagyobb sebet is ejtheti a Tisza-kormányon.

Az Országgyűlés rendkívüli ülése pénteken 9 órakor kezdődik, itt szavaznak a képviselők arról, hogy elfogadják-e Unger Anna jelölését a hivatal élére. Az Index élőben közvetíti majd a parlamenti munkát, ahol kiderül, mennyire egységes a Tisza frakciója, illetve mihez tudnak majd kezdeni a megszaporodó kritikus hangokkal.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. augusztus 27-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)